Ha azt gondoljuk, hogy az összeesküvés-elméletek követői mind afféle „fura pókok”, akik naphosszat titkos oldalakat böngésznek és teljesen másként gondolkodnak, mint az átlagemberek, akkor nagyot tévedünk. Amellett, hogy léteznek valóban fanatikus konteóhívők, valójában mindannyiunkat megszólítanak ezek a teóriák. De mitől függ, hogy ki mennyire fogékony rájuk?
Összeesküvés-elméletek régóta léteznek, a terjedésük színtere és sebessége azonban jelentősen megváltozott: míg korábban elsősorban a propagandisták népszerűsítették megtévesztő nézeteiket, addig manapság az internet és a közösségi média térnyerésével bárki képes lehet nagy tömegek elérésére, egy szempillantás alatt. Az önjelölt megmondóemberek és álszakértők soha nem látott könnyedséggel és valódi kontroll nélkül terjeszthetik az igét, és ember legyen a talpán, aki a rázúduló információmennyiségből ki tudja szűrni a félrevezető tartalmakat és felismeri, hogy áltudományos teóriával áll szemben. Ha pedig egy pillanatra elfeledkezünk a tudományos megalapozottság kérdéséről, azért azt is be kell vallanunk, hogy ezek az elméletek sokszor izgalmasabbak, mint a szürke valóság.
Mi újság a nyúlüregben?
Nagyon sokféle összeesküvés-elmélet létezik, és ezek nap mint nap szembejönnek velünk, miközben a közösségi médiában szörfözünk. A koronavírus mint újdonság önmagában olyan gócpont, ami köré számos elméletet felhúztak: a vírus eredetétől kezdve az oltáson át a maszkhasználatig szinte minden elemére jut egy konteó. (A konteó az angol conspiracy theory kifejezés rövidítéséből ered, amely összeesküvés-elméletet jelent – a szerk.) De vannak olyan állandó toposzok is, amelyek újra és újra felerősödnek, például a gyógyszeriparral, a rák ellenszerével vagy a világirányító hatalmakkal kapcsolatban. Kutatások bizonyítják, hogy aki hajlamos hinni egy összeesküvés-elméletben, az nagy valószínűséggel hajlamos hinni más, azzal logikailag össze nem kapcsolódó konteókban is.
Az összeesküvés-elméletek követésére gyakran azt a kifejezést használják, hogy az illető „lecsúszott a nyúlüregbe”, utalva az Alice Csodaországban című történetre, amelyben a főszereplő kislány álmában egy nyúlüregbe zuhanva lép át az abszurd mesevilágba. „Az összeesküvés-elméletekkel gazdagon átszőtt áltudományos univerzum olyan, mint egy szövevényes, sokbejáratú, belül átjárható nyúlüregrendszer: bármilyen irányból kerül be valaki – például a reptiliánok háttérhatalmában való hit vagy éppen a lapos föld irányából –, akármelyik másik kijáraton kibukkanhat, Aktuális legyen az az oltásellenesség vagy éppen az antiszemita okkultizmus” – olvashatjuk Krekó Péter–Falyuna Nóra: Sarlatánok kora című könyvében.
A különböző összeesküvés-elméleteknek van egy közös képlete, amelyet felismerve joggal gyanakodhatunk, hogy be akarnak csapni bennünket.
„Jellegzetes narratíva, hogy az üldözöttek kis csoportja tudja a nagybetűs igazságot, de elhallgattatják őket. Vagy hogy a gonosz és titkos háttérhatalmak el akarnak nyomni bennünket. Az áltudományos konteóknál gyakran megjelenik az is, hogy egyetlen tudós van, aki a teljes tudóstársadalommal szembefordulva ki meri mondani az igazságot, és éppen ezért üldözik. Ezek az elméletek abszolút életszerűtlenek, de erőteljesen manipulatív és populista jellegük miatt mégis hatásosak tudnak lenni” – mutat rá dr. Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének habilitált egyetemi docense.
