A fürdőzés vagy a zuhany – és úgy általában a fürdőkúra áldásos, tisztító és testi-lelki egészséget javító hatását már az ókorban is ismerték, és bár voltak történelmi korok, amikor kisebb hangsúlyt fektettünk a mindennapos tisztálkodásra, jó ideje napi rutin, hogy alaposan megtisztálkodunk. 

Petri csésze a fürdőszobában

Az ember nemcsak a fárasztó munkanap terheitől, de egy csomó piszoktól is megszabadul, ha este fürdik, és frissen, újjászületve indul munkába, ha reggel – bármely napszakban tisztán, illatosan lép ki a fürdőszobaszőnyegre. Ekkor viszont törölközőért nyúl, hogy megszárítkozzon, és huss: itt vége is a fene nagy tisztaságérzésnek. Talán nem is gondolnád – hiszen sokkal inkább ódzkodsz a tömegközlekedés kapaszkodóitól vagy a nyilvános vécéktől –, hogy az egyik legnagyobb kórokozóügyi veszélyforrás a fürdőszobádban les rád. Adott ugyanis egy nedves textília, amibe a bőrödről (azaz például lábaidról, alsó testedről) lesodort ezt-azt törölsz, majd egy párás, meleg helyen hagyod érlelődni…

Fürdőszobád eleve a baktériumok és gombák melegágya lehet, és nem azért, illetve nem csak akkor, ha elhanyagolod a takarítást. A kórokozók jelentős része egyszerűen él-hal a fürdőszobában megszokott párás környezetért és meleg levegőért, ebben a helyiségben pedig jellemzően ilyen az uralkodó klíma, szellőztetni viszonylag ritkán szoktunk (nekünk például egy egészen pici, lichthofra néző ablakunk van csak itt), miközben azért jövünk ide, hogy a napi piszoktól és szennyes ruháinktól is megszabaduljunk. Képzeld csak el, mi történik a fürdés után hanyagul lehajított, vagy kampóra akasztott törölközőiddel egy ilyen közegben:

a nedves textildarab, amivel piszokmaradékot, elhalt hámsejteket, esetleg ilyen olyan gombát, vizelet vagy széklet és különböző testnedvek mikronnyi maradványait sodortad le a testedről, csak lassan szárad, és közben tökéletes környezetet teremt a baktériumok szaporodásának.

Hiszen minél tovább maradnak nedvesek a törölközők, annál tovább maradnak életben, és maradnak aktívak az élesztőgombák, baktériumok, penészgombák és vírusok. 

Ezek aztán egy sor rendkívül kellemetlen problémát okozhatnak: például körömgomba, lábgomba, vagy szemölcsök megjelenéséért, továbbterjedéséért vagy családtagok közti pingpong-fertőzésért felelhetnek, de ludasak lehetnek az ekcéma vagy az atópiás dermatitisz fellángolásában is. Mit lehet tenni, hogy nálunk ilyesmi ne történjen meg? A megfelelő törölközőt a megfelelő hőfokon és a megfelelő időközönként kell mosni, és család ide-vagy oda, tilos közösködni a fürdőlepedőn. 

Fotó: Getty Images

Milyen a jó törölköző? 

Ha engem kérdezel: sprőd. Én a klasszikus, vastag, frottír anyagú törölközőket szeretem, a trükköm pedig, hogy mosáskor nem szoktam öblítőszerrel puhítani őket, hogy minél inkább ropogósak legyenek száradás után. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy így jobban szívják a nedvességet, ráadásul jó visszajelzést is adnak tisztaságukról: 2-3 használat után lassan elpuhulnak és egyszer csak jelzik: ideje cserélni őket. Azt viszont már szakértők mondják, hogy törölköző akkor a legjobb, ha természetes anyagból készül. A frottír alapanyaga például legtöbbször pamut, de készülhet lenből, bambuszból is, a felületén kialakított kis hurkok miatt pedig méretéhez képest jóval több folyadékot vesz fel, mint más textilek. Ha megteheted, válassz ilyen törölközőt otthoni használathoz, és persze nyugodtan öblítőzz, ha szereted, hogy puhábban ölel körbe a fürdőlepedőd. 

