Ráadásul a tél közeledtével egyre inkább előtérbe helyeződnek olyan kérdések, mint az ablakok sokszor általános hiánya, vagy a fűtés. A jól látható problémák miatt tehát mind a civilek, mind a helyi karitatív szervezetek egyre nagyobb aggódással tekintenek a jövőbe. Az Ökumenikus Segélyszervezet kiterjedt felmérést végzett a területen, hogy a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget tudja nyújtani a sokat szenvedett térségnek. A tapasztaltaktól olykor a Segélyszervezet helyszínen jelen lévő munkatársainak is elállt a szava.
Szellemek városa
Reggel nyolckor érkezett a Segélyszervezet munkacsoportja Szaltivkába. A tízemeletes panelházaktól hemzsegő kerület Harkiv peremén ma leginkább egy szellemvárosra emlékeztet. Ablakok százai bedeszkázva, itt-ott egy kiégett lakás a felső emeleteken. A munkacsoport helyi önkénteseket követett, akik kétszáz, alapvető és gyorsan elkészíthető élelmiszert tartalmazó csomagot vittek az elhagyottnak tűnő városrészbe. A kerületbe kéthetente járnak, csomagonként egy szűkös hétre elegendő élelmiszert és higiéniai terméket osztanak szét a rászorulók között. A csapat érkezésére pillanatok alatt felébredt álmából a szellemváros, és idős emberek töltötték meg a panelek közti kis parkolót. A kétszáz csomag gyorsan gazdára lelt, és amilyen gyorsan felmorajlott, úgy el is csendesült a kerület.
Bár a szaltivkai lakosoknak van nyugdíjuk, a havi kifizetés a rezsire és minimális vásárlásra elegendő.
Már, ha van hol vásárolni, ugyanis a külső kerületben a boltok nagy többsége bezárt, amelyik üzlet nyitva van, az csak a legalapvetőbb árucikkeket forgalmazza. A felmérésben részt vevő kollégák le is vonták a tanulságot: a körülmények miatt továbbra is elsősorban humanitárius segélyek rendszeres osztásával lehet könnyíteni a rászorulók helyzetét. A segélycsomagokat ennek fényében – ahogy eddig is – nagy örömmel fogadták a helyiek. A városba már az elmúlt hónapokban is érkezett több tonnányi élelmiszer és higiéniai árucikk az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából, amit helyi partnerein keresztül juttatott célba a rászorulók között.
Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai sem hittek a szemüknek a helyi állapotok láttán. Forrás: Ökumenikus Segélyszervezet
Ha pénz van, bolt nincs, ha bolt van, pénz nincs
„Itt már abból élnek az emberek, amit maguk körül találnak. Gombát szednek az erdőben és horgásznak. Feltalálják magukat” – mondja egy önkéntes már a Harkiv városától északra található, az ukrán-orosz határ közelében fekvő Zolocsiv körzetben. A térség sokat szenvedett a háború első szakaszában. Keleti részei megszállás alá kerültek, az utolsó orosz katonák egy-két hete hagyták el a környéket. A nehezen járható utak mentén számos lakatlannak tűnő település mellett haladtak el a Segélyszervezet munkatársai, a csöndet csak az autó motorjának zúgása törte meg. Pedig gyakori, hogy egy-egy házban több olyan család húzza meg magát, akik a körzet megszállt részeiről menekültek a viszonylag érintetlen nyugati falvakba. Azt, hogy hol és hány szükséget szenvedő ember él, csak azok a helyi karitatív szervezetek tudják, akik a háború első napjától igyekeznek minden lehető segítséget megadni a nélkülözőknek.
