A tudósok által most már évtizedek óta prognosztizált időjárási anomáliák közül idén a szárazság mutatja meg legjobban, mi történik, ha elengedjük a klímaváltozás elleni harcot – noha idén szinte mindenből kijutott, voltak hőhullámok, megdőlő melegrekordok is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ma, vagyis augusztus 19-én este egy hidegfront éri el hazánkat, amely heves zivatarokat hoz magával (ugyan az előrejelzések szerint augusztus végén néhány napra még egyszer 30 fokot meghaladó hőmérsékletű napokra számíthatunk), ezzel az őrületes hőhullámoknak vége – legalábbis jövő nyárig, hiszen úgy tűnik, nem túloztak azok, akik nyár közepén azzal riogattak, hogy ez volt hátralevő életünk leghűvösebb nyara.
Az ENSZ időjárási hivatalának augusztus 9-én publikált közleménye szerint a világ számos részén az idei a valaha feljegyzett három legmelegebb július egyike volt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a hőmérséklet Európa nagy részén közel 0,4℃-kal meghaladta az 1991–2020-as átlagot, a július közepe körül kialakult intenzív hőhullám miatt Délnyugat- és Nyugat-Európa volt a leginkább érintett régió. Portugália, Nyugat-Franciaország és Írország rekordokat döntött, míg Angliában idén először mértek 40℃-ot. Walesben és Skóciában is megdőltek a napi legmagasabb hőmérsékleti rekordok, de Magyarországon is összejött néhány napi melegrekord.
A közleményből kiderül az is, amit saját bőrünkön is érezhettünk: a feljegyzések szerint a július 8–26. közötti hőhullám volt eddig a legintenzívebb és leghosszabb ideig tartó hőhullám.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas július 18-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „az ilyen jellegű hőhullámok jelentik az új normális állapotot.”
„Mindez a La Niña esemény ellenére történt, amelynek hűsítő hatásúnak kellene lennie – magyarázta az idei helyzetet Clare Nullis, a WMO szóvivője. – Ezt néhány helyen láttuk, de nem globálisan – tette hozzá, megjegyezve, hogy – ez a három legmelegebb július egyike volt a feljegyzésekben, valamivel hűvösebb, mint 2019 júliusa, és melegebb, mint 2016 júliusa.”
Júliusban az Antarktisz környéki tenger jege is az eddigi legalacsonyabb volt a feljegyzések szerint, hét százalékkal az átlag alatt. A sarkvidéki tengeri jég négy százalékkal maradt el az átlagtól, ami a műholdas feljegyzések szerint a 12. legalacsonyabb júliusi érték. „A gleccserek is brutális nyarat éltek át– folytatta Nullis. – Az alpesi gleccserek alacsony hótakarójával kezdtük, amit a meteorológiai szolgálatok jelentettek, most pedig egymást követték a hőhullámok – ez rossz hír az európai gleccserek számára. A grönlandi gleccserek esetében azonban vegyesebb a kép, mivel nem volt könyörtelen hőség.”
Ugyanakkor másfajta anomáliák is voltak: Afrika szarvától Dél-Indiáig, Közép-Ázsia nagy részétől Ausztrália nagy részéig az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletet tapasztaltak, ez a sáv Izlandtól, Skandinávián át a balti országokon keresztül egészen a Kaszpi-tengerig húzódott. Ezenkívül Grúziában és Törökország nagy részén általában átlag alatti volt a hőmérséklet.
Európában aszály, máshol áradás és földcsuszamlás
Magyarországot valóban történelmi aszály sújtja, de egész Európában is hatalmas a gond, évtizedek óta nem volt ilyen súlyos a helyzet. A Euronews információi szerint a Duna vízgyűjtő területén az átlagosnál 25%-al kevesebb csapadék esett, 1991 óta a legszárazabb 7 hónapot vészeli át az ország az átlagos csapadékmennyiség alig felével. Már július első heteire kb. 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos szárazság miatt, azóta a helyzet csak fokozódott. Természetesen a mezőgazdaság más szegmenseiben is rendkívül rossz a helyzet, az MTI beszámolója szerint például minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén.
