A szülői nevelési stílusok köztudottan befolyásolják a gyerekek érzelmi fejlődését – a tudósok pedig azt találták, hogy kutyák és gazdáik esetében sincs ez másként. Egy új, az Animal Cognition tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kölyökkutya viselkedésére és szükségleteire érzékenyen reagáló gazdi szociálisabb, okosabb, nyugodtabb és biztonságosan kötődő kutyát képes nevelni.
A kutatók ennek apropóján 48 kutyatulajdonost kértek meg arra, hogy töltsenek ki egy háziállat-nevelési stílusról szóló kérdőívet (mielőtt részt vesznek három olyan laboratóriumi vizsgálaton is, amelyekkel a kutya-gazdi kötődési mintázatokat és interakciót vizsgálják).
A tesztek eredményei bebizonyították, hogy a kisállatokkal szemben tanúsított nevelési stílus valóban előrejelzi a kutyák későbbi viselkedési szokásait. Monique Udell, az Oregoni Állami Egyetem állatviselkedés-szakértője szerint mindez pedig nagyon fontos megállapítás, hiszen
azok a gazdik, akik időt szánnak arra, hogy megértsék (és kielégítsék) háziállataik szükségleteit, nagyobb valószínűséggel nevelhetnek boldog, kiegyensúlyozott és szociális ebeket.
Az első felmérések alapján a kutatók három, a szülő-gyerek nevelési stílusokra (is) jellemző kategóriákba sorolták a gazdikat:
- tekintélyelvű (azaz magas elvárások és reakciókészség),
- következetes (magas elvárások és alacsony reakciókészség),
- és végül pedig megengedő (alacsony elvárások és magas reakciókészség).
A három másik kötődési vizsgálat pedig arra fókuszált, hogy:
- Interakcióik során hogyan reagál a kutya a gazdira,
- hogyan viselkedik a kutya, amikor egy idegen és a gazdája helyet cserélnek egymással a vizsgálóteremben,
- és végül milyen problémamegoldó módszereket alkalmaz az eb, ha meg kell szereznie a jutalomfalatot.
Fotó: Getty Images
Kapcsolódó
Ismered a macskák „titkos nyelvét”?
Összességében a tekintélyelvű és következetes gazdikkal rendelkező kutyáknál volt a legmagasabb a biztonságos kötődés aránya, valamint sokkal érzékenyebbek voltak a szociális kontextusra, szemben a megengedő kutyaszülőkkel. Mi több, a jutifalatos rejtvényfeladatot csak a tekintélyelvű csoportból származó ebek tudták megoldani! A tanulmány bizonyos szempontból egybevág a szülőkkel és a gyerekekkel kapcsolatos korábbi kutatásokkal; konkrétan azzal, hogy a következetes szülőkkel rendelkező gyerekek nagyobb valószínűséggel fognak biztonságosan kötődni, ami feltehetően a megbízhatóságnak és a szülői támogatásnak is köszönhető.
A kutatás eredménye számos más érdekes kérdést is felvet (például miért reagálnak a megengedő gazdikkal rendelkező kutyák más, idegen gazdik szociális jelzéseire, miközben a saját gazdájukét figyelmen kívül hagyják?), megválaszolásukra azonban további átfogó vizsgálatokra lenne szükség. Ami viszont mindenképp kiderült, hogy a kutya-gazdi kapcsolatokban mindhárom nevelési stílus „szignifikáns előrejelzője volt a kutyák viselkedésének”.
Akkor is elengedhetetlen a következetesség, ha még nincs kutyánk
Ha kutyát szeretnénk, az első és legfontosabb megválaszolandó kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy tudjuk-e, mi jó neki. A második pedig az, hogy képesek vagyunk-e kielégíteni a szükségleteit. Nemrég mi is írtunk arról, mi is számít valójában felelős állattartásnak, és hogyan állunk ezzel kapcsolatban itthon, Magyarországon. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon sajtóreferense korábbi cikkünkben elmondta, hogy a magyar állattartók nagy részéhez (több mint ötven százalékához) szinte a véletlen folytán került házi kedvencük: egy ismerősüktől vették át, ajándékba kapták, az utcáról fogadták be, vagy egy családtagjuktól örökölték meg. Akik saját elképzeléseik alapján választottak négylábú társat, azoknál többnyire a fajta vélt vagy valós jellemzői és külső jegyei játszottak szerepet, és csupán töredékük vette figyelembe, hogy életkörülményeik megfelelőek-e ahhoz, hogy kutyát tartsanak.
Holott a felelős kutyatartás felelős döntéssel kezdődik.
A kutyák a társaink, és olyan érző lények, akiket nem zsákmányolhatunk ki – felelőtlennek pedig nemcsak az számít, aki láncra veri őket, hanem egyúttal az is, aki pusztán csak gyerekpótlékként tekint rájuk. Ugyan valóban képesek olyan érzéseket kiváltani belőlünk, mint a kisgyerekek, de azt ne felejtsük el, hogy a valós átfedések ellenére mégis eltérő nevelést és gondoskodást igényelnek – akár kutyáról, akár macskáról beszélünk. Kovács Dóra, Az új kutyád nevű kezdeményezés társalapítója szerint a kutyák bölcs tanítók, akik visszatükrözik a nehézségeinket: „Sokszor úgy gondoljuk, az eb hibás azért, mert mi nem tudunk kezelni egy helyzetet, de a dolog mögé nézve megláthatjuk, az állat valójában ahhoz segít hozzá bennünket, hogy jobb önmagunkká válhassunk.”
Kiemelt kép: Getty Images
