Te is gyakran érezted már azt, hogy nincs kivel megosztanod a veled kapcsolatos napi történéseket? Vagy ha lenne is, nem érzed azt, hogy megértő fülekre találnál? Egészséges társas lények lévén alapvető igényünk, hogy kapcsolódni tudjunk másokkal, az életünk azonban telis-tele van hullámvölgyekkel, és nem minden helyzetben adatik meg, hogy mások társaságát élvezhessük. Magányosnak lenni nem egyszerű, okai összetettek és különfélék lehetnek, egyénenként változó tehát, ki hogyan éli meg. A romantikus mozik világa ugyan azt szajkózza, hogy aki egyedül él, az nyilvánvalóan elveszett, szerencsétlen, önállótlan és magányos, de ismerjük el: ez a kifejezetten káros feltételezés legalább akkora badarság, mint mint amekkorának hangzik. A valóságban az egyedüllét közel sem egyenlő a magányossággal, utóbbi pedig összességében arról szól, hogy mit kapunk a társas interakcióktól;
érezzük-e azt, hogy kölcsönös kapcsolatban állunk a közvetlen környezetünkkel, és megértve érezzük-e magunkat a meglévő kapcsolatainkban.
A csak időnként fellépő magányérzet normális, korosztálytól függetlenül bárki megtapasztalhatja, és bizonyos időközönként mindannyian átestünk, átesünk rajta. Jó hír, hogy a pszichés egészségre nem jelent veszélyt, sőt, a legjobb, hogy némi odafigyeléssel akár még előnyt is kovácsolhatunk belőle! Ne felejtsd el, hogy te is tehetsz azért, hogy jobban legyél – ráadásul még kifejezetten megerőltetned sem kell magad hozzá. Lássuk, hogyan érdemes alkalmazkodni a saját társaságunkhoz!
Keretezd át a problémát!
A magány akkor jelentkezik, amikor az emberi kapcsolatok iránti igényeid kielégítetlenek maradnak. Ezek az igények egyénenként változhatnak. Ha a legtöbb estét például a barátaiddal, szeretteiddel töltenéd, elképzelhető, hogy heti egy közösen eltöltött alkalom is kevésnek bizonyul, és akkor is magányosnak érezheted magad, ha szorosak ugyan a baráti kapcsolataid, de esténként mégis egyedül térsz nyugovóra. Természetes, hogy szükségünk van társaságra, ennek ellenére a kutatások szerint bizonyos mértékű magány – vagy minőségi egyedül töltött idő – legalább ugyanennyire fontos. Ha a magányosságra ideiglenes állapotként tekintünk (ami sokkal inkább nevezhető egyedüllétnek, mintsem magánynak), kevésbé tűnik rémisztőnek önmagunk társasága – ezzel pedig lehetőséget teremthetünk az önfelfedezésre, a kreativitásra és önreflexióra. Ha egyedül is megtalálod a módját annak, hogy hogyan töltsd el tartalmasan az időt, az elsőre talán nehézkesnek tűnő időszak akár még a hasznodra is válhat.
Az egyedül töltött idő tehát kiváló lehetőség az öngondoskodásra, amivel a szorongás és depresszió kockázatát is csökkentheted.
Gyakorold a hálát!
Egy 2019-es tanulmány szerint csökkent a magányosság-érzés azon idősebb felnőttek körében, akik napi szinten naplózták, miért hálásak az életben. Egy-egy nehezebb élethelyzetben nem könnyű észrevenni a minket körülvevő jót, de közel sem lehetetlen, amennyiben naponta legalább néhány percet rászánunk. Nem kell nagy dolgokra gondolni, bőven elég, ha finomat ettünk aznap, összefutottunk az utcán egy régi kedves ismerőssel, de akár a múlt legkedvesebb emlékeit is felidézhetjük. Ha nincs kedved naplózni, az sem baj, önmagában már az is nagy előrelépésnek számít, ha tudatosan gondolsz rá.
Kapcsolódj a külvilággal: töltsd meg a lakást hangokkal!