Augusztus 10-én az Időkép osztott meg egy igencsak látványos képet a Facebookon: egy egy évvel ezelőtti, Magyarországról készült műholdképet hasonlítottak össze az idei augusztus 10-ivel. aA különbség szinte drámai, a tavalyi zöld területek mostanra szinte teljesen kisárgult.
Hazánkban 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség. Itthon egyelőre nincs szükség vízkorlátozásra, mert korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből kielégíthető a megnövekedett vízigény. Nem úgy Franciaországban, ahol vízhasználati korlátozásokat vezettek be az aszály okozta vízhiány enyhítésére. Lyon régióban például tilos füvet locsolni vagy autót mosni, a Francia Riviérán pedig elzárták a zuhanyokat a strandokon.
Angliában a mezőgazdasági termelők kerültek a legnehezebb helyzetbe, mivel az aszály miatt alig maradt zöld fű a szarvasmarhák legeltetésére, a gazdáknak nincs más választásuk, mint elkezdeni felhasználni azt, amit a télre tároltak. A terméshozamok is visszaestek, és a víztározók szintje sok helyen túl alacsony ahhoz, hogy az öntözési igényeket kielégítsék.
A csehországi Děčínben, közel a német határhoz az alacsony vízállás miatt idén is felbukkant az úgynevezett éhségkő az Elba partján. Az egyik német nyelvű felirat szerint „ha ezt meglátod, zokogj”. (Fotó: Vit Cerny/Anadolu Agency via Getty Images)
Közben ott az érem másik oldala is: szakértők szerint az éghajlatváltozás hozzájárul az intenzívebb esőzésekhez, bár ezek esetében azért nehezebb az éghajlatváltozás egyértelmű jelét kimutatni az adott régió számára normálisnak tekintett időjárás „zaja” fölött. Az esőzések vagy árvizek összetettebbek, mint a hőhullámok, és a természetes változékonyság sokféleképpen játszhat szerepet bennük, emellett pedig az emberi tényezők, mint például a földhasználat és a vízelvezetés, szintén szerepet játszanak abban, hogy a heves esőzések áradáshoz vezetnek-e.
Mindenesetre Dél-Amerikában idén igen erőteljes példáját láthattuk, mire képes.
Brazíliában csak idén több százan tűntek el és haltak meg a január-februári és májusi áradások és földcsuszamlások miatt. Mindeközben tegnap Új-Zéland Déli-szigetén voltak heves esőzések, az áradások és földcsuszamlások miatt több mint 400 otthonból ki kellett menekíteni a lakosokat.
A nyugati part térségében és Nelson-Tasman régióban szükségállapotot hirdettek – közölte az ország katasztrófavédelmi hatósága az MTI beszámolója szerint. A hatóság közleménye szerint az eddigi viharok miatt kialakult áradás csak a kezdet lehet, hiszen a trópusok felől érkező levegő szélsőséges mennyiségű esőt hoz a szigetországra.
Ez lesz tehát az új normális: ami eddig szélsőségesnek számított, már meg sem fog lepni bennünket. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma is várhatóan csökken majd, azok viszont intenzívebbek lehetnek. Nyáron a forróság erősen megterheli az emberi szervezetet, különösen amikor kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen kívül valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a zivatarok kialakulására, amelyben viharos, akár orkán erejű széllökések is előfordulhatnak. A meteorológus azt mondja, nehéz előrejelezni a szélviharokat, de a tendencia mindenképpen látszik. Arról például, hogy miért okoz hazánkban is extrém viharokat az éghajlatváltozás, a Másfél fok cikke alapján itt írtunk,
Kiemelt kép: Getty Images
