A rövid válasz egyértelmű nem.
Az Európai Parlament 2019. márciusában meg is szavazta az óraátállítás eltörlését; és bár a Covid-járvány a megvalósításnak is keresztbe tett (azaz: nem ez volt a legfontosabb megoldandó kérdés) és a gyakorlatban nem történt meg a közös váltás, sem 2020-ban, sem 21-ben, jelen állás szerint 2024-ben minden uniós országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra.
Ennek megvalósulása után több óraátállítás nem lesz.
Ideje is, hogy kezdjünk valamit ezzel a helyzettel. A rendszeres átállítás megkérdőjelezhető gazdasági haszna mellett ugyanis – mára tudományosan bizonyított, hogy – az ilyesfajta beavatkozás a napi rutinba az egészségre is rendkívül káros lehet: a tavaszi óraátállításkor a melatonintermelésünk és a mellékvesénk kap övön aluli ütést, az őszi átállítás pedig elsősorban az idősebbek és a csecsemők alvásritmusába zavar be, de mindkét váltás meglepően komoly élettani következményekkel jár az összes korosztályra nézve. Amennyire visszaemlékszem, nehezen érinti például a kisgyerekes szülőket is, mert a babák és ovisok addigi napirendjét egycsapásra írja át egy laza egy órás csúszás.
„Az óraátállítás valójában durva beavatkozás az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó, úgynevezett cirkadián ritmusba. Alváskutatók szerint az emberek többségét megviseli az ilyenkor jelentkező, az időzónák átlépéséhez hasonló „mini jetlag” hatás”– írtuk egy korábbi cikkünkben, és azóta is szinte mindannyian tapasztaljuk: a hatvan percnyi változáshoz napok alatt alkalmazkodik csak az emberi szervezet.
Új idők jönnek
Október utolsó vasárnapján egy órával visszaállítjuk az órákat, és bár a „visszaállítás” technikailag egy óra plusz alvást jelenthet (az átállítás elvben éjjel valósul meg), az alkalmazkodás egyáltalán nem olyan egyszerű a belső óránk – más néven a cirkadián ritmusunk – számára.
Nem egyszerű kényelmetlenségől van szó, vagy egyszerűen arról, hogy milyen furcsa, amikor néhány napig úgy tűnik, menthetetlenül oda az időérzékünk. Testünk órájának ez az évente kétszer történő deszinkronizálása olyan komoly betegségek kockázatának emelkedésével hozható összefüggésbe, mint a depresszió, az elhízás, a szívroham, a rák, sőt az átállítást követő időszakban még az autóbalesetek száma is megnő. Napi alvási és ébrenléti mintánk változása ugyanis mindig komoly stresszt jelent a szervezetnek, ez alváshiányt, zavartságot és memóriavesztést is okozhat, ez pedig a tanulás, a szociális interakciók és az általános kognitív funkciók nehezítettségéhez is vezet, ráadásul az egész ördögi körré is válhat.
Ha mindehhez hozzávesszük, napjainkban mennyien küzdenek egyébként is a poszt-covid részben hasonló tüneteivel, megállapíthatjuk, hogy az átállítás idén is úgy kell nekünk, mit egy púp a hátunkra.
Lássuk kicsit közelebbről is, mik lehetnek az óraátállítás okozta legfőbb problémák!
Hangulat a béka feneke alatt
Az átállítás azzal jár – hogy bár reggel hamarabb lesz világos: az előző napi 07:21 helyett 06:23-kor kel a nap – este az eddig megszokotthoz képest egy órával korábban sötétedik majd, azaz 17.32 helyett 16.31-kor nyugszik le a nap.
Ősszel és télen sokan jellemzően az egész napot bent töltik a munkahelyükön (vagy napjainkban home officeban), esetleg az iskolában. Mire végzünk a feladatainkkal, jellemzően már sötétedik, ami azzal jár, hogy keveset, vagy szinte semmit sem vagyunk a napon, ami csökkenti a szervezetünk által termelt D-vitamin mennyiségét. Az alacsony D-vitamin szint összefüggésbe hozható a rossz hangulattal és a depresszióval, valamint a fáradtsággal, az izomfájdalommal, sőt a csontok gyengülésével is. Na erre teszünk rá még egy lapáttal, amikor hirtelen egy óra délutáni napfényt veszünk el magunktól. A váltás emellett az alvásunkban is zavart okozhat, az alvászavarok pedig a mentális betegségek megnövekedett kockázatát hordozzák magukban. Ősszel az esti fény egy órányi elvesztése jelentősen befolyásolhatja a hangulatunkat, és úgynevezett szezonális affektív zavart, a depresszió egy a napsütéses órák számával összefüggésbe hozható változatát eredményezheti.
