Sokkoló adat, hogy a szülés utáni anyai halálesetek mintegy 20%-a öngyilkosságból ered, ennek oka pedig, hogy a szülés utáni depresszió miatt az újdonsült anyák szorongónak és ingerlékenynek érezhetik magukat, önbizalomhiányban szenvedhetnek, és nehezen kötődnek a babájukhoz, miközben a depresszió a gondolkodási, alvási és étkezési mintáikat is teljesen megzavarhatja. Gyerekeik számára az anyai depresszió a kognitív, érzelmi és szociális fejlődéssel kapcsolatos problémákhoz vezethet, és sajnos számos olyan esetről is hallunk, amikor a szülés utáni (gyermekágyi) pszichózis – amikor az édesanya már nem a valóságnak megfelelően érzékeli a körülötte lévő világot – fel nem ismerése rettenetes családi tragédiához is vezet.
Okok
Azt már eddig is tudtuk, hogy szülés utáni depresszió kialakulásában szerepet játszhat az anya életkora („túl korán” vagy „túl későn” vállalt első gyerek), illetve korábbi mentális betegségei is. Egy az UVA Health, a John Hopkins Medicine és a Weill Cornell Medicine munkatársai által tett új felfedezés most egy eddig ismeretlen biológiai tényezőre utal, aminek szintén szerepe lehet a betegség kialakulásban:
a kutatók úgy vélik, kapcsolat lehet a szervezet autofágiás folyamatainak akadályoztatása és a szülés utáni depresszió között.
Az autofágiáról az utóbbi időben egyre többet hallunk. Szóba került például az időszakos böjt és antioxidánsok kapcsán és mindig, amikor az agy egészségének fenntartásáról és az élettartam növeléséről esik szó. 2016-ban még a Nobel-díjat is egy az autofágiát kutató tudós, Oszumi Josinori kapta. Az autofágia, azaz „önemésztés” kifejezés arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és „kitakarítják” a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével a sejt működése optimalizálható, aminek következtében nem alakulnak ki, vagy enyhébbek lesznek egyes gyulladásos folyamatok.
„A sejtek egyes nőknél megjelenő csökkent autofágiája már a szülés előtt kimutatható az anyai szervezetből – mondják a kutatók, majd hozzáteszik, hogy mivel számos olyan gyógyszer létezik, amely elősegíti az önemésztő folyamatokat, a mostani a felfedezés új kezelések előtt nyithatja meg az utat, és lehetővé teheti a szülés utáni depresszió kockázatának kitett nők azonosítását, mielőtt még azok megbetegednének.”
Kommunikáló sejtek
A kutatás szakértői azt akarták megvizsgálni, hogy a sejtek közötti kommunikáció egy nemrég felfedezett formája, az úgynevezett „sejten kívüli RNS-kommunikáció” hozzájárulhat-e a szülés utáni depresszióhoz. A sejtkommunikációnak ez a formája a terhesség alatt fokozódik, és kritikus szerepet játszik például a megtermékenyített embrió beágyazódásában. A kutatók 14 nőtől vettek és elemeztek – terhességük alatt és után – vérplazmamintákat. A résztvevők között voltak olyan alanyok is is, akik szülés utáni depresszióban szenvedtek, és olyanok is, akiket nem érintett ez a betegség. A kutatók megállapították, hogy az immunsejtek sejten kívüli RNS-kommunikációja nagymértékben módosult azoknál a nőknél, akik szülés utáni depresszióban szenvedtek. Kimutatták továbbá, hogy ez a „nagymértékű és következetes” változás jelentősen korlátozta a nők szervezetének képességét a fontos sejttisztítás elvégzésére – ami a depressziójuk lehetséges biológiai okára utal.
„Az autofágia hiányosságai feltehetően méreganyagokat szabadítanak fel a testben, ami a depresszióval összefüggő változásokhoz vezethet –
mondta egyikük. Eddig nem értettük teljesen a szülés utáni depresszió biológiai alapjait, de eredmény közelebb visz minket a megértéshez” – tette hozzá.
Mi vár ránk?
Most, hogy ezt a biológiai problémát azonosították, a szakemberek elkezdhetnek a probléma megoldására kifejlesztett célzott terápiák lehetőségei után kutatni – a felfedezést például arra is felhasználhatják, hogy olyan vértesztet fejlesszenek ki, amely képes azonosítani a veszélyeztetetteket, még mielőtt a babájuk megszületne. Ez segíthet az orvosoknak abban, hogy korábban beavatkozzanak, megkönnyítsék és jobbá tegyék az újdonsült anyák és babáik első hónapjait. A kutatók nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a szülés utáni depresszió egy nap szűrhető és megelőzhető betegség legyen.
A kutatók tehát teszik a dolgukat, mi pedig abban tudunk fejlődni, hogy biztonságos teret teremtünk a mentális betegségekről folyó diskurzushoz, hogy nem bagatellizáljuk el ezeket a betegségeket és támogatjuk az érintetteket.
A szülés utáni depresszió láthatóságához világszerte egyre több ismert nő járul hozzá azzal, hogy elmeséli saját történetét. Az elmúlt években többek közt Adele, Gwyneth Paltrow és Courteney Cox is kendőzetlenül beszélt nehézségeiről, és itthon is egyre több ismert nő vállalja fel, hogy a gyerekük születése utáni időszak milyen pokoli nehéz volt a számukra. Azoknak az anyáknak, akik a társadalom megbélyegzése miatt eddig szégyellték depressziójukat, nemcsak az adhat erőt, ha ismert nők is beszámolnak a nehézségeikről, de az is, ha a mostanihoz hasonló kutatások egyre világosabbá teszik, hogy ez a betegség jóval több, mint hangulatingadozás, pláne egyszerű hiszti.
Kiemelt kép: Getty Images
