Napi több langyos zuhany, sötét ruhadarabok, váltópóló a táskában? A fokozott verejtékezés nemcsak kényelmetlen, de sokakban szégyenérzetet és szorongást is kelt. Az izzadás sajnos tabutéma. Pedig míg többségünk egy izzadásgátló stift vagy egy kendő segítségével gyorsan és egyszerűen orvosolja a problémát, addig akadnak olyanok, akiknek komoly gondot okoz a homlokról csöpögő verejték, az állandóan nedves tenyér, a kellemetlen szagú, foltos ruházat vagy épp a felülfertőződött bőrfelület érő viszketése. A túlzott verejtékezés okozta fizikai diszkomfort, valamint a tünetek miatti szorongás jelentős hatást gyakorolhat az egyén életminőségére, társas kapcsolataira.
Testünk reakciói
„Az izzadás teljesen természetes élettani folyamat – kezdi dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász. – A hőszabályozás részét képezi, a test túlmelegedés elleni védelmét biztosítja. Amikor a központi idegrendszer észleli a 37-37,5 fokos testhőmérséklet túllépését, parancsot ad a verejtékmirigyeknek: a bőrön keresztül párologtatott folyadék hőenergiát szív magába a testből, így segít a szervezet lehűtésében.
A hőszabályozásért az úgynevezett ekkrin mirigyek felelősek, amelyek testszerte, de főként a tenyerek, talpak, a homlok, arc és hónaljárok területén helyezkednek el. Színtelen, szagtalan folyadékot választanak ki, amelynek 99%-a víz.
Az ekkrin mirigyek mellett az apokrin mirigyek játszanak még szerepet az izzadásban, amelyek elsősorban a hónaljban, a nemi szervek környékén és a fejbőrön koncentrálódnak,
fehérjékben, lipidekben gazdagok, és vonzzák a baktériumokat: ez adja az izzadság gyakran szúrós szagát és a verejtékfoltok színét.
Az izzadás mértéke jelentős különbséget mutat a két nem között, különböző életszakaszokban, de öröklött tényezők hatására is: egyénileg eltérő, melyik testrészen és mennyi verejtékmiriggyel rendelkezünk.”
Mit jelent a hiperhidrózis?
„A hőleadási folyamat mértéke magas páratartalmú, meleg helyeken, fokozott fizikai aktivitás során értelemszerűen fokozódik – folytatja a szakértő. – Ilyenkor az ekkrin mirigyek okosan teszik a dolgukat. Sokszor elég egy forró teát innunk, és a szervezet (nagyon helyesen) homlokunkon gyöngyöző verejtékcseppekkel reagál. De
a normál szabályozó mechanizmusok működésbe lépése nélkül is tapasztalhatunk erőteljes verejtékezést.
Stresszhelyzetben, állásinterjún, nagyközönség előtt beszélve, heves érzelmek megélésekor az apokrin mirigy is becsatlakozik. Lehet hormonális oka (kamaszkor, nőknél a változókor, a menzesz, egy terhesség), ahogyan a lázas állapot, az alkohol, a koffein, a drogok használata is kiválthatja a nagyobb mértékű izzadást. Fokozott mértékű izzadásról (elsődleges hiperhidrózisról) akkor van szó, ha a verejtékezés elsősorban a hónalj vagy tenyér-talp területére, a homlokra koncentrálódik szimmetrikusan, és amelynek háttérben egyéb betegség, illetve gyógyszer-mellékhatás nem igazolható. Az esetek 90%-ában erről van szó.
A fokozott mértékű izzadás már gyermek- vagy kamaszkorban is jelentkezhet,
rohamokban érkezik és az éjszakai alvást nem érinti. Jellemző a családi halmozódás. Vannak tehát, akik egyszerűen hajlamosabbak az izzadásra. Évek óta így működünk? Már a testnevelésórán, egy feleléskor is szakadt rólunk a víz? A nehéz napokon nőként mindig is kellett a váltópóló a táskába? Nagy valószínűséggel nem áll krónikus- vagy rosszindulatú betegség a háttérben, annak már lenne más jele, tünete is. Azonban zavaró és kellemetlen a jelenség:
a látványos tünetek rombolhatják az önbizalmunkat,
ezáltal szociális kapcsolatainkat, irritált bőrünk pedig ideális talaj lehet a kórokozóknak. Van megoldás ennek a kezelésére, tehát érdemes minél előbb megfelelő szakemberhez fordulni.”
Amikor szakemberre van szükség
„A másodlagos hiperhidrózis (kóros izzadás) nagyon ritkán, mindössze az esetek 10 százalékában fordul elő. Ilyenkor különböző kórképek vagy gyógyszer-mellékhatás, gyulladások állhatnak a háttérben. A verejtékezés ilyenkor nagyobb területet és több testtájat is érint, gyakran éjszakai izzadás is jelentkezik.
