A most 52 éves Rania Al Abdullah jordániai királyné a gyermekjogok harcos aktivistája, és nyugodt szívvel kijelenthető, hogy arab világ egyik legfontosabb kulcsembere. Nemcsak emberjogi szószóló, közösségi média sztár és divatikon: hivatali ideje alatt számos területen emeli Jordánia jelentőségét, beleértve a menekültsegélyezést, a fiatalok szerepvállalását, a környezetvédelmet, valamint a közegészségügy és az oktatás minőségének javítását. Számos jótékonysági szervezetet alapított, és gyakran jelenik már meg helyi rendezvényeken – többször is bejelentés nélkül, meglepetésszerűen látogatta meg országának távoli falvait. A közösségi médiában önmagát egyszerű családanyaként jellemzi, aki szerencsésnek érzi magát, hogy hétköznaponként „ilyen menő munkát” végezhet.
Egy muszlim királyné, aki nem visel hidzsábot
1970-ben született palesztin származású szülők gyermekeként egy ciszjordániai városkában. Gyerekkorának nagy részét Kuvaitvárosban töltötte, majd 1991-ben Kairóban, az Amerikai Egyetemen szerzett alapdiplomát üzleti adminisztrációból. Amikor ugyanebben az évben kitört az első öbölháború, Rania családja kénytelen volt elhagyni Kuvaitot, és Jordániába települtek át, ahol üzleti és technológiai karrierjét is folytatta – ahol később a Citibank és az Apple marketingeseként is dolgozott. Egy üzleti vacsorán ismerkedett meg II. Abdullah bin al-Husszein jelenlegi jordániai királlyal. Alig két hónapnyi randevúzás után eljegyezték egymást, 1993. júniusában pedig az esküvőt is megtartották. A mindig divatos és elbűvölő Rania a Diana hercegné által is nagyra tartott tervező, Bruce Oldfield káprázatos menyasszonyi ruhájában mondta ki a boldogító igent. Ezután négy gyermekük is született, a trónvárományos Husszein herceg, Iman hercegnő, Salma hercegnő és Hashem herceg.
A II. Abdullah herceggel kötött házassága után az újdonsült hercegnőnek fogalma sem volt arról, hogy hat évvel később királynői címmel illetik majd. Az ország akkori uralkodója, Husszein bin Talal halálos ágyán fekve legidősebb fiát, Abdullah herceget nevezte ki utódjául. A király halála után pedig Abdullah és az akkor 28 éves Rania – mint a világ legfiatalabb királynéja – vették át az uralkodói stafétát. Férjével immáron 30 éve szeretik egymást, és csendes, botrányoktól mentes magánéletüket pedig féltve őrzik a nyilvánosság előtt.
A jordán királyi család Salma hercegnő diplomaosztóján 2018. május 22-én Ammanban, Jordániában. (Fotó: Handout/Royal Hashemite Court/Getty Images)
Számos ügy globális szószólója
A királynét elsősorban szépségikonként tartotta számon a közvélemény, de mindez nem akadályozta abban, hogy szembeszálljon az előítéletekkel, és a nép aktív képviselőjévé váljon. Első és legfontosabb feladatának az oktatás megreformálását tekinti. Amellett, hogy saját tanárképző akadémiát is alapított, az Oktatási Minisztériummal szorosan együttműködve magánszektorbeli partnereit is arra ösztönzi, hogy befektetéseikkel a jordániai oktatási rendszer alapjait erősítsék. A királynő személyes missziót is indított a gyermekek életminőségének javításáért. A Nemzeti Családügyi Tanács elnökeként kiállt a gyermekekkel kapcsolatos nemzeti cselekvési terv mellett, amely biztosítja az egészségügyi ellátást, az alapvető oktatást, valamint a bántalmazással, kizsákmányolással és erőszakkal szembeni védelmet. 2007-ben elindította a Madrasati programot, amely állami, magán- és nonprofit partnereket egyesít a sürgős javításra szoruló állami iskolák felújításáért, emellett szószólója az innovatív e-tanulási programoknak is.
Rania szíriai menekültekkel találkozott a Karatepe önkormányzati menekülttáborban, Mytilene külvárosában 2016. április 25-én Görögországban. (Fotó: Royal Hashemite Court/Getty Images)
Régóta aktív támogatója az UNICEF kezdeményezéseinek – nemcsak Jordániában, hanem globális szinten is.