Zenével például kitöltheted a körülötted lévő teret, és kevésbé érezheted nyomasztónak a lakásra telepedő csendet. Kutatások is alátámasztották, hogy a zene a magányosság ellen is gyógyír (erről ITT írtunk nemrég), a hangoskönyvek, podcastok és beszélgetős műsorok pedig nemcsak elterelik a figyelmedet, de mélyen el is gondolkodtatnak (sőt, akár még segítségedre is lehetnek a témában). Ha pedig nincs kedved semmihez, nyisd ki az ablakot, és töltsd meg madarak hangjával a lakást! Ja, hogy már hideg van? Semmi baj, relaxáló hatású madárhangokat szerencsére már YouTube-ról is hallgathatunk. Íme:
Hozd ki a legtöbbet a találkozásaidból!
Az ingergazdag környezetben eltöltött együttlétek nem minden esetben enyhíti a magányt. Egy 2021-es tanulmány megállapította, hogy a túlzsúfolt területeken való tartózkodás valójában fokozza a magányosság érzését, az interakciók minősége pedig többet számít, mint a mennyisége. Ha úgy érzed, mélyebb szintű kapcsolatra vágysz, próbáld meg tartalmasabbá tenni a beszélgetést egy csendesebb helyen: ne félj megosztani az érzelmeidet, személyes élményeidet, tegyél fel kérdéseket, és hallgasd végig figyelemmel, mit mondanak mások! Negatív érzéseinkről általában ritkán beszélünk, de ha nem félsz megosztani a szeretteiddel, érzelmi támogatásban is előbb lehet részed. A nehéz érzelmekről történő diskurálások során szeretteink is megoszthatják velünk életük aktuális nehézségeit, így pedig számunkra is világossá válhat, hogy nem vagyunk egyedül a nagyvilágban. Azonban ha nem érzed magad elég nyitottnak a beszélgetéshez, a naplóírás szintén kiváló módja lehet a feldolgozásnak (amit számtalan pszichológiai kutatás is alátámasztott már).
Tarts egy kis szünetet a közösségi médiában!
A közösségi média – ha nem megfelelően használjuk – akár még fokozhatja is a magányosság érzését. Egy szeretett személy boldognak és gondtalannak tűnő bejegyzése azt az érzetet keltheti bennünk, hogy kevésbé igényli a társaságunkat, friss szakítás után pedig kifejezetten fájó mások romantikus posztjainak látványa. Természetesen ezek az oldalak sosem árulkodnak a háttérben húzódó valóságról, és érdemes szem előtt tartani azt is, hogy e bejegyzések némelyike talán éppen a magány elleni védekezést szolgálja. A folytonos görgetés helyett tartsunk inkább egy kis szünetet, kapcsolattartás címszó alatt pedig hasznosabb, ha a képek pásztázása helyett felhívunk valakit, akit szeretünk.
Fotó: Getty Images
Irány a szabad levegő!
A természetben eltöltött idő bizonyítottan enyhíti az érzelmi szorongást és az elszigeteltség érzését – elő hát a bringával és a túracipővel! Még messzire sem kell mennünk, ha nem érezzük az indíttatást: bőven elég, nyakunkba vesszük a szomszédos parkokat vagy utcákat, és felfedezzük azokat a környékeket, amelyeket még egyszer sem láttunk. (Ha nincs hozzá társunk, a Facebookon található túracsoportok egyikébe belépve partnereket is találhatunk kiránduláshoz.)
Próbáltál már egyedül szórakozni?
