Dr. Ajang Armin Farid iráni származású, Magyarországon élő igazságügyi orvosszakértővel budapesti fogászati magánrendelőjében beszélgetek. Barátságos, nyílt szívű ember, azonnal hellyel kínál, teát szervíroz, a mosolya több, mint lefegyverző. Őszintén szólva nehéz elképzelnem, hogy olyan hátborzongató dolgok érdekeljék, mint holttestek fogászati azonosítása. Különösen elegáns, finom ujjairól vagyok képtelen levenni a tekintetemet.
„Apám sebész volt Bécsben – olvas a gondolataimban –, így aztán az, hogy orvos lesz belőlem, elég kézenfekvőnek látszott. Engem azonban élénk eszű gyerekként más is érdekelt, például a jog és a kriminalisztika. Utóbbiban szerepe lehetett az olvasmányaimnak is, ugyanis faltam a krimiket, különösen Sherlock Holmes kalandjait. Mindennél jobban érdekelt a rejtélyek megoldása. Az igazságügyi orvosszakértésben szerencsére rátaláltam mindhárom területre.”
Dr. Ajang Armin Farid
Mielőtt szakmai kérdésekre terelődne a szó, elmondaná, miként került a családja Iránból Ausztriába? Úgy tudom, ön már Bécsben született.
Igen. Édesapám még a sah alatt, 1964-ben érkezett az osztrák fővárosba tanulni, édesanyám pedig, aki szintén perzsa, 12 évesen, a polgárháború elől menekülve telepedett le Londonban a családjával. Miután apám és anyám megismerkedtek, és összekötötték az életüket, Bécsben alapítottak családot. Két fivérem van, az öcsém ma Luxemburgban él, a bátyám Bécsben orvos. A nyolcvanas években Budapesten tanult az orvostudományi egyetemen, én az ő nyomában érkeztem Magyarországra 1989-ben, pont a rendszerváltás időpontjában. De más motivációm is volt, mint hogy a bátyám is itt végezte a tanulmányait. Ausztriában ugyanis nagyon hosszú időt ölel fel, mire fogorvosi képesítést szerez az ember, hat év az egyetem, utána évekig sorban állsz gyakornokként, míg végül egy kétéves szakképzés végén megkapod a fogorvosi diplomát. Én ennél türelmetlenebb ember vagyok, és Magyarországon nem csak az orvosképzés magas színvonalú, de gyorsabb is a diploma megszerzésének útja. Közben beleszerettem az országba, sok barátom él Budapesten, és az első feleségemmel is itt ismerkedtünk meg. Úgy döntöttünk, a magyar fővárosban telepedünk le, így itt nyitottam meg a fogorvosi praxisomat.
Gondolom, járt már Iránban. Az illatos tea, a perzsaszőnyegek erről árulkodnak.
Meg fog lepődni: még soha. És nem azért, mert nem érdekel, leghőbb vágyam, hogy lássam az országot, megismerkedhessek a perzsa kultúrával, és nem utolsó sorban az ott élő rokonaimmal. De ha leszállna velem a repülőgép Teheránban, valószínűleg azonnal elfognának és börtönbe vetnének, ahogy annyi iráni ismerősömet. Ugyanis a Bahái vallási közösség tagjait, akik közé tartozom, Iránban ez idő szerint üldözik. Egy nagynénémet a nyolcvanas évek elején ki is végezték, és ma újra fellángolt a gyűlölet irántunk, pedig az enyémnél békésebb vallás nemigen létezik. Azt tanítja, hogy egy az Isten, és egy szereteten, egyenlőségen alapuló világot szeretne létrehozni a Földön. Távol áll tőlünk a térítés, azt valljuk, a hit mindenkinek a belső meggyőződése, éppen ezért nincs is papságunk, csak imaházaink minden kontinensen. Izraelben, Haifában van a vallási központunk, ami egyúttal spirituális szentély is, magam is dolgoztam ott egy esztendőn át.
Egyetlen feladatunk van, hogy a szakmánkkal, amit űzünk, a lehető leghatékonyabban szolgáljuk a társadalmat, ahol élünk. Igazságügyi orvosszakértőként ezt teszem, szolgálatot végzek a közösségért, önkéntesként.
Tömegszerencsétlenségekhez, balesetekhez hívnak bennünket, ahol a rendőrséggel szorosan közreműködve segítjük az áldozatok azonosítását.
A bahái hit üldözésének fő oka a hatalmon lévők – főleg a muszlim papok – ellenérzése olyan bahái elvekkel szemben, mint a férfiak és a nők egyenjogúsága, valamint a papság megszüntetése.
