Egy az Aging-US című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a magány és a boldogtalanság jobban felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat, mint a dohányzás. A cikk szerint ezért az öregedésellenes terápiáknak legalább annyira kellene összpontosítaniuk a mentális, mint a fizikai egészségre, ugyanis az amerikai és kínai együttműködésben végzett kísérlet rámutatott, hogy a magányosság, a nyugtalan alvás vagy a boldogtalanság tartós érzése jelentős hatással van az öregedés ütemére.
„Kiderült, hogy a pszichológiai tényezők, mint például a boldogtalanság érzése vagy a magányosság, akár egy évvel és nyolc hónappal is növelhetik az egyén biológiai életkorát
– mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Fedor Galkin, a hongkongi Deep Longevity tudományos üzletfejlesztési igazgatója. – Az összesített hatás ráaadásul meghaladja a biológiai nem, a lakóterület, a családi állapot és a dohányzás hatását is. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a pszichológiai komponenst nem szabad figyelmen kívül hagyni az öregedéssel foglalkozó tanulmányokban, mivel azok jelentős hatást gyakorolnak a biológiai életkorra.”
A tanulmány szerint mindenkinek van egy kronológiai életkora, amelyet a születési dátuma határoz meg, de van egy „öregedési óránk” is, amelyet befolyásol a genetika, az életvitel és a környezet is. A nemzetközi kutatócsoport megjegyezte, hogy a molekuláris károsodások az öregedés során felhalmozódnak, ami hozzájárul a betegségek kialakulásához, egyes embereknél pedig ez az öregedési folyamat gyorsabban halad, amit „gyorsított öregedésnek” neveznek.
Az öregedés felgyorsulását észlelték például a stroke-os, máj- és tüdőbetegségben szenvedőknél, a dohányosoknál, és ami a legérdekesebb, a sérülékeny mentális állapotban lévőknél is.
Kapcsolódó
A mentális egészség védelme 10 tételben
A kutatók a China Health and Retirement Longitudinal Study (CHARLS) adathalmazból származó vérpanelek alapján kifejlesztettek egy új öregedési órát, hogy meghatározzák a biológiai életkort egy kínai felnőttekből álló minta esetében. (A CHARLS egy országos vizsgálat, amely a 45 évnél idősebb kínai lakosságot érinti; a résztvevők társadalmi és gazdasági helyzetére, egészségtörténetére, biometrikus adataira és vérpaneljére vonatkozó információkat tartalmaz.)
Sikeres öregedés
A szerzők megjegyezték, hogy a kelet-ázsiai országok közül Kínában a legalacsonyabb a „sikeresen öregedők” aránya.
„A sikeresen öregedő olyan 65 év feletti személy, akinek nincsenek súlyos fogyatékosságai, emellett normális kognitív funkciói és társadalmi szerepvállalása van”
– olvasható a tanulmányban. Mivel Kínában a 65 év felettiek száma magasabb, mint egész Európában, a tanulmány megjegyzi azt is, hogy a kínai öregedési folyamatok megértése fontos felismeréseket nyújthat a világ egyéb országainak öregedési mutatóira nézve is.
Fotó: Getty images
Manuel Faria, a Stanford Egyetem munkatársa szerint „a mentális és pszichoszociális állapotok az egészségi állapot és az életminőség legmegbízhatóbb előrejelzői közé tartoznak, eddig mégis nagyrészt kimaradtak a modern egészségügyi ellátásból.” Alex Zhavoronkov, az Insilico Medicine vezérigazgatója rámutat, hogy ez a tanulmány cselekvési irányt ad a pszichológiai öregedés lassításához, vagy akár visszafordításához is.
Belebetegedni a magányba
Még 2012-ben jelent meg az a tanulmány, ami a magány egészségkárosító hatásaira hívta fel a figyelmet. A Cornell Egyetem kutatói már ekkor megfigyelték, hogy a magányérzet felgyorsítja a szív- és érrendszeri funkciók romlásának folyamatát.
A vizsgálat során a kutatók 181 férfit figyeltek meg, akiket 18-30 éves, illetve 65-80 éves csoportokra bontottak. A kísérleti alanyoknak elő kellett adniuk egy beszédet, valamint fejszámolást kellett végezniük laboratóriumi körülmények között. Valamennyiük vérnyomását ellenőrizték a feladatok előtt, közben és után, továbbá felmérték társas kapcsolataikat is.
Ahogy az várható volt, az idősebbeknek nyugalmi állapotban is magasabb volt a vérnyomásuk, a stresszre erősebb szív- és érrendszeri reakciókat produkáltak, az értékeik helyreállítása pedig tovább tartott, mint a fiataloknak. Ezek a jellemzők tovább erősödtek azoknál, aki magányosnak vallották magukat, így ők még nagyobb veszélynek voltak kitéve szív-és érrendszerük egészsége szempontjából.
Magyar helyzet
Az, hogy hogyan öregszünk, nem nagyon fontos kérdés hazánkban is. Az európai társadalmakban egyre több 65 év felettire egyre kevesebb munkaképes fiatal jut, és az időskor is egyre jobban kitolódik, hosszabban elnyúlik.
Jelenleg Magyarországon a 65 éves koron túli várható élettartam plusz 15 év körül mozog, azonban ezzel elmarad az EU-s 18 éves átlagtól. 2070-re várhatóan további 7 évvel nő ez a szám hazánk esetében is.
Világos, hogy ebből kifolyólag az öregedési kiadások – beleértve a nyugdíjon túl az egészségügyi ellátást, a hosszú távú öngondoskodást és az oktatási kiadásokat is – folyamatosan emelkedni fognak, ez pedig az Európai Bizottság 2021-es Öregedési riportja szerint szinte minden EU-tagállamot jelentős kihívás elé állít a következő 50 évben. A 65 éves és ennél idősebb lakosok száma közel 52 ezer fővel emelkedett tavaly, a népességen belüli arányuk pedig az egy évvel korábbi 19,3-ről 19,9%-ra nőtt, derült ki a KSH elemzéséből. Ez 1 millió 941 ezer főt jelent.
Európában a lakosság negyede él együtt olyan hosszú ideje fennálló egészségügyi állapottal, amely nehézséget jelent számára a mindennapokban. A hazai lakosság mintegy 22,8 százaléka érez így az Eurostat frissen publikált adatai szerint. Svédország és Máltán ez az arány 13-14 százalék, míg Lettországban közel 40 százalék. Az osztrák (31,9%), szlovák (32,1%) vagy horvát (32,6%) lakosság jellemzően rosszabbnak, az olaszok (22,4%), szlovének (22,1%) jobbnak érzik helyzetüket a miénknél.
Azt is érdemes megvizsgálni, mennyire korlátozza az egyes országokban az idősödő korosztályt a rossz egészsége. Ebben a statisztikában Magyarországnak rosszabbak a mutatói mint az uniós átlag: minden második 65 év feletti magyarnak mindennapi nehézséget jelent a rossz egészsége.
Kiemelt kép: Getty Images
