Dr. Ruth Peters demenciakutató szerint mivel a demenciát egyelőre sem kezelni, sem gyógyítani nem tudjuk (bár vannak bizonyos egyszerű trükkök, amelyekkel sokat tehetünk szellemi fittségünkért), nagy előrelépést jelentene, ha minél többet megtudnánk arról, mégis hogyan csökkenthetnénk a betegség kialakulásának kockázatát.
„Tekintettel a népesség elöregedésére és a demenciában szenvedő emberek gondozásának jelentős költségeire, már egy kis mértékű csökkentés is jelentős globális hatással járhat. Tanulmányunk azt sugallja, hogy a vérnyomás csökkentésére irányuló, könnyen elérhető kezelések alkalmazása jelenleg az egyik »legjobb esélyünk« ennek az alattomos betegségnek a leküzdésére” – foglalta össze a European Heart Journalban. A demencia lassan globális járvánnyá válik, becslések szerint jelenleg 50 millió embert érint világszerte, bizonyos előrejelzések pedig azt mutatják, hogy ez a szám 2050-re megháromszorozódhat. A cikk kiemeli, hogy a betegség évente akár 40 000 dollárba (több mint 16 millió forintba) is kerülhet egy betegnek.
Dr. Peters kifejtette, hogy bár számos vizsgálat vizsgálta a vérnyomáscsökkentés egészségügyi előnyeit, nem sok tartalmazott demenciával kapcsolatos eredményeket, és még kevesebb volt ezek között a placebokontrollált vizsgálat. „A legtöbb vizsgálatot korán leállították, mivel a vérnyomáscsökkentés jelentős hatást gyakorol a szív- és érrendszer működésére, amelynek zavarai általában korábban jelentkeznek, mint a demencia jelei” – magyarázta Peters. Kutatócsoportjával ők most ezt a hiányt pótolva több év leforgása alatt összesen 28 008, átlagban 69 éves, magas vérnyomásos embert vizsgáltak 20 különböző országból. „Azt találtuk, hogy a vérnyomás tartós csökkentése jelentős mértékben csökkentette a demencia esélyét is a vizsgált idősebb populációban. Eredményeink nagyjából lineáris kapcsolatot feltételeznek a vérnyomáscsökkentés és a demencia alacsonyabb kockázata között, függetlenül attól, hogy milyen típusú kezelést alkalmaztak” – számolt be a jó hírről. „Tanulmányunk a rendelkezésre álló legmagasabb szintű bizonyítékot nyújtja arra, hogy a több éven át tartó vérnyomáscsökkentő kezelés csökkenti a demencia kockázatát, és nem láttunk semmilyen bizonyítékot a károsodásra. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy csökkentené-e a demencia hosszú távú kockázatát a további vérnyomáscsökkentés azoknál az embereknél, akiknél már jól kontrollált a vérnyomás, vagy általánosan tekintve a kezelés korábbi életkorban történő megkezdése” – magyarázta Peters.
Egyre fenyegetőbb
Nemrég a Nők Lapjában írt hosszabban Krúdy Tamás a demenciáról és az Alzheimer-kórról. Az írását magával a definícióval kezdte: a demencia egy tünetegyüttes, amit számos betegség okozhat. Alapvetően a gondolkodás zavarát jelenti, és körülbelül ötven-száz okát azonosította eddig az orvostudomány. Becslések szerint Magyarországon évente tizenkétezer új betegnek indul el az agya a demencia irányába, és a folyamat egy, két, három vagy akár több évtizedig is eltarthat. A demencia leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban legalább negyedmillió ember szenvedhet, amit azért nehéz pontosabban meghatározni, mert egyes feltételezések szerint akár az esetek háromnegyede is diagnosztizálatlan maradhat, sokan gondolják ugyanis a betegség tüneteit az idősödés természetes részének. Ma ötvenmillió alzheimeressel számolnak a világban, és ez a szám tizenöt-húsz éven belül a három-négyszeresére nőhet.
A most megjelent tanulmányt jegyző tudósok azt remélik, hogy eredményeikkel segíthetik a demencia előrehaladásának lassítását célzó közegészségügyi intézkedések megalkotását, valamint mankót nyújthatnak az olyan esetekhez, amikor bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, hogy adott idős páciensnek milyen mértékben szükséges csökkenteni a vérnyomását.
Figyelem! Ez a cikk nem helyettesíti az orvosi ellátást és konzultációt. Amennyiben neked (vagy ismerősödnek) kérdésed/kétséged merül fel a saját gyógyszereiddel és azoknak adagolásával kapcsolatban, mindenképpen fordulj háziorvoshoz!
Kiemelt kép: Piotr Adamowicz / EyeEm via Getty Images
