A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet, a jelenség mögött pedig bonyolult élettani folyamatok húzódnak meg. A vérrögképződés valamivel gyakrabban sújtja a nőket, és az első trombózis után jelentősen megnő egy következő kialakulásának esélye is.
Mi az a trombózis?
A trombózist a véralvadás zavara válthatja ki. A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, és rendkívül kényes az egyensúlya, a „túl gyors” és a „túl lassú” alvadás is problémákat okozhat. Ha valaki vérzékeny, akkor a szervezetében a véralvadási folyamatok alulműködnek. Ez azért veszélyes, mert egy nagyobb sérülésnél előfordulhat például, hogy nem heged be a seb, és nem áll el a vérzés. Ha viszont pont ellenkezőleg, túl intenzívek a véralvadási folyamatok seb jelenléte nélkül is, akkor akár az ereken belül is alvadékok keletkezhetnek. Ezek a vérrögök lelassíthatják vagy blokkolhatják a véráramlást; ezt a jelenséget nevezzük trombózisnak. A vérrögök azért különösen veszélyesek, mert előfordulhat, hogy egy darabkájuk leszakad és eljut egy létfontosságú szervhez, például a tüdőhöz, majd ott elzár egy artériát. Ilyenkor már nem trombózisról, hanem embóliáról beszélünk, ami akár halálos kimenetelű is lehet.
Kik a veszélyeztetettek?
Ez a rettegett és megfoghatatlannak tűnő betegség látszólag bárkire, bármikor lecsaphat, de a valóságban ez azért szerencsére nincs így. Mint minden betegségnél, a trombózisnál is meghatározhatóak rizikótényezők. Legtöbbjük részben vagy egészben irányításunk alá vonható, hiszen gyakran életmódunkkal összefüggő tényezőkről van szó.
A túlsúly, a mozgásszegény életmód, az elégtelen folyadékbevitel pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér besűrűsödéséhez vezethet, vérrögösödésre hajlamosíthatnak még a fogamzásgátló tabletták és egyes, rákbetegek által szedett gyógyszerek is. A trombózisra való hajlam genetikai eredetű is lehet. Persze azt, hogy milyen génekkel rendelkezünk nem mi határozzuk meg, de a veszélyeztetettség mértéke valamennyire enyhíthető, ha egészséges, aktív életmódot folytatunk.
Fontos ugyanakkor, hogy a trombózis – a tévhitekkel ellentétben – nem csak az idősebb korosztály betegsége. Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtuk:
„A Trombózis- és Hematológiai Központ honlapja felhívja rá a figyelmet, hogy a trombózis ugyan leginkább az idősebb korosztály tagjait érinti – azon belül is a 65 év felettieket, de
a fiatalabb (18-34 éves) korosztály is érintett lehet, nekik azonban igen kevés ismeretük van a témáról, sőt egy felmérés szerint ezen korosztályba tartozóknak kevesebb mint a fele tartja elképzelhetőnek, hogy részt vegyen trombózis rizikó becslésben.”
Tévénézés és trombózis
Az egészséges életvitelt sokszor a leghétköznapibb dolgokkal szabotáljuk, ezzel növelve a különböző megbetegedések, például a trombózis kockázatát is. A tévézés az egyik legfőbb passzív kikapcsolódási forma világszerte, és mivel a trombózis kialakulásának esélye szoros összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, a kutatókban felmerült a kérdés, hogy a tévénézés (nyugodtan ide vehetjük, ha számítógépünkön nézzük meg kedvenc sorozatunk egy teljes évadát) befolyásolhatja-e valamilyen mértékben a trombózis kialakulását.
Egy 2021-es felmérés szerint a magyarok átlagosan 5 óra 12 percet tévéznek naponta, ebből a legtöbb időt az 50 év felettiek töltik a tv előtt, átlagosan 7 óra 11 percet.
Kutatók három nagyszabású kutatást folytattak 2016 és 2021 között. A felmérésekben résztvevő 131 421 jelentkező életkora jellemzően 54 és 65 év között volt, akiknek egészségi állapotát 5-20 évig kísérték figyelemmel. A vizsgálat során kifejezetten olyan résztvevőkkel dolgoztak, akiknek még nem volt trombózisuk. Arra is külön gondot fordítottak, hogy kizárják azt, hogy pusztán azért nő meg a trombózis rizikója a tévénézők körében, mert aki szeret sokat tévézni, általában ritkábban jár el sportolni, nagyobb eséllyel van túlsúlya, magas vérnyomása vagy magas koleszterinszintje, rosszabb az általános egészségi állapota és emiatt eleve magasabb rizikócsoportba tartozik.
Az ezeknek a szempontoknak a mentén kiválasztott összes résztvevőből 946 főnek alakult ki vénás tromboembóliája a megfigyelt időszakban, és ez összefüggést mutatott azzal, hogy mennyi időt töltöttek naponta a tévé előtt.
Persze nem mindegy, milyen hosszan ülünk a tv előtt: napi 4 óra, illetve annál több tévézés jelentősen fokozhatja a vénás tromboembólia, illetve az érszűkület kialakulásának veszélyét: ha 4 órát, vagy annál többet tévézünk egy nap, akár 35%-kal nagyobb lehet az esélye a vérrögök kialakulásának, mint ha napi 2,5 órát ülnénk a képernyő előtt.
Ilyenkor ugyanis a következő folyamatok indulnak be testünkben:
- A hosszantartó passzivitás következtében először a tévénézők általános egészségügyi értékei indulnak romlásnak: túlsúly, illetve magas vérnyomás alakulhat ki.
- A következő stádiumban a sejtek viszkozitása megnő, majd a vérlemezkék is besűrűsödnek, végül pedig vénás pangás alakul ki az elégtelen vénás áramlás miatt.
A kutatók még egy rendkívül meglepő felfedezést tettek: a vizsgálati alanyoknál attól szinte teljesen függetlenül alakult ki trombózis, hogy az adott személy rendszeresen sportolt-e vagy sem. Igaz, az aktív élet minimálisan mérsékelte a trombózis kialakulásának valószínűségét, de nem ellensúlyozta teljesen. Kiderült, hogy az egyik döntő tényező az, hogy az ember tévénézés közben egyáltalán nem kel fel a kanapéról, mert órákra leköti a műsor, így teljesen mozdulatlan marad. Ha bizonyos időközönként megszakítjuk a tévénézést és felkelünk kicsit sétálni, tenni-venni, érdemben csökkenthetjük a vérrögképződés kockázatát. Nemcsak az számít tehát, hogy egy héten hány órát töltünk testmozgással vagy tévézéssel, hanem az is, hogy a teljesen passzív ülő vagy fekvő helyzet milyen hosszan tart, illetve milyen időközönként szakítjuk meg egy kis átmozgatással.
Megelőzés és kezelés
Mint az összes betegségnél, a trombózisnál is a legjobb gyógymód a megelőzés: megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a trombózis kialakulásának esélye. Egészséges étrend, rendszeres testmozgás, és mint a kutatások is bizonyítják, a passzívabb napszakokban végtagjaink óránként történő átmozgatása hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Ma már lehetőség van arra is, hogy orvosi vizsgálatokkal megállapítsuk, hajlamosak vagyunk-e a trombózisra. Mind a megelőzéshez, mind a már trombózison átesett betegek kilátásainak javításához nagyszerű véralvadásgátló készítmények és komplex terápiák állnak rendelkezésünkre, érdemes tehát a számunkra leghatékonyabb megoldást orvosunkkal együttműködve kialakítani.
Kiemelt kép: Getty Images
