Nincs új a nap alatt – szokás mondani, amikor egy-egy szépségtrend szárnyra kap. A mostani szájfényőrület a 2000-es évek elejéről tért vissza, míg mondjuk a lilás tónusú pirosítás Grace Jones fénykorából, a nyolcvanas évekből lehet ismerős. A Loewe és az Hermės 2022-es őszi–téli kifutóján vonuló modelleket látva pedig nem kérdés, hogy a sminkmestereket a viktoriánus kori szépségideálok inspirálták. De vajon meddig tekerhetjük vissza az idő kerekét szépségtippekért?
A válasz egyszerű: egészen addig, amíg írásos feljegyzéseket találunk arról, hogyan szépítkeztek a korabeli emberek. Az ókori görögök számára például a szépségápolás kiemelten fontos volt – és nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is –, ezt az emberi alakot ábrázoló műalkotások százai és megannyi, a szépség természetéről szóló filozófiai értekezés is bizonyítja. Homérosz az Iliászban hosszan ír bőrápolási rutinokról, sőt a kozmetikum szó is a görög kosmetikos szóból ered!
És hogy mi az, amit az ókori görögöktől elleshetünk bőrápolás terén? Hogy a természetes összetevőkre épülő natúrkozmetikumok erejét nem szabad alábecsülnünk. A nők olyan értékes olajokat, púdereket, bőrfényeket, festékeket és szépségápoló kenőcsöket készítettek maguknak, amelyek alapját nagyrészt a mi konyhánkban is megtalálható alapanyagok adták.
Hidratálás olívaolajjal
Az ókori görögök nemcsak az étrendjükbe építették be az igen egészséges olívaolajat, hanem a szépségápolási rituáléikba is. Az értékes olajat a nők elsősorban hidratálóként alkalmazták, mivel úgy tapasztalták, hogy gyógyír a száraz testtájakra és segíti a bőr megújulását. Táplálták vele a hajukat is, sőt cukorral vagy sóval összekeverve bőrradírként is bevetették. Az olívaolajtól nemcsak egészségesebb és puhább lett a bőrük, de ragyogó fényt is kapott.
Gyulladáscsökkentés mézzel
Az olívaolajhoz hasonlóan a méz is gyakori összetevője napjaink népszerű natúrkozmetikumainak, áldásos hatásait pedig már az ókori görögök is ismerték. Akkoriban a nők arcmaszkot vagy testradírt készítettek belőle – utóbbihoz receptet már mi is adtunk –, de sebgyógyításra is alkalmazták. A méz antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bír, így pattanásokat is kezeltek vele.
Bőrnyugtatás joghurttal
A görög joghurt a tzatzikit istenivé, a bőrünket pedig bársonyosság varázsolja. Kis túlzással tényleg varázsszerként tekinthetünk rá, hiszen amellett, hogy táplálja és puhává teszi a bőrt, még nyugtatja is. (Bizonyos esetekben az ekcémás bőrrel is csodákat tesz.) Valószínűleg a nap nem égetett annyira az ókorban, mint manapság, de azért néha az antik görögök is lepirultak – ilyenkor joghurttal nyugtatták égő, kipirosodott bőrüket. Mivel ez a tejtermék probiotikumokban, fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiváló alapja lehet egy házi készítésű anti-aging pakolásnak is.
Bőrpuhítás tejjel
A tehén, a kecske és a szamár teje is fantasztikus bőrpuhító hatással bír, és ezt ki is használták az ókori Hellászban – igaz, csak a tehetősek, mert ez az élelmiszer valóságos luxusterméknek számított akkoriban. A legnépszerűbb a szamártej volt, állítólag nemcsak a görögök, hanem a leghíresebb egyiptomi királynő, Kleopátra is ebben fürdött, hogy bőrét puhává és ragyogóvá tegye. A legenda szerint hétszáz szamár kellett ahhoz, hogy megtöltsék a fürdőkádját.
Faggyúszabályozás gránátalmával
A gránátalma az ókorban a jó szerencse, a gazdagság és az egészség szimbóluma volt, úgy hitték, minél többet fogyasztanak belőle, annál jobb életet élhetnek. A fogyasztás persze nem csak belsőleg értendő: az ókori görögök a gránátalma levét a bőrükre is használták, hogy megtisztítsák vele a pórusaikat és szabályozzák a zsíros arcbőr faggyútermelését. Ma már tudományos kutatások is igazolják, hogy a gránátalmából nyert kivonatok taninban és polifenolokban gazdagok, ezáltal összehúzzák a pórusokat, élénkítik és mattá teszik a bőrt.
Kiemelt kép: Getty Images