Jó lesz még ez, hidd el, mondta a nagymamám, és precíz mozdulatokkal simította a papírzacskót, amiből kiettük a cukros brióst. Megfordította, áthúzta a másik oldalát is, aztán a sarkokat összeillesztve hajtogatta kicsire, és elégedetten tette fel a polcra, ahol már ott sorakozott számtalan, élére hajtott zacskócska. Amik persze mind jók lesznek valamire.

Ez az ősz ezt a hajtogatást hozza elő belőlem. Akkor csak mosolyogtam a mama gyakorlatilag mindenre kiterjedő takarékosságán (könyörgök, a csomagolópapírt miért nem lehet kidobni?), most viszont rendet tettem a saját kamrámban, és, tőlem teljesen szokatlanul, tervezem a téli menetrendet. Hol tudom megfogni a kiadásokat, mi az, ahol jobban oda kell figyelni, jó-e a szigetelés az ajtókon, és biztos-e, hogy kinőtte a gyerek a tavalyi kabátot? Megsokasodtak a spórolós tanácsokat gyűjtő csoportok a közösségi oldalakon, bevallom, én is lesem a tippeket.

Amikor a szerkesztőségben elkezdtünk a témáról beszélni, mindenkinek volt saját élménye, családi receptje. Olyannyira, hogy a következő megbeszélésre egy kolléga a saját készítésű joghurtjából hozott néhány palackkal, volt, aki a saját maga által előállított müzlit tálalta, és a lekvár is egy szerkesztőnk keze munkáját dicsérte.

Nincs mindenkinek egyformán jól használható tanácsunk, nekünk sincs mindent felülíró takarékossági tudományunk, hiszen nagyon sokféle túlélési technika létezik. Mert másképp főz, takarékoskodik egy anya a panel ötödik emeletén, és másképp, akinek kertje, veteményese van, tojással, friss zöldséggel. Nem ugyanúgy készül a fűtési szezonra az egyedülálló, mint a nagycsaládos.

Viszont segíthetünk egymásnak. Ahogy a múltban is segítettek egymásnak a nők, a szomszédasszonyok, az egymás mellett élő családanyák. Egyszerűbb lehetett ott, ahol közösségek alakultak ki, ahol lehetett csereberélni, ahol akadt valaki, aki megmutatta, hogyan kell befőzni, adagolni, tetőt rácsavarni. Én például nem voltam ilyen szerencsés, így az uborka eltevését videóról sajátítottam el, ötvenszer megállítva a felvételt.

Mert a technika változott, már nem cserélgetünk termékeket, ám ami most is remekül működik, az az ötletek megosztása. Aki már kipróbált valamit, és bevált neki, ossza meg, adja tovább, tanítsa a kezdőt. A Nők Lapja ezen a területen mindig nagyon jó volt, a magazin oldalain rengeteg hasznos írást találtam korábban, amit eltettem, és nagy örömömre most már a készítésében is részt veszek.

Új rovatot is indítunk, amelyben hétről hétre tanácsokat osztunk meg, szakértőket kérdezünk, a fűtéssel, élelmiszerrel, mindennapi életünkkel kapcsolatban. Segítsük egymást, gyűjtsük a tippeket, mert úgy érzem, a nagyinak igaza volt, jó lesz az még valamire.