Hogyan kell ezt elképzelni? Például a 2019. május 29-i dunai hajószerencsétlenség után mit kellett tenniük az igazságügyi orvosszakértőknek?
Egy olyan zárt tömegszerencsétlenség esetében, mint amilyen a Hableány elsüllyedése volt, ahol az utasokról lista állt rendelkezésre, a nyomozóknak nem volt nehéz dolguk, különösen, mert Dél-Koreában 17 éves korában mindenkiről leveszik a tíz ujjas ujjlenyomatát, amit egy nyilvántartásban őriznek, csak ezt kellett elkérni. Néhány áldozat esetében azonban az ujjlenyomat nem vezetett eredményre, mert a holttest ujjlenyomata a vízben felázott, elmosódott. Tudni való, hogy a baleset időpontjában harminchárom dél-koreai utas, plusz két magyar állampolgár, a kapitány és a legénység tartózkodott a hajón, ebből heten élték túl a tragédiát, huszonheten haltak meg, és egy áldozat máig nem került elő. Az Interpol-előírások szerint három féle primer azonosítójel létezik, az első az ujjlenyomat, a második a DNS, amit akár egy hajszálból meg tudnak állapítani, és a fogazat. A fogazat erős ütőkártya, hiszen akár három-négyszáz éven át ép marad – még égéses halál esetén is, hiszen a fogak ezer fokig bírják a hőt –, ezt a sírleletek bizonyítják. Ha az ujjlenyomat nem vezet eredményre, legegyszerűbb a fogazat státuszából, tömésekből, gyökérkezelésekből következtetni a holttest kilétére.
Mégis hogyan? Az orvosszakértők megérdeklődik a családoknál, ki volt az áldozat fogorvosa?
Pontosan. Utána pedig összevetjük az orvos információit a vizsgálatok eredményével, és az elvégzett kezelésekből hitelt érdemlően kiderül, ki a holttest. Egy nyílt tömegszerencsétlenség esetén ez fordított irányban működik. Például a párizsi terrortámadások esetén a családok, külföldiek, belföldiek egyaránt jelentették a rendőri szerveknek, külképviseleteknek, hogy a hozzátartozóik azon a napon Párizsban tartózkodtak, és azóta nem válaszolnak a mobilhívásokra. Tőlük érdeklődtek a nyomozók az áldozatok ismertetőjegyei felől, így sikerült végül meghatározni a robbantásokban életüket vesztett embereket. Ez nyilvánvalóan nehezebb feladat. Mi azonban a Hableány-tragédia után hárman – mindannyian fogorvosi igazságügyi szakértők –, viszonylag rövid idő alatt el tudtuk végezni a munkát, és még kevesebb ideig tartott volna, ha a folyó nem három naponta veti fel az újabb és újabb holttesteket. Azért kellettünk hárman a vizsgálatokhoz, mert szükség van egy úgynevezett „tisztára”, ő veszi fel a jegyzőkönyvet, a másik két fogorvos pedig először megküzd a szájzárral, és amikor hozzáfér a fogakhoz, kezdődhet a fotózás, a műszeres vizsgálat, és végül az azonosítás. Nincs a világon két olyan ember, aki ugyanolyan kezelést – fogtömést, gyökérkezelést, implantátumot – kapott volna, így az azonosítás teljes biztonsággal megtörténhetett.
Hol lehet ezt a felelősségteljes szakmát megtanulni?
Már évek óta működtem fogorvosként, amikor úgy éreztem, a másik fajta érdeklődésemet is ki szeretném elégíteni, nem hagyott nyugodni a nyomozás utáni vágyam. Azon kívül vonzott a közösségben, másokért végzett munka lehetősége is. Ezért 2003-ban felvettem a kapcsolatot dr. Felszeghy Endre igazságügyi orvosszakértővel, oktatóval, és segítségével bekapcsolódtam a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének oktatói és szakértői tevékenységébe. Végül 2006-ban jegyeztek be igazságügyi orvosszakértőként. Az imént említettem az Interpolt. Egyik munkacsoportjuk, a nemzetközi DVI (Disaster Victims Identification) dolgozza ki az ajánlásokat a világ 190 országa, köztük Magyarország számára is a tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítását végző helyi egységek felállításához és működéséhez. 2008-ban, amikor visszatértem az USA-ból, ahol a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvostani Tanszékének továbbképző kurzusán vettem részt – ma már rendszeresen előadásokat tartok ott a magyarországi esetekről –, szóval amikor hazaértem, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Intézetének vezetőjével, prof. dr. Keller Éva igazgatóasszonnyal együttműködve létrehoztunk egy szakértői csoportot az egyetemen, amelynek a DVI nevet adtuk, és az önként jelentkező fogorvosokkal elkezdtük a szakmai felkészülést. Tíz évvel később,
2018-ban vált valóra az álmom, és végre megalakult az Interpol protokollja szerint kiképzett saját, Nemzeti DVI fogászati csoportunk.
