A csapból is az folyik, főleg a nyári hónapokban, hogy mennyire fontos a kellő mennyiségű víz fogyasztása – a kellő mennyiség kiszámolását pedig applikációk és különböző netes kalkulátorok is segítik. És valóban: kétség sem fér hozzá, hogy szervezetünk normál működéséhez elengedhetetlen a folyadékpótlás, amelynek legegészségesebb formája a vízfogyasztás. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen legyen a víz: hideg vagy inkább szobahőmérsékletű? Vajon melyikkel kedvezünk jobban a szervezetünknek? Van egyáltalán különbség?

Milyen hideg a hideg-, és hány fokos a szobahőmérésékletű víz?

Először is tisztázzuk a fogalmakat: hideg víz alatt általában a jéghideg vizet értjük, amely 0 és 3 Celsius-fok közötti, ezt a hőmérsékletet a hűtőben tárolt víz tudja felvenni, illetve a jégkockával teli pohárba engedett csapvíz is könnyen lehűlhet erre a hőmérsékletre. A szobahőmérsékletű víz pedig épp olyan hőmérsékletű, mint egy ideális szoba, vagyis nagyjából 20–24 Celsius-fok körüli.

És melyiket érdemes fogyasztani?

Az ájurvéda több ezer éves múltra visszatekintő, hagyományos indiai gyógyászat szerint a melegebb hőmérsékletű víznek több jótékony hatása van a szervezetre, mint a jéghidegnek. Ez az ősi tudomány úgy tartja, hogy reggel, ébredés után a legfontosabb dolog, amit az egészségünkért tehetünk, ha valami meleget iszunk – beindítva ezzel az emésztőrendszerünket.

Az ájurvéda a hideg italokhoz kifejezetten negatív hatásokat társít:

a hideg vagy jeges folyadék fogyasztása lassítja az emésztést, ezért a szakértők azt javasolják, hogy ha nem is meleget, de legalább szobahőmérsékletű folyadékokat igyunk. Ha pedig a nagy melegben kifejezetten valamilyen hűsítő italra vágyunk, akkor ügyeljünk arra, hogy azt ne étkezés közben fogyasszuk, hanem legalább egy-két órával előtte vagy utána, így kevésbé zavarjuk meg az emésztési folyamatokat.

A nyugati orvoslás nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a vizet milyen hőmérsékleten fogyasztjuk – egy ritka betegségtől eltekintve. Az achalasia egy olyan jóindulatú, mégis kellemetlen állapot, amelyben a nyelőcső alsó részének izmai nem lazulnak el, megakadályozva ezzel, hogy a lenyelt étel a gyomorba jusson. Achalasia esetén a meleg vagy szobahőmérsékletű víz ivása elősegítheti az izmok ellazulását, míg a hideg víz csak ronthat az állapoton. Továbbá bizonyított tény az is, hogy migrén esetén nem mindegy, milyen hőmérsékletű vizet iszunk. Egy, a Journal of Neurogastroenterology and Motility orvosi folyóiratban megjelent 2001-es tanulmány szerint a hideg víz fogyasztása csak erősíti a fejfájást. Persze még mindig jobb hideg vizet inni, mint semmit, a dehidratáltság ugyanis gyakran vezet fejfájáshoz.

Fotó: Getty Images

Ugyanakkor van olyan tanulmány is, amely a hideg víz fogyasztásának létjogosultságát támasztja alá: a Journal of the International Society of Sports Nutritionben megjelent kutatás arról számol be, hogy azoknak az atlétáknak, akik hideg vizet ittak, kevésbé emelkedett meg a testhőmérsékletük, kevésbé melegedtek ki edzés közben, sőt a résztvevők 49 százalékának javult a teljesítménye távolugrásban – ám kissé romlott fekvenyomásban.

Összességében elmondható, hogy a lényeg az, hogy fogyasszunk vizet, a hőmérsékletnek nincs hatalmas jelentősége. Ha szimpatikusnak találjuk az ájurvéda tanításait, kortyoljunk szobahőmérsékletű – vagy annál is melegebb – vizet, ám ha a gyöngyöző falú pohárból esik jól a jéghideg víz, akkor igyuk azt. A lényeg az, hogy hidratáljunk.

Legyen sikeres az életmódváltásod, csatlakozz hozzánk! Kapcsolódj be a Nők Lapja Életmódváltó kihívásaiba, szerezz magadnak plusz egészséges éveket, és szállj versenybe a nyereményekért is!

Kiemelt kép: Getty Images