Zolocsiv körzetben a háború felperzselte a munkalehetőségeket, egy szűk keretből gazdálkodnak az emberek. Ha valaki be is tudja osztani a pénzét úgy, hogy jusson még a bevásárlásra is, annak azzal is számolnia kell, hogy átlagosan négy falura jut egy működő bolt. A vásárláshoz is üzemanyag kell, így nehéz döntések sorával kénytelenek szembesülni az emberek. Mire költsék a pénzüket? Az üzemanyagot utazáshoz, vagy dízelgenerátor működtetéséhez használják fel? A körzet egyes részein se áram-, se gázellátás nincs. Tartogassák a maradékot önmaguk és családjuk ellátására, közben arra várva, hogy lehetőség nyílik valahogy eljutni egy működő boltba? És ott mit vásároljanak? Hogyan készítsék el gáz és villany nélkül?
A helyzetet bonyolítja az is, hogy az emberek a térségben egymástól sokszor távol, elszórtan élnek, a szükségletek pedig házról-házra változnak. Mindeközben a bajbajutottak száma ezrekben mérhető.
A humanitárius segítség koordinációját két további fejlemény is nehezíti: az egyik az, hogy a közeljövőben várhatóan belső menekültek százai fognak visszatérni a körzet keleti részén hátrahagyott házaikba azzal a szándékkal, hogy a telet saját otthonaikban vészeljék át. A másik pedig az, hogy több település még mindig rakéta- és tüzérségi támadásoknak van kitéve annak ellenére, hogy a megszálló erők már kivonultak a körzetből. A lakosság az időjárás téliesre fordulásával valószínűleg még nehezebb helyzetbe kerül majd, hiszen ahogy Harkiv megye egészében, úgy Zolocsiv körzetben sem garantált a téli fűtés és áramellátás.
Elképesztő pusztítást végzett a háború. Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet
Fogynak a készletek
„Igen, elképzelhető, hogy nem lesz télen energiaellátás. Igazából dízelgenerátorokkal lehetne ideiglenesen ezt a problémát áthidalni, de a nagy teljesítményű generátorokból egyelőre hiányt szenvedünk” – vázolja a helyzetet a Harkivtól délre fekvő Pervomajszkij polgármester-helyettese.
Az egykori iparváros jelenlegi lakosságának mintegy harmada belső menekült. A mintegy 7-8000 ember nagy része bérli a lakását, közülük sokan a mai napig függenek a városka által nyújtott természetbeni segítségnyújtástól. A készletek viszont fogyóban vannak, így a városvezetés kénytelen beosztani és ütemezni a rendelkezésre álló segélycsomagokat. A szűkös helyzet miatt a heti rendszerességgel kiosztott humanitárius segélyre ezért csak az első tíz alkalommal számíthatnak a belső menekültek.
„Már nem ugyanolyan mennyiségben érkeznek a humanitárius szállítmányok, mint korábban” – mutat rá a problémára polgármester-helyettes. Az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya éppen ezért érkezett jókor, enyhítve a pervomajszkiji elosztó központ készlethiányán.
A Segélyszervezet munkacsoportja a Rugalmas Felhasználású Készpénzes Támogatás (Multi-Purpose Cash Assistance) helyi alkalmazhatóságát vizsgálva megnyugvással vette tudomásul, hogy a nehézségek ellenére Pervomajszkijban nyitva vannak az üzletek. Érthető módon a segítség ezen formájának alkalmazásához elengedhetetlen, hogy legyen, ahol el is lehet költeni a pénzt, legyen áru a boltokban. A készpénzes támogatás lehetőséget biztosít a kedvezményezetteknek, hogy saját maguk, méltóságukat megőrizve döntsenek az összeg felhasználásáról. A segítségnyújtás eme formája mögött az a koncepció, hogy maga a bajbajutott tudja legjobban, hogy mire van szüksége. Az anyagi támogatás ráadásul nem csak a közvetlen kedvezményezetteken segít, de keresletet generál a helyi üzletekben, ami hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez.
