Egy kutatócsapat úgynevezett netnográfiai kutatással vizsgált online beszélgetéseket, hogy választ kaphassunk rá, miért vagy miért nem vállalnak gyermeket a hazai párok.

A gyermektelenség korántsem újkeletű jelenség, de a szociológusok és a demográfusok csak a 20. század végétől kezdtek foglalkozni a témával. Tény, hogy a nyugati társadalmakban növekszik a gyerektelen párok és egyének aránya: egyre többen választják tudatosan a gyerek nélküli életet, és egyre több a meddő pár is. A gyerektelenség szinte soha nem vezethető vissza egyetlen okra vagy egyetlen döntésre, hiszen egy komplex folyamat eredménye, amelynek során számtalan faktor hat egymásra. Gyakori ok például a párkapcsolat hiánya, ami miatt addig halasztódik a gyerekvállalás, míg már az életkorból adódó biológiai változások miatt nem is megvalósítható, illetve komoly etikai kérdéssé is vált, különösen manapság, amikor járványok, létbizonytalanság, háborúk fenyegetnek, és napi szinten kapjuk az információt arról, hogy ha az emberiség nem fékezi meg a globális felmelegedéshez vezető okokat, a ma ismert civilizációnk akár már néhány évtizeden belül is megszűnhet létezni.

Miért vállalunk, és miért nem?

A gyermekvállalásról és a választott gyermektelenségről szóló diskurzus jelentős részét egy kérdés határozza meg:

felelőtlenség-e új életet hozni a világra?

Az Ynsight Research nevű, kvalitatív piackutatásra szakosodott csapat azt vizsgálta, hogy a magyar internetezők milyen véleménnyel vannak  a kérdést illetően. (A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely az online közösségek kultúrájának tanulmányozását segíti elő etnográfiai kutatási technikákkal. Magyarán a netnogárfia a netezők által generált tartalmak, szerkesztett és közösségi diskurzusok és neten elérhető kommunikáció részrehajlásmentes, anonimizált, tehát törvényes gyűjtése, rendszerezése és elemzése.)

A vizsgált, szeptember 10. és október 10. közötti időszakban összesen 6255 alkalommal foglalkoztak a gyermekvállalás témájával az interneten a magyarok. A kutatás során az online térben a témával kapcsolatban megjelenő minden nyilvános tartalom elemzésre került: így a hírportálok cikkei, a blogok, a TikTok- és YouTube-videók, fórumbeszélgetések, valamint a nyilvános Facebook- és Instagram-bejegyzések és kommentek is.  Fontos, hogy a vizsgálat nem tér ki az egészségügyi problémákhoz kötődő gyermektelenségre és az is, hogy mivel a netnográfia módszertana az online véleménnyilvánítókat vizsgálja, eredményei nem reprezentatívak a magyar társadalomra.

A kutatócsoport tagjai jutottak, hogy a felhasználók két nagyobb csoportra oszlanak, amik között az alapvető különbséget a jelenlegi és jövőbeli életkörülmények megítélése jelenti, tehát az, hogy mennyire képzelik jónak vagy rossznak a kérdéses gyermek jövőjét. A kutatást Csiby Fruzsina politológus, az Ynsight Research elemzője vezette. (Csiby Fruzsina a közösségi média kutatásának szakértője, érdeklődési területe az online politikai kommunikáció és a politikai marketing.)
Lássuk tehát, mire jutottak!

„Ide minek?”

A gyermekvállalás felelőtlenségként értelmezők, tehát a kilátásokat negatívabban értékelők több tényezőre hivatkoznak.

A többség az általános gazdasági helyzetet, a koronavírus járványt és az átélt lezárásokat, a klímaváltozást, a szomszédos háború kiterjedésének lehetőségét, a túlnépesedést és a hazai egészségügy állapotát említi a vitákban, míg a kivándorlásra gyakran hivatkoznak megoldási lehetőségként. Fontos, hogy a kommentelők többsége ennek ellenére nem állítja, hogy ne vágyna gyerekre, puszán a körülményekkel elégedetlen. 

„Gyerek akkor is született, amikor keresztes hadjáratok voltak a középkorban”

A beszélgetésekben ellenpólusként megjelenő csoport bár vitatkozik azzal az állítással, hogy felelőtlenség lenne a gyermekvállalás, a kilátásokat ők sem értékelik feltétlenül pozitívan.

Ebben az esetben a felhasználók érveléseiben gyakran jelenik meg a múltba való visszatekintés, az akkori nehézségek jelenlegiekkel való szembeállítása és annak a hangsúlyozása, hogy „gyerekek akkor is, minden nehézség ellenére születtek”. A narratívákban sokszor jelenik meg, hogy a gyermektelenség mellett érvelők csak kifogásokat keresnek, erre válaszul pedig többen említik példaként a múltban átélt saját nehézségeiket, szembe állítva azokat a mostani fiatalok helyzetével.

Az apákra ki gondol?

A beszélgetésekben szintén gyakran merül fel az apák és leendő apák szerepe a gyermekvállalásban. A felhasználók egy része szerint a gyermekvállalás elsősorban a nők döntése, míg többen is a férfiaknak nagyobb szerepvállalásának szükségessége mellett érvelnek.

Ebben a kérdésben azonban ismét megoszlanak a vélemények: a felhasználók egy része az abortusz kapcsán szeretne több beleszólást a leendő apáknak, mások a leendő anyákat/anyákat megillető kedvezmények férfiakra való kiterjesztését szeretnék elérni, míg vannak, akik az otthoni, gyermekek körüli munkamegosztás területén szánnának nagyobb szerepet az apáknak.

A probléma adott, mi lehet a megoldás?

Bár a helyzetet koránt sem értékelik egyformán a netezők, egy dologban szinte teljes az egyetértés: baj van. A gyermektelenség és a gyermekvállalás mellett érvelők is érzékelik, hogy kevesebb gyermek jön világra, és majdnem kivétel nélkül problémának is tekintik ezt a tendenciát. A megoldási lehetőségek körében már nincs ekkora egyetértés,

a legtöbbeknek azonban határozott véleménye van, hogy pontosan mit is kellene tenni a folyamat megállítása érdekében, amit előszeretettel meg is oszt a nyilvánossággal.

Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu