Óriáskerékkel a felhők fölé – könyvajánló

Ha Kégl Ágnes nevét ott felejtjük a mindent tudó keresőprogramban, a kurzornak elég csupán néhányat pislognia, hogy felsorakozzanak az algoritmus számára releváns tudnivalók: újságíró, közszereplő, mi lett vele, így él ma, egyedülálló anya. Az, hogy valójában mi rejlik a szalagcímek mögött - életigenlés, kitartás, szorgalom, alázat, boldogságra és fejlődésre való törekvés - egy szürke panelliftből kifutó történetből sűrűsödik kalandos memoárrá.

Ahogy az életben, itt sincs túl sok idő a tétovázásra. Alig téptük le bizonytalan kézzel jegyünket, már az óriáskerék legmagasabb pontján lengünk egy kabinban a szerzővel, és bizakodva kémleljük a szabálytalan horizontot. Odalent a kilátástalannak tűnő zsákutcák mellett a széles, lehetőségekkel kecsegtető körutak is kirajzolódnak, azonban sosem tudjuk, a következő mélyrepüléskor épp melyik húzódik majd alattunk, hol tudjuk majd egy pillanatra megvetni lábunkat az újbóli lendületvételhez.

Kanyargó sorskábelek

Kégl Ágnes – Óriáskerék, Next21 Kiadó, 3.890 Ft

Kégl Ágnes nem vár a biztos talajra. Helyette mélységek és magasságok közepette erősíti tartókábeleit, melyekről gyermekkorában még úgy tűnt, fenyegetőn tekerednek a biztonságot jelentő Fehérvári lakótelep körül. Innen, a szeretetteljes panelbuborékból kilépve indulunk útnak, pontosabban csupán képzeletben, hiszen valójában már London keményfalú üvegkapszulájában tartunk egy sorsfordító pillanat felé, mely bár végül ismét lefelé vezet, innen szép igazán a felemelkedés.

A pezsgőmámoros kezdés után fejezetről fejezetre kanyarognak az energikus művészlélek önkifejezésének útjai, ahol a színpad, a balett, a zene, a média világa és persze egy bizonyos valóságshow is megkerülhetetlen állomások. Kégl Ágnes nevét és arcát egy ország ismerte meg, ám ő a tévés szereplésnek köszönhetően arra ébredt rá: az igazi való világ egészen másutt van. Hogy hol? Ezt meséli el a szerző élete igaz történetében, amely Fehérvártól Budapesten át Angliáig ível, és megannyi élményt, megpróbáltatást, sikert, kudarcot és újrakezdést tartogat. Kégl Ágnes őszintén, sodró lendülettel, sok humorral osztja meg az itthon és a nagyvilágban szerzett kalandos vagy épp szívszorító tapasztalatait, erőt adva ezzel mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak – vagy akár egészen más élethelyzetből olvassák ezt a valamennyiünk számára tanulságos történetet.

„Képes vagy rá, keljfeljancsi…”

Tériszony ide vagy oda, olykor azért kidugjuk fejünket a menetszélben Székesfehérvár nosztalgikus kertvárosánál, a királynő kedvenc kastélyának otthont adó Windsorban, a gyümölcsillatú Thaiföldön vagy az új világot jelentő Maidenheadben. Bármerre sodorjon ebben az életszagú kalandban a szerző nyitott személyisége, a fent és lent visszatérő ritmusa mellett már csupán egy dolog állandó: Ági önmagába, saját erejébe vetett hite. Szerencsére ebből a lapok közül sugárzó, reménykeltő energiából bőven van mit zsebre tennie a több körre jegyet váltott olvasónak is.

Ahogy hétköznapjainkban, Ági szerteágazó életében egyformán váltakoznak a hideg-meleg áramlatok, ám az önsegítő könyvek kongó frázisai helyett objektív visszatekintésekből eredő, átérezhető személyes kapaszkodókat igyekszik nyújtani lelki útravaló gyanánt.

Az ágy feletti kis polcra állított, piros keljfeljancsihoz hűen az ébren töltött éjszakák, légüres átmenetek vagy épp szédítő sikerek után is felszegett fejjel menetel tovább, hol természetes könnyedséggel, hol kitartó küszködéssel lépkedve álmai felé.

Hála az utazótáskában

Amellett, hogy a szerző dédelgetett álma és írói karrierjének fontos fordulópontja ez a kötet, egyben őszinte, erőt adó történetfolyam is azok számára, akik a papírra vetett tapasztalásokban meglátják önmagukat. Itthon maradottak vagy elrugaszkodók, gyermeket egyedül vagy párban nevelők, elfogadásra, megbecsülésre vágyó kívülállók vagy minden erejüket mozgósító újrakezdők.

Kégl Ágnes távlatokat átszelő sorskereke azokra vár, akik némi poggyásszal kapaszkodnának fel egy régóta vágyott életre. Ám az író mindenekelőtt arra int, hogy az önbizalom mellé a hálából is pakoljunk eleget utazótáskánkba, mert ez az, ami sosem hagyhat el bennünket, és segít kézben tartani életünket, járjunk bárhol is a világban, földrajzi vagy lelki értelemben.

Kiemelt kép: Canva