A páciens télen is izzad, folyamatos melegérzete van,
nem bírja magán azt a ruhamennyiséget, amit indokol a kinti hőmérséklet. Mindennap és a nap minden szakaszában küzd az izzadással. Jellemző, hogy a beteg konkrétabban meg tudja nevezni, mikor kezdődött a problémája: pár hete, hónapja. Ilyenkor háttéreltérést kell keresni: ha az alapgondot megoldjuk, az izzadás megszűnik, és egyéb kezelés nem szükséges. Valóban látványosan folyik a víz (remegés kíséretében) azokról, akiknek túlműködik a pajzsmirigyük – ismerteti a doktornő. –
Cukorbetegség esetén is indokolatlanul izzad a páciens,
és sokat pisil, hiszen sok a cukor, amit a szervezet kihajt magából ozmotikusan. Nagyon magas, extrém vérnyomásértékek mellett tapasztalunk még kóros izzadást, de gyakori a túlsúlyos páciensek, az alkohol- és drogfüggők esetében is. Felmerülhet B tünetként, mintegy vészjelként az erőteljes izzadás rosszindulatú képletek mellékhatásaként, valamilyen daganathoz társulva. Krónikus fertőzés vagy góc is állhat a háttérben, de
bizonyos antibiotikumok, aszpirin, inzulin, antidepresszánsok, kemoterápiás szerek is beindíthatják a verejtékmirigyek fokozott működését.
Fontosnak tartom hangsúlyozni: az erőteljes izzadás hátterében a legritkább esetben áll súlyos panasz. Nem kell pánikba esni, ha egyszer-egyszer átizzadjuk a pizsamánkat. Szakembernél egy fizikai vizsgálat, a tünetek egyeztetése és egy laborvizsgálat után viszonylag gyorsan kideríthető, mi állhat a kóros verejtékezés hátterében, és célirányosan kezelhető a probléma.”
A kezelés lehetőségei
„Az izzadásnak nincsen ellenszere, hiszen természetes és szükséges élettani folyamat, azonban a verejtékezés mértéke és ez által a kellemetlen mellékhatások csökkenthetők – állítja dr. Andrusch Anna bőrgyógyász. – A hiperhidrózis diagnózisának felállítása a tünetek súlyosságán, valamint a betegek életminőségének felmérésén alapul. Kezelésére helyi, szisztémás és műtéti terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. Bőrgyógyász, kozmetológus, plasztikai sebész fog tudni segíteni a problémánkon. Nézzük, hogyan.”
Az alumínium-klorid tartalmú helyi izzadásgátlók
„Ha már túl vagyunk a hintőporon, a bolti izzadásgátlókon, orvosi javaslatra – a probléma súlyosságától függően – nehezebb fegyverek is bevethetők. Enyhébb-mérsékelt esetben igen hatásosak az alumíniumklorid tartalmú ecsetelők, amelyek hatása nagyságrendileg 1-2 hét múlva észlelhető. Fő alkalmazási területük a hónalji régió, de a tenyerek, talpak, valamint egyes esetekben az arc területén is használhatók.
Vannak vény nélküli (10–15%) és receptre felírt készítmények (20–40%), utóbbiak hatékonysága még a mérsékelten súlyos esetekben is kiváló tud lenni. Az alumínium-kloridot tartalmazó készítmények leggyakoribb mellékhatása a viszketés, bizsergő érzés, legtöbb esetben azonban a bőr irritációja rendkívül enyhe, és könnyen kezelhető 1%-os hidrokortizon-tartalmú készítményekkel.”
Az alumínium-cirkónium tartalmú készítmények
A vény nélkül kapható izzadásgátlók új generációját jelenti. Ez a hatóanyag nagyobb mértékben csökkenti az izzadást, valamint kevésbé fokozza a bőr irritációját.
Iontoforézis
Főként középsúlyos tenyéri és talpi izzadás esetén javasolt, ha az izzadásgátlók nem voltak hatásosak. Az eljárás során enyhe egyenáramot vezetnek víz segítségével az érintett testtájba. Heti három kezeléssel érdemes kezdeni, amelyet egyre lehet csökkenteni a tünetek enyhülése esetén. Egy alkalom átlagosan 15–40 percet vehet igénybe. Használata nem javallott terhesség, pacemaker, egyéb fémimplantátum, ritmuszavarok, valamint epilepszia esetén.
Botox
Középsúlyos és súlyos hidrózis esetén ajánlott igen népszerű eljárás. Elsősorban a hónalji régió kezelésében kifejezetten hatékony és biztonságos a botulinum toxin. Hatását kizárólag a beadás helyén fejti ki egyfajta izomrelaxánsként, gátolva a verejtékmirigyekre ható ingereket. Bőrgyógyász, plasztikai sebész injektálhatja a bőr alá egy gyors, 20-30 perces, fájdalommentes kezelés során. Teljes hatása 1-2 hét után érzékelhető, és átlagosan 4–10 hónapra el is felejthetjük az izzadást. Az anyag ez idő alatt lebomlik, de a kezelés tetszőleges alkalommal ismételhető.