A Nemzeti Nyomozó Iroda égisze alatt működik, és jelenleg 30-40 rendőrt, azaz bűnügyi helyszínelőt és nyomozót, valamint 15-20 igazságügyi orvost illetve fogorvos szakértőt foglalkoztat. 2018-ban tartottuk az első tréningünket, de nem gondoltuk, hogy egy éven belül már szükség lesz ránk. A pandémia alatt sajnos kimaradtak a tréningjeink, pedig azok nagyon fontosak, hogy készenlétben tartsák a szakmai tudást, de 2021 októberében már újra részt vehettünk egy imitált repülőtéri szerencsétlenség kivizsgálásában. Egész éjszaka fenn voltunk, az áldozatokat és a túlélőket színészek, statiszták alakították, igazi kihívásnak éltük meg. Csapatunk tagjai többségében nők, ezt muszáj elmondanom, és remekül megállták a helyüket. Hogy éppen ki tud önkéntesként részt venni az egység munkájában tömegszerencsétlenség esetén, azt az dönti el, hogy kinek van lehetősége azonnal félretolni minden civil munkáját. Azért kellünk ennyien, hogy mindig akadjon legalább három-négy ráérő nszakember.
Ön a tömegszerencsétlenségeken kívül bűnügyi esetek elkövetőinek azonosításában is részt vesz…
Igen. A kétezres évek elején értesültem arról, hogy az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében képzések folynak harapásnyom-azonosítás tárgyában, és azonnal jelentkeztem. A harapásnyom értékes bizonyíték lehet, fontos, hogy ezzel a közvélemény is tisztában legyen, ezért is nyilatkozom erről, amikor csak lehetőségem adódik rá.
Az emberi harapás szörnyű pusztításokat okozhat, veszélyesebb lehet a vadállatokénál.
Elsősorban szexuális erőszak és gyermekbántalmazás során fordul elő, és legtöbbször nyomravezető bizonyíték. Ilyen esetekben az igazságügyi orvosszakértő szorosan együttműködik a Magyar Rendőrség Bűnügyi Technikai Osztályával. Harapásnyomok az áldozat testén bárhol előfordulhatnak, sőt, sokszor a helyszínen lévő tárgyakon is találhatók, nagyon fontos, hogy ezeket amíg még jól látszanak, lefotózzák. Utána a gyanúsított harapásáról lenyomatot vesznek, ezt kigipszelik, majd egy számítógépes program segítségével tizedmilliméteres pontossággal összevetik a harapásnyommal. Az én praxisomban eddig két kegyetlen eset fordult elő. A közelmúltban történt, hogy egy apa brutálisan megverte és összeharapdálta a kislányát. A szülők utólag egymás vádolták a szörnyű tett elkövetésével, de a harapásnyom minden kétséget kizáróan az apáé volt, ezt a vizsgálataim bizonyították. A férfi nyolc, a nő négy évet kapott, és a gyermeküket elvették tőlük. A másik esetben egy pszichoszexuális zavarban szenvedő fiatal férfi vert össze és erőszakolt meg egy asszonyt, miközben durván meg is harapta, a harapásnyom sokat segített a bizonyítási eljárás során.
Nem mindenki tudná megőrizni a lélekjelenlétét ezeket a borzalmakat látva. Önnek hogy sikerül?
A közösség szolgálatának tekintem az önkéntes munkát, ez segít elviselni a látványt és a gondolatokat, amelyek közben meglepnek. Szüksége van rám a társadalomnak, és ez jó érzés. Azon kívül tudom, hogy ezáltal Magyarország ezen a területen is bekapcsolódik a világ vérkeringésébe, és ez nagy motivációt jelent. Mint Bahái hívő, kötelességemnek tekintem, hogy segítsek a szerencsétlenségeknél vagy az igazság kiderítésében, hiszen mindenki azzal tud szolgálni az embertársainak, amihez ért. Apropó, tudta, hogy az első magyar bahái Vámbéry Ármin Kelet-kutató volt? A huszadik század elején, 1913-ban találkozott egyházalapítónk Magyarországra látogató fiával. De ez már egy másik cikk témája lenne.
A képekért köszönet Dr. Ajang Armin Faridnak
