Az utóbbi évtizedekben világszerte ugrásszerűen megnőtt a válások száma az 50 éven felüliek körében. Mi áll a jelenség hátterében és mire számíthat, aki élete közepén nyit egy teljesen új fejezetet? Erre volt kíváncsi Fehérváry-Ménes Anna.
Az Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége egy 2004-es tanulmányban használta először a „szürke válás” (gray divorce) kifejezést a középkorúak és az annál idősebbek válása vonatkozásában. A Bowling Green State University kutatói 2012-ben már egyenesen a „szürke válás forradalmáról” beszéltek. Tanulmányuk szerint az 50 éves és annál idősebb amerikai felnőttek körében a válási arány 1990 és 2010 között megduplázódott, a 65 év felettiek esetében pedig még ennél is nagyobb mértékben nőtt. A szürke válások számának robbanásszerű növekedése nem csak az Amerikai Egyesült Államokra jellemző, ugyanez a tendencia figyelhető meg Kanadában, az Egyesült Királyságban, Japánban, Európában, Ausztráliában és Indiában is.
Mi lehet az oka?
A szürke válások számának ugrásszerű növekedése több tényezőre vezethető vissza. Az 1960-as évek végén és az 1970- es években a személyes boldogság és az önmegvalósítás került előtérbe, az „én” sok esetben fontosabbá kezdett válni, mint a „mi”. Az ezt követő évtizedekben a legtöbb iparosodott országban jelentősen megnőtt a várható élettartam, ezzel pedig kitolódott a házasságok „szavatossági ideje”. Korábban ritkaságszámba ment egy 60-70 évig tartó házasság, egész egyszerűen azért, mert az emberek nem éltek olyan sokáig. Egy házaspárnak sokkal rövidebb időszakot kellett úgy tartalommal megtöltenie, hogy az mindkét fél számára elégedettséget és boldogságot adjon. Manapság viszont egy 50 éves ember előtt még három-négy évtized is állhat, és ez egészen más perspektívába helyezheti a párkapcsolatok megítélését. Megváltozott a házassággal mint élethosszig tartó intézménnyel kapcsolatos hozzáállás is, a válás társadalmilag sokkal elfogadottabbá vált. Megszűnt az elvált nő stigmája, elterjedtek a mozaikcsaládok. Nagyon fontos változás az is, hogy a nők bekapcsolódtak a munkaerőpiacra, és anyagilag függetlenebbé váltak, ezáltal jelentősen csökkent az a gazdasági függés, amely néhány évtizede még a házasságok egyik leghatékonyabb ragasztója volt.
Egy házasság evolúciója
Az idősebb korban bekövetkező válás kirobbantója gyakran a hűtlenség és az elidegenedés. A hosszú évtizedek alatt a házasfelek eltávolodhatnak egymástól és úgy érezhetik, nem azt az álmot élik, amit évtizedekkel ezelőtt, a házasságkötéskor elképzeltek. Kutatások szerint a válást kezdeményező 50 év felettiek arról számolnak be, hogy valami többre és másra vágynak, vagy akár évtizedekig éltek konfliktusokkal teli házasságban, amiből kiutat keresnek. De mi vezethet idáig? Egy hosszú házasság felbontása jellemzően egy szintén hosszú folyamat eredménye, amely régóta erodálja a kapcsolatot. „A kapcsolat első tíz évére általában nagyfokú testi és érzelmi vonzódás jellemző. A felek hasonló dolgokat szeretnek és terveznek, hasonlóan képzelik el a jövőt. Ugyanakkor már ebben az első évtizedben nyilvánvalóvá válik, hogy ha az alapvető értékekben és a világlátásban hasonlóak is a felek, a hogyan kérdésében nagyon különbözhetnek. Ez járhat veszekedésekkel, de ha van szeretet, akkor ezzel jól együtt tudnak élni. A második tíz évben közeledik vagy beköszönt a »midlife«, és ezzel együtt sok esetben az életközepi válság. Teljesen egészséges, ha 40 éves kora körül az ember elkezd azon gondolkodni, hogy lassan az élete feléhez ér és leltárt tart, ideértve a párkapcsolati kérdéseket is. A harmadik évtized általában az »üresedő fészek« időszaka, amikor a gyerekek kirepülése állítja új helyzet elé a házasfeleket” – vázolja fel a hosszú párkapcsolat tipikus szakaszait dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta. Az 50 pluszosok válása szempontjából a második és a harmadik szakasz bír döntő jelentőséggel, az ekkor felmerülő jellegzetes problémák vezethetnek ugyanis oda, hogy a felek a különválás mellett döntenek.