Ha még nem, akkor itt az idő: mókára fel! Sokan el sem tudjuk képzelni, hogy egyedül végezzenek olyan szórakoztató tevékenységeket, amelyeket a nagy többség csak és kizárólag társaságban szokott. Természetes, hogy az élményeinket másokkal is szívesen megosztanánk, de ha valami miatt nincs erre lehetőségünk, attól még nem kötelező a négy fal közé zárni magunkat. Ha nincs partnered például a kedvenc zenekarod esti koncertjére, miért is ne mehetnél el rá egyedül? Meg fogsz lepődni: ha szétnézel, láthatod majd, hogy nem te leszel az egyedüli, aki társaság nélkül érkezett. Sokan gyakran azért vonakodnak az önállóan végzett programoktól, mert félnek a környezet megbélyegzésétől. Nyilvánosan egyedül mutatkozni márpedig nem szégyen, legyen az egy mozi, kiállítás, színház, koncert vagy étterem. Ha eleve azt feltételezzük, hogy nem fogjuk élvezni, lemaradunk olyan élményekről, amelyek csak és kizárólag a javunkra válhatnak. Ha rászánod magad, elsőre egészen biztos, hogy furcsa érzés lesz kilépni a komfortzónádból –
de ne feledd, hogy sokat csillapíthatsz a magányosság-érzésen, ha bebizonyítod magadnak az önállóságod, és ha az élet éppen úgy hozza, egyedül is képes vagy új élményekkel gazdagítani az életedet.
Tölts időt állatokkal!
Egy másik élőlény jelenléte megnyugtathat, bohóckodásuk pedig segíthet feldobni a hangulatot és oldani a stresszt – amint azt az interneten található kisállatokról készült videók is megerősítik. Kutatások szerint a kutya- és macskagazdik kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabban alszanak, kevésbé érzik magukat magányosnak, további pozitívumként a kutyatartás pedig arra is okot adhat, hogy több időt tölts a szabadban. Ha nincs lehetőséged állatot tartani, önkéntes munkát még mindig vállalhatsz a lakóhelyedhez legközelebb eső menhelyeken (amelyek rendszerint sajnos zsúfolásig vannak). Az önkéntességnek kettős haszna is lehet, hiszen ilyenkor nemcsak a gazdátlan kisállatokon, hanem egyúttal magadon is segítesz.
Fotó: Getty Images
Ha gondolataid túllépik a csak bizonyos időközönként tapasztalható magányosság-érzést
A tartós magányérzés a kutatások szerint is rombolja mind a mentális, mind pedig a fizikai egészséget. A londoni Digitális, Kulturális, Média- és Sportügyi Minisztérium (DCMS) 2022-es felmérése szerint a tartós magány a depresszió, a pszichózis, a szenvedélybetegségek és öngyilkossági kísérletek mellett még a demencia kialakulásának kockázatával is összefüggésbe hozható. Az ördögi kört megfelelő támogatás hiányában nem egyszerű megtörni, a hozzá kapcsolódó megbélyegzéstől való félelem miatt a legtöbb ember pedig csendben szenved, fél segítséget kérni.
Pedig nem vagy egyedül…
A magány a Campaign to End Loneliness civilszervezet (Kampány a magányosság megszüntetéséért) szerint mindez világszerte közegészségügyi problémának minősül, a korai halálozás kockázata, a stroke, a magas vérnyomás és szívbetegségek, valamint az általános jólétre gyakorolt hatásán túl még a gazdasági termelékenységet is negatívan érintheti – magyarán életünk minden egyes szegmensére hatással lehet. A 24.hu 2020-ban megírta hogy egy akkori tanulmány szerint a magyarok több mint fele (52%), akik a világjárvány során magányosnak érezték magukat, valójában éppen ugyanúgy érezték magukat, mint a járvány előtt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tavaly decemberi kérdőíves felmérése szerint pedig a magyar fiatalok fele továbbra is magányosnak gondolja magát.
Ha úgy érzed, reménytelen
Ha a magánytól levertnek, kimerültnek és reménytelennek érzed magad, valamint úgy gondolod, hogy egyedül nincs kiút, de nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre. Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket, és ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Emellett ha úgy gondolod, nem visznek előrébb a saját megküzdési stratégiáid, mindenképp fordulj szakemberhez!
Ha érdekel a terápia, de nem tudod finanszírozni, a lakóhelyedhez tartozó, TB-támogatott és ingyenes pszichiátriai szakrendeléseken kérhetsz segítséget. Ezzel kapcsolatos hasznos információkról, eseményekről és programokról a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány weboldalán is tájékozódhatsz.
Kiemelt kép: Getty Images
