Amióta léteznek videójátékok, azóta képezi vita tárgyát az, hogy mennyire ártalmasak ránk (és főleg a gyerekekre), mennyire butítanak, milyen borzalmas következményei lehetnek, de ezek a diskurzusok főleg a mentális hatásukat tárgyalták. Azóta több kutatás is cáfolta azóta többek között azt, hogy agresszívabbá válnának azok, akik sokat játszanak. Dr. Fromann Richárd szociológus, a JátékosLét Kutatóközpont vezetője több mint egy évtizede kutatja a gamerek világát, és szerinte nem kell félni a számítógépes játékoktól. Már a 2009-ben megkezdett kutatásai – amelyek végül a doktori disszertációjához vezettek – is arról szóltak, hogy a legnagyobb „mumusok” valójában nem is jelentenek akkora veszélyt a gamerekre.
Az első mumus: vajon agresszív lesz a játékos a játékoktól? A kutatás alapján: nem.
Ugyanúgy, ahogy a bokszoló sem lesz erőszakos attól, hogy ütögeti, püföli az ellenfelét. Az agressziót sokszor összetévesztjük a győzni akarással – ilyen szempontból. Néha persze előfordul olyan is, hogy valóban kitör a játékosból a pusztító viselkedés. A másik tipikus negatív sztereotípia, hogy a gamerek aszociálisak lesznek a videójátékoktól – de ez a két dolog inkább a személyiségből adódik. A JátékosLét kutatásai azt bizonyítják, hogy még ha a világ különböző pontjain is laknak a gamerek, előbb-utóbb találkoznak egymással, valós közösséget alkotva. A találkozásokból barátságok köttetnek, sőt szerelmek is szövődnek. A tíz évig futó kérdőíves felmérés hetvenezer kitöltőjének nagyjából egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jött már létre barátság egy olyan másik játékossal, akit az online videójáték során ismert meg.
Dr. Fromann Richárd szerint ha a családi vagy baráti körben halványul el a kapcsolatok ereje, az sem a számítógép miatt történik, hanem amögött inkább mélyebb társadalmi probléma húzódik meg.
Sok gyereket magára hagynak a családban, a szülők fáradtak, nincs idő és kedv a közös programokra, beszélgetésekre.
A kutatások során az is kiderült, hogy a játékosok nem csak a szobában gubbasztanak görbe háttal, sőt, egyre többet sportolnak, és mindez leginkább az utóbbi öt-hat-hét év fejleménye. A gamerek körében divatba jött a mozgás, különösen a futás, biciklizés, kondizás.
Irány az orvos!
De most a tudósok egy másik, elsősorban a fizikai oldalát vizsgálták a játékoknak. Egy friss tanulmányból kiderül, hogy bizonyos videójátékok életveszélyes szívritmuszavarokat okozhatnak a nem diagnosztizált szívbetegségben szenvedő gyermekeknél. A Heart Rhythm című szakmai folyóiratban közzétett jelentésben a kutatók elmondták, hogy egy szokatlan, de határozott mintát fedeztek fel az elektronikus játékok közben eszméletüket vesztő gyermekek körében (ugyanis ez gyakrabban előfordul, mint gondolnánk). Arra figyelmeztettek, hogy a Call Of Duty stílusú többjátékos háborús játékok a leggyakoribb kiváltó okai az ilyen epizódoknak, és felszólították a szülőket, hogy a hasonló ájulásoktól szenvedő gyermekeket vigyék szívspecialistához.
„A videójátékok komoly kockázatot jelenthetnek egyes ritmuszavarban szenvedő gyermekek számára; a hajlamos, de gyakran korábban fel nem ismert ritmuszavarban szenvedő betegeknél halálos kimenetelűek lehetnek
– idézte a vizsgálatot vezető Dr. Claire M Lawley szakorvost a Sky News. – Azokat a gyermekeket, akik elektronikus játék közben hirtelen elveszítik az eszméletüket, szívspecialistának kell megvizsgálnia, mivel ez a súlyos szívprobléma első jele lehet.” Ő és csapata a kapcsolódó szakirodalom szisztematikus áttekintését végezte el más kutatásokkal együtt, hogy azonosítsák a videójátékozás közben hirtelen eszméletvesztést szenvedett gyermekek eseteit. Az általuk talált 22 esetben a többjátékos háborús játék volt a leggyakoribb kiváltó ok – és a gyerekek közül pedig néhányan a szívmegállást követően meghaltak.