Minimál invazív megoldások
A tartós tünetmentesség elérése érdekében egyre elterjedtebbek a minimálisan invazív, helyi technikák. Fontos hangsúlyozni, ezek elvégzése nagy tapasztalatot igényel, és az esetleges szövődmények lehetősége is nagyobb. Az összes eljárás alapja az ekkrin verejtékmirigyek eltávolítása vagy visszafordíthatatlan károsítása. A verejtékmirigyek elhelyezkedése miatt a hónalji régió a legalkalmasabb a beavatkozások elvégzésére.
- Mikrohullámú terápia: A minimálisan invazív technikák egyik legújabb és legnépszerűbb változata, amely mikrohullámú sugárzást alkalmazva képes elpusztítani az ekkrin mirigyeket. A legtöbb betegnél két kezelés szükséges, a kettő között 3 hónap szünet javasolt. Nagyon súlyos fokú hiperhidrózis esetén ajánlott harmadik alkalom is. Egy hónalji régió kezelése 20–30 percet vesz igénybe, helyi érzéstelenítéssel. A kezelést követően néhány napig az érintett terület óvatos jegelése, valamint a fokozott fizikai aktivitás kerülése javasolt.
- Fókuszált ultrahang és frakcionált rádiófrekvenciás kezelések: Hatékonyan szüntetik meg a verejtékezést a hónaljban, gátolva az izzadság- és illatmirigyek működését. A minimál invazív eljárásoknál szövődmény lehet a bőrérzékelés-kiesés, bevérzés, fertőzés, hegesedés, de az érintett területen gócos alopécia is kialakulhat.
Gyógyszerek
Antikolinerg szerek elsősorban, amelyek hatásukat a verejtékmirigyek stimulációjának perifériás idegrendszeri gátlásával fejtik ki. Egyes központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel szintén jó hatás érhető el epizódikus vagy szituációfüggő hiperhidrózisban (pl. állásinterjú, előadástartás).
Operáció
Azon pácienseknél, akiknél minden más terápia sikertelennek bizonyult, esetlegesen felmerülhet műtéti beavatkozás elvégzése, elsősorban hónalji vagy talpi régióban. A műtéthez általános anesztézia szükséges. Az eljárást sokan ellenzik, mivel gyakran súlyos és irreverzibilis szövődmények jelentkeznek a műtétet követően. Csak nagyon gondosan megválasztott páciensek esetében merülhet fel a lehetősége, és kizárólag olyan esetekben, amikor már semmilyen egyéb terápiás lehetőség nem áll rendelkezésre.
Izzasztó számok
- 2–4 millió verejtékmirigy található testszerte, csak a hónaljban 25–50 000.
- 0,5-1%-ban nátrium-, kálium- és magnéziumsót is tartalmaz a verejték a vízen kívül.
- 0,1 és 1 liter között verejtékezünk, de az izzadás mennyisége egyénenként jelentősen eltérő.
- 6 litert is elpárologtathat a szervezet naponta hiperhidrózis esetén.
- Több 10 millió embert érint a hiperhidrózis világszerte, és nagy valószínűséggel jelentős mértékben aluldiagnosztizált betegség.
- 1%, körülbelül 100 000 ember küzd túlzott mértékű izzadással Magyarországon.
Hipohidrózis, amikor nem izzadunk
Természetesen a másik véglet sem szerencsés: amikor minimális az izzadás mértéke. A páciensek ilyenkor nagyon száraz bőrrel, viszketéssel, bőrtünetekkel keresik fel általában orvosukat. Ezek a bőrtünetek rá adásul könnyen felül tudnak fertőződni. A szervezet nem tud lehűlni, a légzés szaporább lesz, és állandósul a melegségérzet. Érdemes utánajárni az oknak: a hipohidrózis hátterében állhat bőrbetegség, autoimmun vagy idegrendszeri betegség, de lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is.
Izzadásgátló vagy dezodor?
Az izzadásgátló nem azonos a dezodorral: utóbbi mindössze a kellemetlen illatokat segít leküzdeni oly módon, hogy elnyeli a szagokért felelős baktériumokat, gátolja a bőrfelszín savas pH-értékének növelésével a baktériumok növekedését, a hozzáadott illatanyagok pedig egy csapásra frissé varázsolnak minket. Azonban nincs számottevő befolyásuk arra, mennyit izzadunk. Az izzadásgátlók működésének lényege, hogy blokkolják a bőr felső rétegének pórusait, részben és visszafordíthatóan elzárják és meghatározott időn át zárva tartják a verejtéknyílások kivezetőnyílását, így csökkentve az izzadság mennyiségét. Az izzadásgátlók szinte kivétel nélkül alumíniumsót tartalmaznak (alumínium-klorohidrát vagy alumínium-klorid), amelyek hatékonyan képesek ellátni ezt a funkciót. Amennyiben a leghatékonyabb izzadásgátló ellenére is erős izzadást tapasztalunk, hiperhidrózisról beszélünk.
Fotó: Getty Images