Lélektani rendcsinálás
A 35 és 55 éves kor között jelentkező életközepi válság során önmagunk újra-megtalálása zajlik, ami olyan, mint egy második kamaszkor: bizonytalanságot élünk meg, irritáltak, türelmetlenek és labilisak vagyunk. A szorongató, stresszes állapot a párkapcsolatunkban is ingerültté és feszültté tehet bennünket. Fontos, hogy ezt felismerjük – akár magunkban, akár a másikban –, és ennek figyelembevételével mondjunk ítéletet a kapcsolatról. „Fel kell tenni a kérdést, mennyi örömünk és mennyi szenvedésünk van most az életünkben. Érdemes listát készíteni. Mi az a 3-4 dolog, ami örömöt, erőt és energiát ad? Mi az a 3-4 dolog, ami elszívja az erőnket, boldogtalanná tesz vagy szenvedést okoz? Ez vajon a párkapcsolatból ered vagy önmagunkból? Ennek a kibogozása nagyon fontos. A párunkra és a kapcsolatunkra hajlamosak vagyunk sok mindent rávetíteni, ami valójában a saját, belső problémánk. Meg kell keresni, hogy a terheinket valóban a házasság okozza-e, vagy önmagunkból fakad. Ebben a társsal való beszélgetés is segíthet, de hasznos lehet egy 5-10 alkalmas, szakemberrel lefolytatott önvizsgálat is, amely során világossá válhat, merre érdemes tovább indulni” – mutat rá a pszichológus.
Ha kirepülnek a fiókák
Amikor elköltöznek otthonról a gyerekek, az jelenthet fizikális megkönnyebbülést, hiszen a négy fal között kevesebb a hang, kevesebb emberhez kell alkalmazkodni. Ilyenkor sokan érzik úgy, hogy eljött végre az idő, amikor ők kerülhetnek az első helyre a fontossági sorrendben. Nagy kérdés azonban, hogy mit kezdenek az ölükbe hullott szabadsággal. „A szülőszerep elvesztése miatt keletkezik egy szerepdeficit. Ilyenkor fontos, hogy a szülőpár képes legyen a felszabaduló idejében tudatosan egymás felé fordulni. Ha az elmúlt hosszú időszakban a két ember csak szülőként működött, de mint férfi és nő elidegenedett egymástól, akkor óriási üresség és idegenség lesz úrrá a lakásban. Sokan ilyenkor kezdenek keresni a házasságon kívül olyan élményeket, kapcsolatokat, amelyekben megélik, hogy még vonzóak, potensek, értékelik őket, és ezekbe a kapcsolatokba gyakran olyan mélyen belesodródnak, hogy az a házasságukat veszélyezteti” – magyarázza dr. Komlósi Piroska. Az egyik legnagyobb tévhit a kései válásokkal kapcsolatban, hogy a gyerekek – akik ekkorra gyakran már maguk is felnőttek – nem sérülnek benne. Egy amerikai kutatás szerint a szürke válást megélő szülők 51%-a számolt be arról, hogy felnőtt gyerekeik nem támogatják a válást, illetve feldúltak emiatt. A válást támogató utódok esetében is a szülők 67%-a érzékelte úgy, hogy gyerekük nagyon szomorú, 19%-a szerint pedig egyenesen lesújtotta gyereküket a válás. „Ők általában nehezen élik meg szüleik szakítását, olyankor is, ha már felnőttek és a saját életüket élik, és esetleg csak ritkán látogatnak haza” – erősíti meg a családterapeuta. A válással a felnőtt gyerekek is veszteségeket szenvednek, ide tartozik például az évtizedek óta megszokott családi együttlétek, ünneplések, hagyományok és adott esetben a családi otthon elvesztése is, ahol közös tevékenységeik zajlottak és életre szóló emlékeik születtek.
Új utakat keresve
A válás elhatározását az 50 év feletti életkorban hosszú mérlegelés előzheti meg, különösen, ami a pénzügyeket és a felek önálló (időskori) boldogulását illeti. Míg a piszkos anyagiakra érthető okokból mindenki figyelmet fordít, sokakat hidegzuhanyként ér, hogy az élet milyen sok területét érinti a különválás. Pat Conroy amerikai író szerint a válásnak sok tanúja és sok áldozata van, „Minden válás egy kis civilizáció halála” – írja. Ez annál inkább így van, minél hosszabb ideje áll fenn a házasság, minél jobban bevésődtek a megszokások és hagyományok. A gyerekeken kívül az egyéb családtagokra, rokonokra és a baráti körre is óhatatlanul hatással lesz a házasság vége, az ezzel kapcsolatos nehézségekre és konfliktusokra is fel kell készülni. „A válás után gyakran szociális vákuum keletkezik, kikopnak a szintén házaspár barátok, mert nem akarnak választani a volt házasfelek között” – mondja a párterapeuta. De újrakezdeni bármikor lehet. Minden nehézség ellenére egy kései válás felszabadítóan hathat, és sok esetben bebizonyosodik, hogy a házaspár tagjai külön-külön boldogabbak, mint amikor együtt voltak. Számolni kell viszont azzal, hogy egy esetleges új párkapcsolatba is a saját személyiségünket visszük bele, és önreflexióval meg kell próbálnunk elkerülni, hogy korábbi, problémás sémákat ismételjünk. „Önkritikusan át kell gondolnunk, hogy az új kapcsolatban mi hogyan tudunk jobban működni, mint az előzőben. Miben kell önmagunkat fegyelmezni? Készek vagyunk-e újfajta dolgokhoz alkalmazkodni? Egy új kapcsolatban a tartósan működő kölcsönösséghez nekünk legalább annyit kell adnunk, mint amennyit kapni szeretnénk” – hangsúlyozza dr. Komlósi Piroska.