• A különböző műszálas, vagy nagyobb részt műszálas törülközők ellenben nem mindig szívják olyan jól a nedvességet, egyes esetekben pedig nem is lehet őket a törölközők tisztántartásához megfelelő hőfokon mosni. 
• A mikroszálas törcsiket (amik elképesztően modern, az emberi hajnál is vékonyabb szálakból készülnek és jól szívják, de nem tartják magukban sokáig a vizet) használd inkább edzőtermi törölközőnek, ahol a villámgyors száradás és a kis helyre pakolhatóság extra előny lehet. Egy alaposan átnedvesedett, vastag pamut törölköző lassabban szárad, és hosszabb időre a táskában felejtve akár be is penészedhet.  
• És végül a bambusz: a frottír szövetnél már említettük, hogy bambuszból is készítenek ilyen hurkolt textilt, de akár ilyen, akár más kialakítású, a bambusz törölközők azért is nagyon praktikusak, mert anyagukon nehezebbek telepednek meg a kórokozók. 

Hogy mossam? 

Alapvetően annak a híve vagyok, hogy mindent a lehető legalacsonyabb hőfokon mossunk: irodába és iskolába járó családként alig szennyezettek a ruháink, így a felsőruházatot a legalacsonyabb hőfokon és rövid programon szoktam mosni.

A törölközők viszont inkább olyanok, mint a fehérneműk: érdemes őket legalább negyven, de inkább hatvan fokon mosni, ha pedig valamilyen fertőző betegség van a családban – és persze, ha a törölközőnk anyaga is engedi – jöhet a kilencven fokos, minden baktériumot elpusztító fajta. Szárításkor arra kell figyelni – hogy megint csak lehetőségeinkhez kepést –  a lehető lejobban szétterítsük ezt a holmit, akár fregolin, akár teregetőn, akár a szabad levegőn szárítunk (a szárítógép megoldja, hogy mindenhol átszellőzzön az anyag): a gyorsabb száradás ugyanis nagyobb higiéniát eredményez. Ha van lehetőséged ilyesmit beszereltetni: a törölközőszárítós fürdőszobai radiátorok extra jó szolgálatot tesznek! 

Sokan vannak, akik törölközőt, fehérneműt, ágyneműt is vasalnak. Én nem tartozom közéjük, bár tény, hogy elképesztően tiszta és otthonos érzés felvenni egy vasalásillatú holmit. Ha nem indokolja bőrbetegség vagy érzékenység, vasalás nélkül is teljesen tiszták lesznek a megfelelő hőfokon mosott és szellősen szárított ruhák, de ha szükségét érzed, a forró talppal osztályon felüli higiéniát varázsolhatsz. 

Milyen gyakran mossam?

És itt jön a leginkább kardinális kérdés, a milyen rendszeresen mossam. Ma, amikor ahol csak lehet megpróbálunk spórolni, a mosást is igyekszünk optimalizálni, és bár lehet, hogy szeretnénk minden nap friss törölközőt venni elő a polcról, át kell gondolnunk ezt a szokásunkat. Fentebb már említettük, hogy a szállodákban naponta mosnak, de újabban ott is kérik a vendégeket, hogy inkább jelezzék, mikor kérnek mosást: a már tisztításra szoruló törölközőt dobják a földre, azt pedig, amit még használnak, akasszák fel.

Otthon azért ne járassuk folyton a mosógépet: csak akkor cseréljük naponta a fürdőlepedőnket, ha valamilyen bőrbetegségünk, vagy más fertőző betegségünk van, amit nem szeretnénk szétszórni a testünkön, vagy a családban. Váltsunk néhány naponta, ha biztosra akarunk menni és szeretnénk mindig friss érzetű anyagba törölközni, és legalább hetente (ez nagyjából a higiéniai minimum), ha spórolnánk a mosás költségén, de nem akarjuk beáldozni egészségünket sem.

Ja és végül: mindez csak a saját, egyéni használatú fürdőlepedőkre vonatkozik: a mosdó melletti kis kéztörlőt ennél is rendszeresebben, 1-2 naponta érdemes cserélni, hiszen ezt rendszerint mosdóhasználat után, ráadásul közösen vesszük igénybe. 

Kiemelt kép: Getty Images