A szívritmuszavarok, köztük a katekolaminerg polimorfikus kamrai tachycardia (CPVT) és a veleszületett hosszú QT-szindróma (LQTS) 1-es és 2-es típusa volt a leggyakoribb kiváltó ok ezekben az esetekben. A tanulmány a potenciálisan releváns genetikai variánsok magas előfordulását is megállapította (63%) a betegek körében, ami a tudósok figyelmeztetése szerint az egész családra hatással van. Ugyanis
egyes esetekben a játék közben eszméletét vesztő gyermekek miatt több családtagnál is diagnosztizáltak öröklődő szívritmuszavart, így pedig kiderült a betegség, tudtak óvintézkedéseket hozni, esetleg megkezdeni a kezeléseket.
„A családoknak és az egészségügyi csapatoknak át kell gondolniuk az elektronikus játékokkal kapcsolatos biztonsági óvintézkedéseket olyan gyermekek esetében, akiknek olyan állapotuk van, amelyben a veszélyes gyors szívritmusok kockázatot jelentenek” – mondta Dr. Lawley.
A tudósok azt sugallták, hogy a videójátékok nem mindig a versenysport biztonságos alternatívái, aminek gyakran tartják őket. Elmondták, hogy a szívroham idején a betegek közül sokan izgatott állapotban voltak, éppen nyertek vagy vesztettek játékokat, vagy éppen konfliktusba keveredtek társaikkal. „Azt már tudjuk, hogy néhány gyermeknek olyan szívbetegségei vannak, amelyek veszélyeztethetik őket, amikor versenysportot űznek, de megdöbbentő volt felfedezni, hogy néhány betegnél életveszélyes ájulások jelentkeztek videójátékozás közben – tette hozzá Christian Turner, a kutatás társvezetője. – A videójátékokról korábban azt gondoltam, hogy egy alternatív »biztonságos tevékenység«. Ez egy igazán fontos felfedezés. Biztosítanunk kell, hogy mindenki tudja, mennyire fontos, hogy kivizsgáltassuk, ha valakinek ilyen körülmények között eszméletvesztéses epizódja volt.”
Nem mindig ártalmas
Szintén egy viszonylag friss, tavasszal közzétett kutatási eredmény szerint a videójátékok okosabbá is tehetnek, ahogy arról már mi is beszámoltunk. A Scientific Reportsban megjelent tanulmány elsődleges célja az volt, hogy a videójátékozás és az intelligencia közötti kapcsolatot vizsgálja. Nagyjából ötezer 9-10 év közötti gyereket követtek figyelemmel két éven keresztül, akikkel a kutatás elején és a végén is kitöltettek egy kognitív tesztet.
„Azok a gyerekek, akik tízévesen többet videójátékoztak, általánosságban nem voltak intelligensebbek azoknál, akik nem játszottak ilyesmivel, ám két év után ők mutatták a legnagyobb fejlődést intelligenciaszint terén
– írta a tanulmányban Klingberg és Sauce, a két szerző, hozzátéve, hogy a jelenség fiúknál és lányoknál is megfigyelhető volt. – Például az egyik gyereknek, aki a videójátékozás tekintetben a legaktívabb 17 százalékba tartozott, két év alatt 2,5 ponttal magasabbra növekedett az IQ-szintje, mint egy átlagos gyereknek.”
Persze arra senki nem buzdít egyetlen szülőt sem, hogy mostantól minden gyerek kapjon korlátlan hozzáférést az okoskütyükhöz. „Eredményeinket nem szabad általános ajánlásnak tekinteni minden szülő számára – összegzik a publikációt a tudósok. – De azok a szülők, akiket zavar, hogy a gyerekeik videójátékoznak, most jobban érezhetik magukat – tudva, hogy ettől valószínűleg okosabbak lesznek.”
Kiemelt kép: Getty Images