Kevesebb öröm
A napfény hiánya elnyomja két fontos hormon termelését is: egyrészt az alvást elősegítő melatonin, másrészt a boldogsághormonként ismert szerotonin termelésébe szól bele és régóta tudjuk, hogy ezek a hormonok kulcsszerepet játszanak a hangulat egyensúlyában. Más szóval: az új időszámításra való váltást követő napokban nagyobb valószínűséggel leszünk morcosak és fáradtak (én például azért, mert nem fér már bele világosban, hogy munka után sétáljak egyet) miközben képtelenek vagyunk „időben” elaludni, tovább fokozva a káros hatásokat. Nem véletlen, hogy egy a témába vágó tanulmány kimutatta, hogy a téli időszámításra való átállást közvetlenül követő időszakban 11%-kal emelkedik meg a depressziós tünetekkel orvoshoz fordulók száma.
Szív- és érrendszeri kockázatok
Több tanulmány is kimutatta, hogy a nyári időszámítás kezdete után kis mértékben megnő a szívinfarktusok száma, ősszel viszont kis mértékben csökken. Ez jól hangzik, viszont ha hozzátesszük, hogy eközben a szélütések aránya 8%-kal magasabb mindkét időszámításváltást követően az első napokban, már aligha örülhetünk.
Közlekedési balesetek
A halálos közlekedési balesetek száma is megnő az időszámításváltások idejének közelében. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a halálos balesetek száma 6%-kal emelkedik, és közvetlenül az óraátállítást követő reggeleken ugrik meg igazán ez a szám.
Nem túl kecsegtető kilátások, nem igaz? Szerencsére, ha teljesen nem is tudjuk kiiktatni a káros hatásokat, néhány óvintézkedést megtehetünk annak érdekében, hogy az óraátállítás ne okozzon túl nagy kellemetlenséget.
Tippek az átállás kezeléséhez
Fokozatos szoktatás
Néhány nappal az időátállítás előtt (azaz már ma!) feküdj le picit később, és állítsd a holnapi ébresztőt is 10-15 perccel későbbre, hogy segíts a szervezetednek lassan alkalmazkodni ahhoz, ami majd vasárnaptól vár rá. (Az történik majd ugye, hogy amikor magadtól felébrednél, hirtelen nem hat óra lesz, hanem csak öt (akar a csuda felkelni), ezért arra kell az előző napokban tréningezned magad, hogy picivel később kelj, mint eddig keltél.)
Tartsd magad a ritmusodhoz!
A legtöbbünknek a dolgos hétköznapokra kialakul egy többé-kevésbé élhető alvásritmusa, amihez érdemes az átállítás után is tartani magunkat. Ha pénteken és szombaton is meg tudod valósítani, hogy kicsivel később kelj, vasárnapra már talán nem lesz akkora sokk a szervezetednek, hét óra helyett még csak hat van. Fontos viszont, hogy tartsd a rutinod többi részét, azaz sportolj és étkezz úgy, ahogy az elmúlt hónapokban már megszoktad.
Ragaszkodj az alvás és ébredés körüli szokásaidhoz is!
Az egészséges lefekvési rutin csodákat tehet az alvásoddal. A jó és követendő alváshigiénés szokások közé tartozik, hogy minden nap ugyanabban az időben feküdjön le és ébredjen fel az ember, hogy elalvás előtt már ne nézzen tévét vagy ne böngésszen a közösségi médiában, kerülje a koffeint és az alkoholt este, illetve ne sportoljon közvetlenül lefekvés előtt.
Ki a napra!
Rég volt ilyen szép októberünk, mint idén, a szeptemberi hideg és esős idő után most sokszor órákig is süt a nap, és ezt a csodát érdemes közérzetünket javítandó is kihasználni.
Ha napközben kicsivel időt töltesz a szabadban – még ha csak egy gyors sétáról van is szó ebédidőben – az segíthet egyensúlyban tartani a szervezetedet,
és nem mellesleg D-vitaminnal is feltölt. Utóbbi termelésének serkentésére érdemes lehet fényterápiát is kipróbálni, vagy ha a séta nem fér bele, hosszabban ücsörögni az ablak mellett.
Korlátozd a koffeinbevitelt!
Nem kell kihagynod a reggeli csésze kávét, de próbáld meg nem túlzásba vinni, ha délután össze akarsz esni a fáradtságtól. Vélhetően így is azzal küzdesz majd, hogy nem akaródzik ágyba menni a szokott időpontban. Este pedig szigorúan hagyd ki a koffeintartalmú italokat, hogy legalább valamikor el tudj aludni.
Tedd rendbe az állásod!
Nemcsak az időszámítás-váltás kapcsán, de az év minden napján nagyon fontos, hogyan alszunk, mert egész évben egészségünk múlik rajta. Az, hogy mennyit, hogyan és mikor (bizony, kutatások igazolják, hogy pihentetőbben alszunk azokban az órákban, amikor kint sötét van) alszunk, felnőttként is alapvető összetevője egészségünknek, ráadásul szépségünk megőrzésében is nagy szerepe van: kenhetjük a legdrágább kencéket, ha nem adjuk meg szervezetünknek és bőrünknek a pihenést, amire szüksége van.
Ha hosszabb ideje állnak fenn az alvásoddal kapcsolatos problémák (elalvási nehézségek, nem pihentető, vagy épp töredezett alvás), érdemes felkeresned egy szakorvost, aki segíthet, hogy életednek ezen a nagyon fontos területén is rendben menjenek a dolgok.
Kiemelt kép: Getty Images
