Magyarország világelső a rosszindulatú szájüregi daganatok előfordulásának listáján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint. Az okok életmódbeli és szájhigiénés hiányosságokra vezethetők vissza. A korai felismerés megoldást jelenthetne a magas halálozásra, de ehhez időben el kellene menni fogorvoshoz – és helyesen kellene fogat is ápolnunk. Nem lehet mindent a pénzre fogni, hiszen sajnos a nálunk sokkal rosszabb gazdasági körülmények között lévő országokat is sikerült megelőzni a rosszindulatú szájüregi daganatok betegszámaival. Az európai átlag háromszorosa a hazai daganatos betegek száma.

Svédországban egy tanulmány szerint 10 emberből csak egy gyakorolja a legjobb fogmosási technikát (bár ennek ellenére sem túl szuvas a foguk, főleg annak tudatában, hogy évi 17 kiló édességet esznek fejenként). A brit Bupa egészségbiztosító egy 2000 ember körében végzett felmérés során megállapította, hogy a megkérdezettek csaknem fele nem tudta, hogyan kell helyesen fogat mosni az Egyesült Királyságban. A magyarok szájhigiéniás állapotáról sokat elárul, hogy a teljes magyar lakosságra vonatkoztatott statisztikai adatok szerint minden embert – a csecsemőktől egészen a legöregebbekig – figyelembe véve, fejenként mindösszesen egy tubus fogkrém az éves elhasznált mennyiség itthon. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy emellett csak elenyésző azok száma, akik rendszeresen járnak fogorvoshoz, pedig az évente – ha nincsenek tüneteink, akkor is – legalább egyszer ajánlott.

Azonban helyes fogmosás mikéntjéről rendelkezésre álló információk nagyon sokfélék lehetnek: egy tanulmány például 66 különböző, néha egymásnak ellentmondó szakértői tanácsot talált. „Szerintem ez nagyon zavaró a fogyasztók számára” – mondja Nigel Carter, az Egyesült Királyságban működő Oral Health Foundation (szájhigiéniás alapítvány) vezérigazgatója a brit BBC-nek. Ezt a zavart pedig csak fokozza a megvásárolható fogászati termékek sokasága, a nyelvkaparótól elkezdve a fogzuhanyig.

A fogak helyett az ínyre koncentráljunk

Sokan tudják, hogy az ételmaradékokat el kell távolítani – de ez csak részben igaz. A szakember szerint sokkal fontosabb a baktériumok eltávolítása a fogakról. „Inkább az íny, mintsem maguknak a fogaknak a mosására kell koncentrálnunk. A fogak így automatikusan »megmosódnak«” – Josefine Hirschfeld, a Birminghami Egyetem egyetemi docense és a helyreállító fogászat specialistája.

Fotó: Getty Images

Ezek a baktériumok és más mikroorganizmusok mindenki szájában elszaporodnak, és egy rögös biofilmet (bioréteget) alkotnak, amelyet foglepedéknek neveznek. Ez mintegy 700 különböző baktériumfajból áll, ami a második legnagyobb változatosságú az emberi szervezetben a bélrendszer után, valamint egy sor gombából és vírusból. Ezt a ragacsos filmeréteget nem lehet csak úgy, könnyedén leöblíteni, hanem hatékonyan le kell takarítanunk.

A szakember szerint a legfontosabb hely, ahonnan el kell távolítanunk, valójában nem is a fogak, hanem az ínyvonal (a fogak és az íny találkozási pontja). Ez az a hely, ahol a mikrobák a legjobban képesek beszivárogni az ínyszövetbe, és gyulladást okozni, végül pedig olyan állapotokat, mint a parodontitis (fogágygyulladás). 

De mi a helyes technika?

A biofilm eltávolításának egyik leghatékonyabb módja a „módosított Bass-technika”, ami egy kis kézügyességet igényel, de sokkal hatékonyabb is, mint amikor csak bambulunk bele a fürdőszobai tükörbe, és tessék-lássék módjára sepergetjük a fogunkat. A módosított Bass-technikánál a kefét 45 fokos szögben kell a fogak felületéhez állítani (az alsó állkapocsnál lefelé, a felsőnél felfelé dőlve, mintha szinte az íny alá próbálnánk élezni a sörtéket), ezután pedig apró, rezgő mozdulatokat teszünk előre-hátra az ínyvonalnál).

