A leggyakoribb előítélet, amelyek a különböző adományboltok kapcsán már biztosan eljutottak a fülünkbe, az állandóan visszatérő cinikus mondatok, hogy: „adományokkal üzletelni, csak mutyi lehet! Miért adják pénzért, amit ingyen kapnak?!”

Az adok, hogy adj, a jobb adni, mint kapni, és az adjatok, hogy nektek is adassék bölcsességeken túl Sáhy Gábor közgazdász, a Cseriti bolthálózat hazai alapítója egészen másra hívja fel a rosszindulatú kritikusok figyelmét.
„A nonprofit szervezet nem azt jelenti, hogy nem cél a profitszerzés.

Az adományboltoknak ugyanúgy számolnia kell a vállalkozás költségelemeivel, a bérleti-, közüzemi díjakkal, a szállítási költségekkel, az adók és bérek járulékaival, mint a profitorientált vállalkozásoknak.

A különbség a két vállalkozási forma között az, hogy az adományboltok, cseriti shopok a bevételüket mindig a saját tevékenységükbe forgatják vissza. Mindenkori céljuk a boltok egyre jobb működtetése” – mondja a közgazdász.
Ezek a boltok lehetőséget nyújtanak a hátrányos helyzetű embereknek arra, hogy a legolcsóbban vásároljanak, hiszen a fő profil a szociális vásárlás biztosítása. Segítségükkel ezek az emberek olyan javakhoz, használati tárgyakhoz (hűtőszekrény, porszívó, mosógép) juthatnak, melyeket egyébként nem tudnának beszerezni.

Munkahely is

Az adományboltok, cseriti shopok számtalan esetben munkahelyet is biztosítanak a tartósan munkanélkülieknek. Erre remek példa a budapesti Dohány utca 65. szám alatt működő Mozaik adománybolt, melyet a Menedékház Alapítvány üzemeltet. Az alapítvány 2005-ben alakult, hajléktalanszállót, átmeneti családotthont és menekültszállót tart fent, a gondozásukban élő hajléktalan embereknek biztosít munkahelyet, így próbálják visszaintegrálni a munka világába támogatottjaikat. Mi sem bizonyítja a fenti példánál jobban, hogy az adományboltok társadalmi vállalkozások, üzemeltetőik társadalmi hatások elérése érdekében végeznek fenntartható módon gazdasági tevékenységet. Ha már a fenntarthatóságnál járunk, érdemes megjegyezni, hogy ezek a létesítmények az újrahasználat legtökéletesebb megvalósítási formái. Ugyanis arra törekednek, hogy a tárgyaknak a lehető leghosszabb életet biztosítsák, körforgásban tartsák őket, és eljuttassák azokhoz az emberekhez, akiknek szükségük van rájuk. Nem utolsósorban pedig a tárgyak újrahasznosítása csökkenti a hulladékmennyiséget, és ez a tény környezetvédelmi szempontból sem utolsó.

A civil szervezeteknek hiába vannak empatikus és kreatív célkitűzései, önmagukban mindezek nem sokat érnének. Ahhoz, hogy elképzeléseiket meg is tudják valósítani, szükségük van gazdasági forrásra. Itt lép be a civil szervezetek háttérbázisaként, gazdasági tevékenységként a cseriti- vagy az adományboltok üzemeltetése.
A Mozaik adománybolt elsődleges céljai között szerepel az újrahasznosítás és a munkahelyteremtés. Az adományboltban jelenleg egy hölgy dolgozik, két éve van hátra a nyugdíjig. Rossz egészségi állapota miatt szinte lehetetlen volt számára az elhelyezkedés, végül az alapítvány segítségével került a Mozaikba. 
A Mozaik vásárlóközönsége vegyes összetételű, hajléktalan emberek ugyanúgy megfordulnak itt, mint olyan fiatalok, akik számára már egyre fontosabb szempont a tudatos vásárlás.

Vásárolj és veszítsd el!

Nem szabad megfeledkeznünk az adományboltok vásárlóközönségének egy érdekes rétegéről, a kincskeresőkről sem. Nekik, és az antik, retró, vagy extravagáns tárgyak szerelmeseinek is ígéretes terep egy adomány bolt, hiszen ezek az üzletek naponként megújuló bolhapiacokként is üzemelnek.

A Mozaik kedvenc retró különlegessége Süsü, a sárkány figurája. Sajnos védett. Nem lehet megvenni. Egyfajta totemállatként trónol a kasza fölötti polcon, és adományozásra, kincsvadászatra biztat.
Ha már a kincskeresésnél tartunk, érdemes megemlíteni az emblematikus KincsVár adományboltot a Hernád utca 33-ban. „Ami Önnek felesleges, más számára kincs lehet” – ez a jelmondat lobog képzeletbéli zászlójukon. A KincsVár bevételével speciális célt támogat. Szemüvegekkel lát el különböző szemproblémákkal küzdő gyermekeket.
A VII. kerületben a Síp utca 17-ben működik Budapest legkreatívabb, és legizgalmasabb adományboltja, a Narancsliget. A Narancsliget nemcsak adománybolt, hanem adományközpont is. Az adományboltoknak mindig fejtörést okoz, mit kezdjenek a beérkezett hatalmas mennyiségű könyvvel. A Narancsliget elindította a Mindenki Könyvtára projektet. Keresünk náluk egy könyvet, beleírjuk, hogy Mindenki Könyvtára, magunkkal visszük, és direkt elveszítjük valahol. Az elveszítés úgy történik, hogy fogjuk a könyvet, és letesszük, mondjuk egy padra, majd lazán ott felejtjük. Ugyanezt megismételjük egy következő példánnyal, amit a villamos vagy a busz ülésén, netán a vonaton hagyunk. Ezerféle megoldás lehetséges. A Mindenki Könyvtára kezdeményezés azokért az emberekért jött létre, akik nem engedhetik meg maguknak a könyvvásárlást. A Narancsliget ezzel a kreatív módszerrel egyszerre népszerűsíti az olvasást, és reméljük, hogy a hányattatott sorsú könyveknek is olvasót talál.
Sajnos hazánkban az adományozási kedv sokszor kimerül abban, hogy szakadt, pecsétes, dohos göncöket, kitaposott cipőket, kiszuperált gépeket, csupa kacatot borítunk az adományboltokra. Ne tegyük! Mindig gondoljunk arra, hogy mit szólnánk ahhoz, ha mi kapnánk meg ezeket az „adományokat”?!
Támogassuk az adományboltokat, főleg a jelenlegi nehéz helyzetben. Menjünk be, nézzünk körül a lakóhelyünkhöz legközelebb eső ilyen üzletben. Az adományboltokban nézegetni is lehet, senki sem fog kizavarni minket onnan.

Kiemelt kép: Getty Images
Videó: Sör Bence