Társadalmi hatás és egyéni fogékonyság
Érdekes látni, hogy míg egyesek simán továbbgörgetnek egy összeesküvés-elmélet láttán, és legfeljebb felvonják a szemöldöküket vagy jót nevetnek rajta, addig mások igazságként fogadják el. De vajon milyen egyéni személyiségjellemzők, illetve csoporthatások vezetnek oda, hogy az összeesküvés-elméletek követőkre találnak? „Szociálpszichológusként azt vallom, van olyan társadalmi, illetve társas környezet, amelyben szinte mindenki hívőjévé válik bizonyos összeesküvés-elméleteknek: vagy azért, mert a környezet ezt nagyon szajkózza, vagy mert egy általános bizonytalanságérzés és szorongás megteremti ez iránt az igényt. A Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összeesküvéselméletben például az amerikai lakosság több mint fele hisz. Saját kutatásunk szerint a hazai lakosság negyede hajlamos hinni abban, hogy a nagyhatalmak hozták létre a koronavírust, és harmaduk, hogy biológiai fegyverként vetik be. Ezek nagyon magas számok. Nyilván a lakosság ilyen hányadára nem lehet semmilyen pszichopatológiai képletet ráhúzni, tehát ők nem paranoidak vagy skizoidak, hanem hisznek egy népszerű és sokak által terjesztett elméletben – mondja dr. Krekó Péter. – A társadalmi magyarázó tényezőknek sokkal erősebb a szerepe, mint az egyéni jellemzőknek, de tény, hogy vannak olyan személyes vonások, amelyek az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság katalizátorai lehetnek. Ilyen például a paranoiditásra való hajlam, az ellenségesség, vagy éppen a machiavellizmus. Ha valakiben van manipulatív hajlam, akkor ezt másokban is hajlamos feltételezni és összeesküvést szimatolni. Egyesek számára vonzó lehet, hogy a beavatottság érzésével látja el őket az összeesküvés-elmélet magját adó »titkos tudás«, és ők ránthatják le valamiről a leplet, míg a többséget, »a birkákat« sötétségben tartja a mainstream média és tudomány.”
A témában végzett vizsgálatok szerint az összeesküvés-elméletekre általában valamivel jobban ki vannak élezve az alacsonyabban képzettek, az alacsonyabb jövedelműek, az etnikai kisebbséghez tartozók és az ellenzéki pártok szavazói. Ez abból eredhet, hogy az említett csoportok azt érezhetik, meg vannak fosztva a hatalomtól, és ezekkel a teóriákkal próbálnak legalább egy illuzórikus kontrollt érvényesíteni.
„Amikor erről egy nagyobb vizsgálatot végeztünk, azt találtuk, hogy a legnépszerűbb összeesküvés-elméleteknek minden társadalmi rétegben és csoportban vannak követői. Tévhit, hogy a magas intelligencia vagy iskolázottság megvédi az embert attól, hogy áltudományos elméleteknek dőljön be. Egyes kutatások éppen arra világítottak rá, ha valaki erősen elkötelezett egy bizonyos álláspont (akár egy összeesküvés-elmélet) iránt, akkor minél képzettebb, annál nagyobb intellektuális kapacitást és több »tudást« mozgósít, hogy megvédje a legképtelenebb hiedelmeket is” – emeli ki a szakértő.
Veszedelmes 5G
Ahogyan korábban sokan arról voltak meggyőződve, hogy a mikrohullámú sütő rákot vagy mutációt okoz, napjainkban az 5G mobilhálózatnak tulajdonítanak mindenféle negatív hatást, többek között a koronavírus-járvány terjedését is. Ezt arra vezetik vissza, hogy a kínai Vuhan, ahonnan a vírus feltehetőleg ered, az 5G egyik korai adaptere volt. A helyzet odáig fajult, hogy Nagy-Britanniában több 5G tornyot is felgyújtottak, illetve a telepítésükre kivezényelt emberekre támadtak. Semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy az 5G veszélyes lenne vagy bármi köze lenne a koronavírushoz.
Gyíkemberek
Az egyik legnépszerűbb konteó szerint a világot egy titkos elit uralja, akik egy új világrend kiépítésén munkálkodnak, és céljuk az uralmuk alá hajtani az emberiséget. Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan kik alkotják ezt az illusztris társaságot: démonok, űrlények, a Sátán küldöttei, esetleg alakváltó gyíkemberek, más néven reptiliánok. Egy 2013-as felmérés szerint az amerikai szavazóképes lakosság 4%-a, azaz közel 13 millió ember hisz a gyíkemberek létezésében, akik közé szerintük uralkodók, politikusok, vallási vezetők és cégvezetők is tartoznak, így például II. Erzsébet angol királynő, Barack Obama és Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. Egyesek szerint a gyíkemberek a dinoszauruszokból fejlődtek ki, mások szerint űrlények, akik emberalakot öltve rejtőzködnek. Az tény, hogy a világ legbefolyásosabb politikusai és a legnagyobb cégek vezetői legalább évente egyszer összeülnek, hogy a világ nagy dolgait megvitassák, ez az úgynevezett Bilderberg-csoport. Egyelőre senki nem bizonyította, hogy ők gyíkemberek lennének és/vagy a világ leigázásán mesterkednének.