A város önkormányzata emellett mintegy 300 kiszolgáltatott helyzetbe került belső menekültről, köztük gyermekes anyákról, idősekről és földönfutóvá vált emberekről gondoskodik. Számukra három óvodában alakítottak ki átmeneti szállást, napi két étkezést biztosítva nekik. A körülmények azonban korántsem kielégítőek. Égető probléma, hogy sokaknak nincs fekhelyük, óvodásokra méretezett, matrac nélküli kiságyban alszanak a hűvös szobákban. Éppen ezért az Ökumenikus Segélyszervezet helyi partnerén, „Az Élet Folytatódik” egyesületen keresztül, matracokat és 50 ágykeretet juttatott el a menekültszállókba.
Mindazonáltal ezek az óvodákban kialakított menekültszállók nem állnak még készen a télre, így a Segélyszervezet téliesítési programján keresztül igyekszik az ablakcserére és szigetelésre szoruló épületeket felkészíteni a megállíthatatlanul közelgő hidegre.
Az alábbi riportvideóban egy harkivi lakos mutatja meg azt, hogy milyen körülmények között készül családjával a télre, és beszél arról is, hogy miért döntöttek a maradás mellett még úgy is, hogy tudják, fűtés nélkül fognak maradni.
Éhhalál és fagyhalál közül választani
Visszatérve Harkiv városába, a Segélyszervezet munkatársai a Gyija (Cselekvés) nevű, szociális és humanitárius tevékenységet folytató egyesület munkatársaival egyeztettek. A beszélgetés folyamán képviselőjük nem győzte sorolni, hogy csak a városban milyen problémák nehezítik a humanitárius helyzetet. „Szerintetek hova tűntek az emberek Szaltivkából? A többség nem a lakásába ment vissza” – mondja Nagyija, a harkivi szervezet projektmenedzsere.
Harkiv megye problémái ok-okozati összefüggésben állnak. A lakosság mintegy felének nincs munkája, így bevétele sem. A legtöbb esetben anyagi támogatásra csak azok jogosultak, akik megszállt területről menekültek el. A megye lakosságáról általában elmondható, hogy azok, akik kevés pénzzel vagy bevétel nélkül maradtak, visszatérnek otthonaikba, még akkor is, ha zordabb körülmények várják őket otthon. A hazatérést általában az indokolja, hogy az érintetteknek már nincs kinél meghúzni magukat Ukrajna biztonságosabb részein, vagy nem tudják a lakbért fizetni. A kisszámú, szétszórtan elhelyezkedő, szűkös és hosszú távú tartózkodásra alkalmatlan átmeneti szállások Harkivban és térségében nem kínálnak elégséges alternatívát a visszatérőknek. A fentebb vázolt helyzet azt eredményezi, hogy Harkiv külvárosi lakótelepein rengetegen éjszakáznak továbbra is a pincékben, mi több, a telet is ott tervezik átvészelni. Az így kialakuló nyomortanyákon százával élnek olyan emberek, akik a valóság mellett csak a helyi karitatív szervezetek adatbázisaiban léteznek.
A fűtési szezon Ukrajnában október 15-én veszi kezdetét. Szaltivkában és más kerületekben a helyiek gyanúja szerint nem fogják bekapcsolni a távfűtést. Ehhez ugyanis az kell, hogy egy adott épületben a lakók legalább fele életvitelszerűen ott tartózkodjon. A másik szempont az épület szigetelése: ha azok a harci cselekmény folyamán megsérültek; lyukak tátonganak a falakon vagy hiányoznak az ablakok, kifűthetetlenné válik.
A helyzet tehát aggasztó. A fűtés és az áramellátás megszűnése Harkivban és környékén a helyi erőmű leállása esetén szinte bizonyosan bekövetkezik, így a Segélyszervezet kimondott célja a várhatóan hideg télre való felkészülés. Az érdemi segítségnyújtást megelőző felmérések mellett folyamatos a segélyszállítmányok előkészítése is.
Szerző: Kiss Dániel / Ökumenikus Segélyszervezet.
Kiemelt kép: Ökumenikus Segélyszervezet
