Pedig ha valamiről, hát a női fociról nagyon is kell beszélni. Beszélnünk kell róla, hiszen nemrég volt a női Európa-bajnokság, ahol kiderült, lényegében semmi különbség nincs női és férfi futball között. A női futball pedig lassan meghódítja a világot, és az emberek szívét.
Egy EB margójára
Legyünk őszinték, a többségnek arról a szóról, hogy „foci”, David Beckham, Cristiano Ronaldo, Maradona vagy Kylian Mbappé jut eszébe, holott nemcsak a férfiak kiváltsága a labdarúgás. Idén nyáron lezajlott a 2022-es női labdarúgó-Európa-bajnokság, amit korábban szokatlan figyelem övezett. Noha a magyar válogatott nem jutott ki a tornára, itthon is sokan kísérték figyelemmel az eseményeket. Még én is, aki pedig csak nemrég óta tudom, miért is tizenegyes a tizenegyes, és aki az ellenfelet gyakran mondja ellenségnek, ami – bármennyire is komoly sportról beszélünk – mégiscsak túlzás.
Elég megnézni egyetlen meccset ahhoz, hogy az ember megcáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a nők játszotta futball nőiessé teszi ezt az amúgy férfias és nagyrészt férfiak kedvelte sportágat. Egyáltalán nincs így, én legalábbi úgy látom, semmi lényegi különbség nincs férfi és női meccsek között. Annyira nincs, hogy az egész bajnokságot lezáró angol-német döntőt az UEFA tájékoztatása szerint 87 192 néző drukkolta végig élőben az angliai futball szentélyének számító Wembley Stadionban. Ez óriási rekordot jelent, hiszen nemhogy női, de még egyetlen férfi Európa-bajnoki mérkőzésen sem volt ilyen nagyszámú szurkolósereg. A szurkolók meg is alapozták a hangulatot rendesen, volt dob, ének és duda – idekívánkozik az epés összehasonlítással –, mint egy „igazi” mérkőzésen. A futballfanok ugyanúgy az angol vagy német nemzeti lobogó színeit festették arcukra, sokan viseltek német vagy angol mezt, minden harmadik ember GOAL! feliratú táblát tartott a kezében. Mindenki: nők, férfiak, gyerekek. A góloknál pedig kész volt a katarzis, a nemzeti színű lobogókat vadul lebegtették, az arcokról földöntúli öröm sugárzott, a VIP páholyból Vilmos herceg is lelkesen tapsolt az angol csapatnak, becenevükön Lioness-eknek. Sőt, David Beckham is kedves és buzdító posztot osztott meg a döntő előtt.
Főleg akkor volt nagy az éljenzés, és történt kisebbfajta hangrobbanás, amikor az angolok berúgták a második gólt, így biztosítva győzelmüket. A Mirror szerint a gólt berúgó Chloe Kelly gólöröme azonnal megkapta az „Anglia legikonikusabb gólöröme” címet. A fiatal és tehetséges játékos ugyanis győztes gólja után férfi kollégáihoz hasonlóan a mezét levéve és azt a kezében lasszóként forgatva rohant végig a pályán kiabálva és határtalanul boldogan, egy szál sportmelltartóban. Kelly később elárulta, nem volt biztos benne, hogy a bíró megadja a gólt, de miután a játékvezető érvényesnek ítélte, határtalan volt az öröme. Az sem érdekelte, hogy ünnepléséért sárgalapot kapott: úgy nyilatkozott, ez volt élete legjobb büntetése.
Ami a játékot vezető bírót illeti, az ukrán Kateryna Monzul kalandos úton jutott el az angol-német döntőig. Miután szülővárosában, Harkivban öt napot töltött egy földalatti bunkerben, úgy döntött, elmenekül az oroszok által megtámadott Ukrajnából. Két húgával és három gyermekével átutaztak Moldován, Magyarországon, Szlovákián, Csehországon, és Németországon, ahonnan végül Olaszországba jutottak, ahol Mozul folytathatta a játékvezetést.
Foci női módra
Szerencsére a női futball szép lassan kezdi elfoglalni az őt megillető helyet a sport világában, népszerűsége egyre nő. De minek is köszönhető ez a növekvő érdeklődés és figyelem?
Sokféle tényező együttes hatásáról van szó: szurkolói vélemények szerint például egy női mérkőzést sokkal jobban lehet követni, mivel a játék sokkal letisztultabb, mint egy férfiak által játszott meccsen. Ebben – sok más egyéb mellett – közrejátszik az is, hogy a női tüdő kapacitása kisebb, mint a vitálkapacitása, emiatt a női mérkőzéseken kevesebb futás, viszont több passz, csel és taktikai csata szórakoztatja a közönséget, ami igazán érdekessé teszi a játékot: folyton figyelni kell a nézőnek is. Nincs annyi időhúzás, elnyújtott kidobás vagy épp szögletrúgás sem.
Szenvedély viszont annál több: Ellen White vitatja Kateryna Monzul döntését a 2022-es Európa-bajnokság döntőjében. Fotó: Visionhaus/Getty Images
A női foci rajongói ráadásul a tapasztaltok szerint kevésbé fogyasztanak alkoholt, tehát nem jellemző a balhé, a szóbeli vagy akár tettlegességig fajuló összecsapás a szurkolótáborok között, a nézők inkább a pályára és az ottani történésekre koncentrálnak. A játékosok sokszor empatikusabbak egymás és az ellenfél csapat iránt, jobban tisztelik a bírót is.
Kiemelendő, hogy az empátia nem öli ki a játékból a szenvedélyességet és harciasságot, ahogy azt néhányan felróják a női futballnak.
Érdemes?
Mindenképpen érdemes tehát nyitni a női labdarúgás felé, nemcsak mert garantált a jó szórakozás, de azért is, mert női meccset nézve is ugyanazt azokat az elszánt és mindenre kész arcokat látjuk, akik a lelküket is kiteszik a csapatért és a győzelemért. A női labdarúgók is élvezettel játszanak. Harciasan, szenvedéllyel és jól.
A cikk szerzője gimnazista, a Nők Lapja gyakornoki programjának résztvevője.
Kiemelt kép: Getty Images