A nyugdíjas férj-szindróma
Japánban a 30 éve vagy annál régebben házasodott párok válási aránya 1985 és 2004 között megnégyszereződött, ami egyes kutatók szerint a nyugdíjas férj-szindrómára vezethető vissza. A retired husband syndrome (RHS) pszichoszomatikus betegség, amely becslések szerint az idősebb japán női lakosság 60%-ánál fordul elő. Jellegzetes tünetei a depresszió, bőrkiütés, asztma, gyomorfekély és magas vérnyomás. A társadalmi elvárások szerint a férfi a kenyérkereső, a nő pedig háztartásbeli, akinek rajongania kell a férjéért, amiért az megteremti a család anyagi biztonságát. Hosszú évtizedekig a férj korán reggel elmegy munkába és késő éjjel tér haza, a feleségével szinte alig találkozik. Amikor a férj a nyugdíjazás után otthon marad, a pár mindkét tagja úgy érezheti, hogy egy idegennel él együtt. Ez különösen megterhelő lehet a nő számára, akivel szemben továbbra is elvárás, hogy férje minden igényét kielégítse. A nyugdíjas férj olyan, mint egy ország nélküli király, aki munkahelyi pozícióját elveszítve most ott akar hatalmat gyakorolni, ahol korábban nem avatkozott be a dolgokba: otthon. Pszichológusok szerint az RHS nem korlátozódik Japánra, hanem például az Egyesült Államokban is megfigyelhető.
Így látja a válóperes ügyvéd
Dr. H. Szabó Orsolya az elmúlt tizenöt évben sok válást kísért végig ügyvédként, és praxisában azt tapasztalja, hogy a szürke válások száma egyre növekszik.
– Kik válnak 50 fölött?
– A szürke válások három tipikus esetével szoktam találkozni. A leggyakoribb, amikor 45–50 éves nők kezdeményezik a válást. Ők megteremtettek maguknak egy olyan anyagi biztonságot, hogy ki tudnak lépni a régóta fennálló házasságból és új életet kezdenek. Ilyenkor általában már régen megszakadt az a fajta családi és érdekközösség, ami egy házasság lényegét adja, és a nők egészen kivirulnak a válás után. A második csoportot az olyan férfiak adják, akik a kapuzárás előtt keresnek maguknak új – általában jóval fiatalabb – barátnőt. Ezek a férfiak gyakran olyan pénzügyi biztonsággal rendelkeznek, hogy az adott esetben régóta fennálló szeretői kapcsolat hivatalossá tétele mellett az exfeleségükről is tudnak anyagilag gondoskodni. Végül olyan is előfordul, hogy ennyi idős korára valaki felvállalja a saját neméhez vonzódást, és emiatt lép ki a házasságból. Több ilyen esetem is volt.
– Melyek a leggyakoribb okai a válásnak?
– Az emberek életében két rizikós időszak van, amikor sok a válás: az első gyerek megszületése, illetve a gyerekek kirepülése utáni két-három év. Nemrég volt egy olyan esetem, amikor a felek megegyeztek abban, hogy mindketten szeretnének még „élni”, de megvárják, hogy a gyerek elköltözzön, és csak utána válnak el. Egyébként tízből 6-7 esetben a nők kezdeményezik a szürke válást. A 60 év feletti ügyfeleimnél gyakori motiváció, hogy kiderül, az illető valamilyen betegségben szenved vagy éppen kigyógyult, és ennek hatására dönt a válás mellett „Eddig tűrtem, de most már csak x évem van hátra, elválok” felkiáltással. A legidősebb ügyfelem egy 76 éves nő.
– Miben más a szürke válás egy fiatalabb korban átélthez képest?
– A válások kardinális pontja legtöbbször a gyerekkérdés: hogy lesz a kapcsolattartás, mennyi a gyerektartásdíj, ki marad a közösen lakott lakásban a gyerekkel. Ha már felnőttek az utódok, akkor ez az érzelmileg nagyon megterhelő problémakör kimarad, a felek sokszor mindenben meg tudnak egyezni peren kívül. Ugyanakkor a válások másik kényes pontja, a pénz, az 50 pluszos válásoknál is fontos szerepet játszik. Amikor arról van szó, hogy kié legyen a kedvenc autó, vagy el kell adni azt a lakást, amiben húsz évig együtt éltek a felek, akkor parázs viták szoktak kialakulni.
Kiemelt kép: Getty Images Hungary
A Nők Lapja Évszakok 2022-es őszi száma szeptember 7-től kapható az újságárusoknál!
Ha kedvet kaptatok az olvasáshoz, és szeretnétek mindig kézhez kapni a magazint, akkor kattintsatok az mc.hu oldalra! Kövessetek minket a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on is!