Kapcsolódó
Az elfeledett hercegnő: Fauzija története
Elkísérte a szervezetet Pakisztán földrengés sújtotta övezeteibe, hátrányos helyzetű indiai iskolákba, valamint argentin, brazil és marokkói oktatási intézményekbe, és szívügyének tekinti, hogy a gyerekek – különösen a megkülönböztetésben részesülő lányok – világszerte minőségi oktatásban részesüljenek.
Munkásságának köszönhetően Jordánia a globális humanitárius válság egyik arca lett, mivel jóval több menekültet fogadott be, mint egész Európa. Számára létfontosságú, hogy férjével nyitva tartsák a határokat, és a világ sok más vezetőjével ellentétben nem fordítottak hátat senkinek, amikor 2011-ben megkezdődött a tömeges kivándorlás a légicsapások sújtotta Gázai övezetből.
„Soha nem volt kérdés, hogy igen vagy nem. Mindig azt tartottuk szem előtt, hogy hogyan tudjuk megoldani a helyzetet”
– nyilatkozta a királyné 2017-ben a The Times magazinnak.
Figyelemreméltó médiajelenlét
Kihasználva technológiai hátterét és marketinges tudását, a közösségi média felületeit is aktívan használja fontos társadalmi kérdések megvitatására. 2008-ban videoblogot indított az arabokkal kapcsolatos sztereotípiák eloszlatására a nyugati országokkal folytatott párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítései részeként, jelen van a legtöbb közösségi felületen, többek között Youtube-on is, ahol rendszeresen beszél vallási toleranciáról, szembeszállva ezzel a muszlimokat és arabokat övező sztereotípiákkal. Utóbbiért 2008-ban a Youtube Visionary Award első díjával is kitüntették. A díjat korábban azért hozták létre, hogy kiemeljék azokat, akik a YouTube-ot globális platformként, innovatív és elgondolkodtató módon használják a pozitív társadalmi változások előrelendítésére.
„A YouTube arra ösztönöz bennünket, hogy aktív részesei legyünk egy globális beszélgetésnek, ahol hallathatjuk a hangunkat, megismerve egymást, és lebontva a közöttünk lévő korlátokat. Örömömre szolgál, hogy ebben a szellemben vehetem át az első YouTube Visionary-díjat” – nyilatkozta akkor a királyné.
Divatikonként pedig rendszeresen szerepel divatmagazinokban, interjúiban pedig rendszeresen hangsúlyozza:
„Remélem, hogy végső soron a munkám fog meghatározni, nem pedig a ruhatáram.”
Rania a szerénység, a családcentrikusság és elegáns megjelenés harmonikus ötvözete miatt vált divatikonná, különösen az arab világban. Legkedveltebb márkái csúcskategóriásak – Dior, Givenchy, Valentino –, de gyakran viseli közel-keleti (például Azzi és Osta) tervezők munkáit is, valamint a jordániai Rasha Noufal Karma Fashion ruháit. Imádja a magassarkú cipőket és a dizájner kézitáskákat, de nem habozik tornacipőt és egyszerű farmert húzni, ha az alkalom is úgy kívánja – öltözködésének velős része pedig a muszlim nőkről alkotott sztereotípiák és tévhitek eloszlatásában gyökerezik:
„Hazámban rengeteg nő visel hidzsábot, de legalább ugyanennyien öltözködnek úgy, ahogyan én is. A vallás egy nagyon személyes döntés, és zavarba ejt, hogy hatalmas viták folynak egy olyan kérdésről, amelynek valójában nem is kellene kérdésnek lennie” – nyilatkozta korábban egy interjúban.
Rania nemzetközi szinten már számos elismerést kapott az ifjúság és az oktatás, valamint az emberi jogok területén végzett munkájáért, többek között az ENSZ Oktatási Kezdeményezésének résztvevőjeként, valamint az UNICEF tiszteletbeli globális elnökeként. Emellett különböző terápiás lehetőségek biztosításával több száz menekültnek segített a nemi erőszak okozta stressz leküzdésében, és több gyerekkönyvet is írt, köztük a New York Times egyik bestsellerét A szendvicscsere címmel, amelyet saját gyerekkorának történetei ihlettek. A mese egyébként az elfogadást és a kulturális sokszínűséget hivatott erősíteni a gyerekekben, a királyné a könyve eladásából befolyó összeget pedig jordániai iskolák felújítására adományozta.
A Forbes magazin tehát nem véletlenül választotta Raniát 2011-ben a világ 100 legbefolyásosabb nője közé.
Kiemelt kép: Rania rohingya muszlim menekültekkel találkozik a Kutupalong táborban tett látogatása során 2017. október 23-án Ukhiában, Bangladesben – Jordanian Royal Court via Getty Images