A módosított Bass mellett vannak más technikák is, amelyek jól eltávolítják a biofilmet: a módosított Stillman hasonló a módosított Basshez, azzal a kiegészítéssel, hogy 

Ezen a videón jól látszik a módosított Bass-technika:

Lassan a testtel!

A szakember szerint a túlzott nyomás sem túl szerencsés: ez véleménye alapján nem lehet több 150-400 g-nál (már ha ez mond bárkinek bármit). A lényeg, hogy a túl erős fogmosás, különösen a keményebb sörtéjű kefékkel, az íny sérülését okozhatja, a túlbuzgó fogmosás által a lágyszövetben okozott apró szakadások lehetőséget adnak a baktériumok számára, hogy bejussanak a véráramba. A fogkefe sörtéinek a zománcon való „reszelése” pedig apró barázdákat koptathat a fogban, amelyek idővel jelentős erózióhoz vezetnek. A kézi fogkefét használók gyakran erősebben nyomják, mint azok, akik elektromos fogkefét használnak, amelyek közül soknak vannak érzékelői, amelyek figyelmeztetnek, ha a nyomás túl nagy.

Jó ötlet alapból puhább sörtéjű kefét beszerezni, és/vagy a rosszabbik (tehát jobb kezesek a ballal, a balosok pedig fordítva) kezünkkel használni, mert így önkéntelenül is kisebb nyomást fejtünk ki. Elektromos keféknél pedig mindeképpen olyan kijelzőset vegyünk, ami mutatja, ha túl nagy a nyomást – ezt pedig vegyük figyelembe, és csökkentsünk rajta.

Kétszer kettő egyenlő egészség

Az Amerikai Fogászati Társaság, az NHS (a brit egészségügy), az Indiai Fogászati Társaság, az Ausztrál Fogászati Társaság és számos más nemzeti egészségügyi szervezet ajánlása szerint naponta kétszer legalább két percig kell fogat mosni. A baj csak az, hogy a legtöbben rosszul becsüljük meg, hogy két perc valójában mennyi idő. Az átlagos időtartam, ameddig ténylegesen fogat mosunk, nagyon eltérő, a különböző tanulmányok szerint 33 másodperctől, 45 másodperctől, 46 másodperctől 97 másodpercig terjed.

Egy Carolina Ganss, a németországi Justus-Liebig Egyetem konzervatív és megelőző fogászati tanszékének professzora által vezetett tanulmány szerint az embereknek csak körülbelül 25%-a mos fogat elég hosszan, a megfelelő nyomással és mozdulatokkal. Érdekesség, hogy a szakemberek szerint ha tökéletesen mosnánk fogat, akkor elméletileg napi egyszer is elég lenne azt, de a kétszeri, háromszori sikálás segít korrigálni a nem megfelelő technikából adódó hiányosságokat.

Arról viszont, hogy reggel az első fogmosásnak a reggeli előtt vagy után kellene megtörténnie, megoszlanak a szakértők véleménye. Van, aki szerint érdemes előtte is sikálnunk, van, aki szerint elég utána is. Igazából a lényeg, hogy mindenképpen történjen meg, hiszen az éjszaka során elszaporodnak a szánkban lévő baktériumok (többek között ez okozza a reggelente ismert „bukét” is, amit a szánk áraszt). Egy korábbi cikkben írtunk mi is arról, hogy ha rosszul időzítjük az időpontot, akkor azzal árthatunk is a fogainknak.

Ha mindenképpen étkezés után esnénk át ezen, akkor mindenképpen várjunk legalább 60 percet a mosás és evés között az Amerikai Fogászati Szövetség ajánlása alapján. A várakozás azért célszerű, mert az élelmiszerekben és a mikrobák által a szénhidrátok emésztése során keletkező savak átmenetileg sebezhetővé teszik a fogakat. Azonban abban minden szakember egyetért, hogy az esti fogmosás kihagyhatatlan, és ennek kell az utolsó dolognak lenni, mielőtt az ágyba bújunk, magyarán ne együnk-igyunk már semmit azt követően.

Kiemelt kép: Getty Images