A Pittsburghi Egyetem Neurology című szakfolyóiratban közölt új kutatási eredményei szerint a menopauza alatti éjszakai izzadás és hőhullámok összefügghetnek az agy rosszabb egészségével. A tünetek (amelyeket együttesen vazomotoros tüneteknek, vagy röviden VMS-nek neveznek) összefüggésbe hozhatók az agyi elváltozások nagyobb számával.
A szakértők szerint a menopauza egyre inkább a nők agyának egészségét érintő fontos időszaknak számít.
Egyre több kutatás utal arra, hogy a VMS kapcsolatba hozható a rosszabb szív- és érrendszeri egészséggel, míg más eredmények szerint ezek a tünetek a romló gondolkodási képességgel hozhatók összefüggésbe.
Az említett új tanulmányban a 45-67 éves, hormonterápiában nem részesülő nők 24 órás fiziológiai vizsgálaton estek át, beleértve az alvásvizsgálatot és az agyi CT-t. „A későbbi életkorra nézve a rossz agyi egészség női-specifikus, már 40-50 éves korban kiszúrható jeleinek azonosítása kritikus fontosságú ahhoz, hogy az orvosok tudják, milyen tüneteknél fontos a korai beavatkozás. A VMS-ek potenciálisan az agyi egészség női-specifikus középkorban kiszúrható jeleiként szolgálhatnak a nőknél” – szólt a tanulmány.
Dr. Rosa Sancho, az Egyesült Királyság Alzheimer Kutatási Intézet kutatásvezetője az Independent magazinnak elmondta: „A demencia aránytalanul nagy mértékben érinti a nőket. Bár a nők várhatóan tovább élnek, mint a férfiak, ez önmagában nem magyarázza a demenciában szenvedők számában mutatkozó különbséget, és a tudósok mélyebbre ásnak azokban a biológiai eltérésekben, amelyek ennek hátterében állhatnak. Ebben a tanulmányban a kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik a menopauza során hőhullámokat és éjszakai izzadást tapasztalnak, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek a rosszabb agyi egészség markerével.”
Október 18. a menopauza világnapja, amelynek célja, hogy több figyelem irányuljon erre a még mindig tabutémának számító, természetes folyamatra.
Angliában tavaly szeptembertől bekerült a középiskolai tantervbe a menopauza (ahogy a terhesség és a menstruáció is) – annak reményében, hogy az órákon hallottak fényében a tanulók képesek lesznek támogatni a körülöttük élő változókorban lévő nőket: édesanyjukat, nővérüket, vagy partnerüket az élet későbbi szakaszában. Az Egyesült Királyságban a 45 és 49 év közötti nők körében a legmagasabb az öngyilkosság aránya – pont akkor, amikor perimenopauzában vannak.
A hírességeket sem kerüli el
Külföldön már számos híresség adott hangot annak, hogy a menopauzát nem rejtegetni való állapotként kellene kezelni, hanem érdemes lenne nyíltan beszélni róla, újraértékelni, hiszen pozitív hozadékai is lehetnek ennek a női életszakasznak.
Oprah Winfrey tavalyelőtt mesélte el saját magazinjában, hogy amikor 48 éves korában az első tünetek jelentkeztek nála (álmatlanság, állandó szívdobogás, nyugtalanság), fogalma sem volt, hogy mi történik vele. (Ez amúgy sok nővel megesik, nem mindenkinél a hőhullám dominál, ami az egyik legjellegzetesebb tünet.) „Van, aki áldásként tekint a menopauzára – mondta a 67 éves médiamogul. – Én arra jöttem rá, hogy ez az a pillanat, amikor egy nő megvalósíthatja önmagát, miután évekig mindenki más igényeit elégítette ki.” Oprah mellett Naomi Watts is már évek óta szószólója a témának, és keményen dolgozik Stripes nevű szépségmárkáján, amelyet a menopauzát övező stigma ellen indított. Wattsot az inspirálta a termékcsalád megalkotására, hogy 36 évesen korai perimenopauzába került, és küzdött a száraz, viszkető bőrrel és számtalan más, ezzel járó tünettel. A legtöbben annyit tudnak, hogy majd ötven körül jön a klimax. Sokan nem tudják, hogy a menopauza felvezető szakasza, a perimenopauza már a negyvenes évek elején beköszönthet és akár tíz évig is eltarthat – olyan tünetekkel, mint a fáradtság, a szabálytalan menstruáció, a libidócsökkenés, az alvászavar, a hangulatváltozások, a depresszió, az ingerlékenység, a szorongás.
„Amikor a Gypsy című tévésorozatot forgattam, nagyon sok tünetem volt, és szerencsére elmondtam a sminkesemnek, hogy alvásproblémáim vannak – mondja Watts az amerikai InStyle magazinnak egy interjúban. – Megértő volt és átölelt. Sokat jelentett a számomra, hogy empatikusan reagált arra, hogy 16 órákat kell dolgoznom kell, miközben ilyen tünetekkel küzdök.”
Gyakran posztol az Instagramjára is a témában, ahol nem fél felvállalni a még mindig tabunak számító témát. Az egyik hosszú posztjában például így írt erről:
„A menopauza szótól megijedsz? Én igen… De miért? Ez csak egy természetes életszakasz, valami, amit a lakosság fele közvetlenül, a másik fele pedig közvetve fog érezni. Amikor a harmincas éveim végén jártam, végre készen álltam arra, hogy elkezdjek a családalapításon gondolkodni. Aztán berobbant az M szó, olyan érzés volt, mintha frontálisan ütköztem volna egy teherautóval. (…) Azt hiszem, itt az ideje, hogy valaki képviselje a nőket ebben az életszakaszban vagy ebben a korosztályban is. Túl sokáig alulértékeltek minket. Különösen azért, mert 2025-re világszerte több mint 1 milliárd ember lesz klimaxos… (…)
Győzzük le a stigmát, foglalkozzunk a titkolózással és a szégyenérzettel, és segítsünk egészségesebb alapot teremteni a jövő generációi számára. Az idősödés kiváltság és egy olyan időszak, amikor büszkének érezhetjük magunkat a felhalmozott tapasztalatainkra – hogy erősnek érezzük magunkat, méghozzá anélkül, hogy bárkitől is bocsánatot kellene kérnünk ezért. Úgy gondolom, hogy egy változtató generációhoz tartozni izgalmas dolog. Nem kell többé egyedül végigjárni ezt az utat.”
Magyar helyzet
Bár a menopauza természetes folyamat, tünetei jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, akár olyan szinten is, hogy az érintettnek fel kell mondani a munkahelyén. Jelenleg közel negyven tünetet tulajdonítanak a menopauzának, amely annak a következménye, hogy az ösztrogénszint elkezd csökkenni a szervezetben. Magyarországon egymillió nőt érint a menopauza, mégis elhanyagolt, sőt tabutémának számít – pedig az érintettek szeretnének beszélni róla. Igény van a párbeszédre és a megoldások megtalálására, derül ki Iványi Orsolya menopauza aktivista kérdőívéből, amelyet egy hét alatt 1200-an töltöttek ki. (Erről, és Orsolyáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben).
Kiemelt kép: Getty Images
