A Fogszuvasodásmentes Jövőért Szövetség (ACFF), a Semmelweis Egyetem és a WHO hazánkra vonatkozó kutatásai szerint a magyar emberek fogazata a legrosszabb az Európai Unióban, ezen adatok alapján pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a többség csak akkor kopogtat a fogorvosnál, amikor már fájdalmai vannak. A fogszuvasodás kezdeti stádiumai fájdalommentesek, szabad szemmel alig észrevehetők, a fájdalom pedig már egy előrehaladott állapotot jelez. Elsődleges terápiás megoldásként fontos lenne elkerülnünk a fogeltávolítást, hiszen
a panaszok fogvesztés nélkül is megszüntethetők lennének rendszeres szűrővizsgálatokkal és hatékony fogápolással.
Amikor higiéniáról van szó, könnyű azt gondolni, hogy mindent tudunk – pedig lehet, hogy már a fogmosási technikád is rossz! (Hogy hogyan kell helyenesen mosni fogainkat, arról itt írtunk bővebben.) Sajnos azonban minden jel arra utal, hogy a legalapvetőbb információk is félrevezetőek lehetnek, a negatív példák pedig nemcsak szájról szájra, de családon belül is öröklődnek. Az életünket körüllengő, legalapvetőbb fogászati tévhiteket dr. Tóth Péter fogorvos segítségével igyekszünk eloszlatni.
Tévhit: „Az SZTK-ban úgysem csinálják meg jól!”
Szögezzük le mindjárt az elején, hogy nyugodtan elmehetünk, mert „megcsinálják”. Ráadásul az SZTK már rég NEAK néven fut, ugyebár.
Az infláció következtében súlyos méreteket öltő anyagi terhek mellett jóval kevesebben engedhetik meg magunknak a magánjellegű kezeléseket – éppen emiatt elsőként érdemes átnézni, mivel kell számolnunk TB-támogatott ellátások esetében. A neak.gov.hu oldalán olvasható, hogy a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető fogászati ellátások annál a fogorvosi szolgálatnál vehetők igénybe, amely arra – a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint – területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik. Az egészségbiztosító által finanszírozott fogorvosi szolgáltató köteles ellátni az ellátási területéhez tartozó körzetben lakókat, továbbá a rendelési időben hozzá forduló olyan betegeket, akik ellátásának elmaradása egészségüket károsító, vagy gyógyulásukat lassító állapotromlásukhoz vezetne. Lehetőség van a körzeti (területi ellátási kötelezettség alapján kijelölt) fogorvosi szolgálattól eltérően másik fogorvoshoz is fordulni, amennyiben a felkeresett másik fogorvos az ellátását elvállalja. Ebben az esetben ugyanolyan feltételekkel vehető igénybe a fogorvosi ellátás, mintha a saját körzetében látták volna el.
„A szűrővizsgálatok, a sürgősségi ellátás, fogeltávolítás, fogtömések, gyökérkezelések és gyökértömések, fogkőeltávolítás és ínybetegségek kezelése ingyen és térítésmentesen járnak a körzetileg kijelölt fogorvosoknál.
Protézisek esetében 62 éves kor fölött a teljes kivehető és részleges kivehető fogpótlások TB-finanszírozottak, ami annyit tesz, hogy a társadalombiztosító kifizeti az orvosi díjat, fogtechnikai költséggel viszont számolni kell. A beragasztott, fix és kivehető porcelán pótlásoknál 62 év felett kizárólag alapos orvosi indokkal, 18 év alatt, várandósok esetében és szülés után pedig 90 napig anyagáron, TB-finanszírozva vehető igénybe az ellátás” – mondja dr. Tóth Péter.
Tévhit: „A terhesség miatt lettek rosszak a fogaim!”
Sokszor halljuk, hogy várandósság alatt a kismamáknak azért romlanak el a fogaik, mert a fejlődő magzat elszívja a csontokban lévő a kalciumot. A szakember szerint azonban ebből semmi nem igaz. „A szomorú valóság az, hogy ebben az esetben a kismama már a terhesség előtt sem rendelkezett megfelelő szájhigiéniával, nem vette igénybe a fogászati szűréseket, így pedig leghamarabb a kötelező terhességi szűrővizsgálatok alkalmával kerülnek felfedezésre a (akár már évek óta fennálló) problémák. Azok a hormonok azonban, amelyek segítségével a megtermékenyített embrió beágyazódik az anyaméhbe, valóban hatással lehetnek az ínyre és a szájnyálkahártyára, magyarán a kismama nagy eséllyel lehet érzékenyebb a baktériumokra. Tegyük fel, hogy valaki tökéletes szájhigiéniával rendelkezik, nincs fogköve, rendszeresen használ fogselymet és napi kétszer mossa a fogát. Ebben az esetben egyáltalán nem kell fogromlástól tartani pusztán csak azért, mert kisbabát várunk – viszont ha valaki nem rendelkezik megfelelő szájhigiéniával, a terhesség közben megváltozott étkezési szokásokkal és (a fogmosás nélküli) éjszakai nassolásokkal sokat ronthat a már meglévő szuvas fogak helyzetén. Emiatt gyakran tűnik úgy, hogy a terhesség miatt vérzik az ínyünk és romlik a fogunk,
az igazság azonban az, hogy a hiányos szájápolási szokások és rossz berögzülések okolhatók a folyamatért.”
