A svédek Agatha Christie-je, Kristina Ohlsson a skandináv atmoszférateremtés mestere. Baljós kisvárosi közeg, finoman adagolt bűnügyi részletek nyomán feltáruló emberi sorsok, elmosódott árnyak a nyirkos csónakházakkal tarkított kikötőben. Legújabb, Viharjelzés című sorozatindító kötetében az írónő az északi krimi klasszikus elemeihez nyúl vissza, ezekből keveri hátborzongató nyomozós kirakósának darabjait lélektanilag is szövevényes, feszült olvasmánnyá. 

Borongós ősz kívül-belül

Ohlsson kötete lassan kibontakozó karakterközpontú pszichológiai krimi. A lehető legjobb olvasmány, ha úgy érezzük, nem volt sikeres a lelki akklimatizálódás a vénasszonyok nyara után könyörtelenül beköszöntő őszi hideghez. 

Kristina Ohlsson – Viharjelzés, Animus Kiadó, 3 432 Ft

A Viharjelzés idebent is meghozza számunkra az évszakváltást, fojtott légköre mint a sűrű ködfátyol, apránként csalogat magához, majd körülölel, végül azon kapjuk magunkat, hogy képzeletben újra Hovenäset szeles vízparti utcáin bolyongunk. Azonban a valódi dráma halkan morajlik a viharos felszín alatt, a titkaikat féltve őrző lakosok közül egyszerre senki és mindenki gyanús, beleértve az egykori rémtetteket őrző házba költöző idegent is.

Hovenäsetben mindig esik az eső, és fúj a szél. August Strindberg, a visszavonult stockholmi üzletember mégis úgy dönt, erre a vidékre költözik, hogy megvalósítsa az álmát, és használtcikk-kereskedést nyisson. Ugyanazon a viharos éjszakán érkezik meg a faluba, amikor Agnes, a közszeretetnek örvendő tanítónő nyomtalanul eltűnik. A partvidéki idillt fenekestül felforgatja az ügy. A rendőrség, élén az elszánt Maria Martinsson nyomozóval, éjjel-nappal keresi Agnest, de egyre fogy a remény, hogy még életben találják. Vajon mi történhetett vele? És miért van Augustnek az a különös érzése, hogy nála lehet a rejtély megfejtésének kulcsa?

Látható és láthatatlan nyomok

A kirakós allegóriája valahogy kimondatlanul is végigvonul az aprólékos cselekményen. A fenyegetőn hömpölygő nyomozás során nem csupán az új és a már eltemetett bűntény nyomai, de az egyéni karakterdráma mozaikdarabkái is egyre inkább kirajzolódnak. Elfojtott vágyak és félelmek, látszólag tökéletes házasságok, zárt ajtók mögötti vívódások, a mérgező viszonyok hegesedő nyomai, melyek felett a legtöbben szántszándékkal szemet hunynak. Kristina Ohlsson kiváló emberismerő, ezért is képes olyan határozott kézzel mozgatni a történetvezetés precízen kifeszített zsinórjait. A realisztikus lélektani dráma és a mérsékelt ütemben haladó, ám mégis végig érdekfeszítő detektívsztori jól kiegészítik egymást. Ezt a teljessé vált képet árnyalja emlékezetessé a véres részletek ellenére is megbúvó feszültség és a fékezhetetlen északi táj filmszerű leírása.

Összességében

A Viharjelzés Svédország legsikeresebb szerzőjének remekül komponált bűnügyi kötete, mely tökéletes választás a krimi műfajával még csupán ismerkedő zöldfülű irodalmi detektíveknek. Kristina Ohlssonnak nincs szüksége látványos vérontásra ahhoz, hogy borzongató díszletet teremtsen bűntényének, itt a lényeg épp a látható és nyilvánvaló mögött zajlik. A kidolgozott karakterek, a halványan felvillanó bizonyítékok és az igényes szöveg feszült hangulatkeltése elegendő, hogy egy lebilincselő, gondolatébresztő történettel gazdagodhasson a skandináv szerző köteteinek sorozata.

Kiemelt kép: Canva