A terhesség alatti fogágybetegségek és azok szülészeti következményei közötti összefüggések egyre szélesebb körben kutatott témakör hazánkban is. A kismamák szájhigiénia iránti motivációjának kiemelt helyen kell szerepelnie a várandósgondozásban: prof. dr. Radnai Márta fogorvos, egyetemi docens és tanszékvezető kutatásaiból például kiderült, hogy a fogkőben lévő bacilusok egy része akár koraszülést is eredményezhet. Ha másért nem is, ennek fényében mindenképp érdemes komolyan vennünk a terhességi szűrővizsgálatokat – akár kötelező, akár nem.
Tévhit: „A fogselyem fölösleges pénzkidobás!”
A fogselyem (vagy a fogköztisztító kefe) bizony igen fontos szerepet játszik a fogápolásban is – ennek ellenére azonban továbbra sem örvend túlzott népszerűségnek. A szakember tapasztalatai alapján a páciensek 90 százaléka egyáltalán nem, vagy csak elvétve használ fogselymet, amit sokan azzal magyaráznak, hogy nem való mindenkinek: túl macerás használni, nincs idő rá lefekvés előtt, és egyébként sem érik el megfelelően a tisztítandó felületet. „Az a baj, hogy az első próbálkozás után sokan feladják. Fontos tudni ilyenkor, hogy többféle fogselyem is létezik; vannak vastagabb, vékonyabb és viaszos réteggel bevontak is. A lényeg, hogy 2-3 fajtát mindenképp ki kell próbálni, és nem szabad feladni a kísérletezést az első sikertelen próbálkozás után, hiszen fogazatonként és egyénenként változik, kinek mi használ. Tapasztalataim alapján legtöbbször a legvékonyabb fogselyem szokott beválni” – mondja dr. Tóth Péter.
Fotó: Getty Images
Péter szerint a prevenciós segítségnyújtást az sem könnyíti meg, hogy a legtöbben rettegve ülnek a kezelőszékbe (ami nyilvánvalóan nemcsak a rossz gyerekkori élményeknek, de a fogászatot övező tévhiteknek is köszönhető). Ilyen körülmények között már az is előrelépésnek számít, ha a pácienseknek sikerül elsajátítaniuk a helyes fogmosás alaplépéseit – a fogselyem használata pedig majd csak ezután jön. „A fogakat úgy kell elképzelni, mintha egymás mellett lévő kockák lennének. A külső részeit tisztíthatjuk fogkefével, viszont a kockák egymással érintkező oldalait nem. A fogkefe sörtéi odáig nem érnek el, szemben a cukros üdítőkkel és ételmaradékokkal. A felnőttkori fogszuvasodások 90 százaléka emiatt fordul elő, tehát kifejezetten fontos pontja lenne a szájápolásnak.”
Az alábbi oktatóvideóban a helyes fogmosás és fogselymezés technikájáról dr. Michailovits Georgina, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika parodontológus szakorvosa beszél. Íme:
Tévhit: „A genetikám miatt rosszak a fogaim!”
Számos tudományos kutatás kimutatta már, hogy nincs számottevő összefüggés a rossz fogazati állapot és a genetikai öröklődés között – családon belül azonban átadhatók bizonyos minták, amelyeket a legtöbben hajlamosak vagyunk genetikával magyarázni. „Az elmúlt száz évben drasztikusan megváltoztak az étkezési szokásaink, nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszert és cukrot fogyasztunk, emiatt pedig még súlyosabbá vált a helyzet. Ha a nagyszüleim például nem tudták elsajátítani a helyes fogmosás alaplépéseit, akkor ugyanezt fogják átadni a szüleimnek is, akik engem sem fognak megtanítani rá. A genetikai állományunkban nincs olyan fellelhető gén, ami a rossz fogazati állapotokért felelne. A genetikán túli faktorok azonban jóval nagyobb jelentőséggel bírnak, hiszen
nem a fogszuvasodásra való hajlam öröklődik, hanem a rossz mintázatok és szokások.”
Tévhit: „A fluorid méreg!”
Nagy mennyiségben valóban méregként funkcionál, ehhez azonban legalább 2-3 tubus fogkrémet kellene egyszerre lenyelni.
„Kis mennyiségben a fluorid nélkülözhetetlen elem a regenerációban, kiváltképp gyerekkorban, hiszen támogatja a fogak és csontok fejlődését. Sokan mégis aggódnak miatta, pedig a fogkrémes tubusokba tűpontosan kimért, biztonságos mennyiség kerül. Emellett fluorid található az ivóvízben, bizonyos élelmiszerekben, többek között a paradicsomban, uborkában, fokhagymában, mandulában és tejben is. 2 éves kor alatt egyébként kizárólag fluoridmentes gyerekfogkrémet adunk, hiszen a kicsik ekkor még nem tudnak köpni, könnyedén lenyelhetik a pasztát. Átlagban 2-3 éves kor körül lehet áttérni a csökkentett fluoridtartalmú fogpasztákra, 12 éves kortól pedig – miután már a hátsó rágófogak is kibújtak – felnőtt fogkrémre érdemes váltani” – tanácsolja dr. Tóth Péter.
Ha ezekkel a tévhitekkel leszámolunk, máris tettünk egy lépést a tudatosabb szájápolás irányába – ha pedig mindannyian így teszünk, rendszeresen járunk szűrővizsgálatokra, és gyerekeinknek is ezt a példát mutatjuk, talán egy idő után nem a magyarok fogazata lesz a legrosszabb az EU-ban.
Kiemelt kép: Getty Images
