Mintegy 200 országával, több mint 7753 milliárd lakosával és százmilliós nagyságrendű állat- és növényfajával a világ – minden nehézsége ellenére – bizony érdekes, szórakoztató és lenyűgöző hely is tud lenni. Ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhány izgalmas és elgondolkodtató érdekességet a múltból, a jelenből – no és persze a bolygónk várható jövőjéről is.
1. Hullámvasúttal az erkölcstelenség ellen
Az 1880-as években LaMarcus Thompson amerikai üzletember és feltaláló megelégelte az amerikaiak féktelen hedonizmusát, és éppen ez volt az, ami arra sarkallta, hogy rendet tegyen New York utcáin: abban bízva építette meg az Egyesült Államok legelső hullámvasútját, hogy a nép talán előbb leli majd örömét ebben, mint a tisztátalan és erkölcstelen szórakozásban. Hogy ezzel elérte-e végül a célját, arról már nem szól a fáma… (Arról, hogy a vidámparkok története valójában egészen pajzán múltra tekinthet vissza, nemrég írtunk is már.)
2. A szivárványok Hawaiin a legszebbek
Az Amerikai Meteorológiai Társaság 2021-ben közzétett tanulmánya megállapította, hogy a szubtrópusi terület domborzata, földrajzi fekvése, légköri keringése, valamint a csapadékmennyiség együttes szerepe optimális körülményeket teremt a szivárványok kialakulásához. A kutatók szerint Hawaiin csodálhatók meg a legszebbek, melyeket a derült égbolt, a minimális lég- és pollenszennyezettség sokkal látványosabbá, azaz optikailag is színesebbé varázsol. A szivárványnak emellett kulturális jelentősége is van a szigeteken, ami a dalokból, legendákból és még a helyi rendszámokról is visszaköszön ránk, ha arra járunk. A hawaii királyi családról és a sziget történelméről ebből a cikkünkből többet is megtudhatsz!
3. A brit királyi család Windsorról kapta a nevét
A brit királyi család 1917-ben változtatta meg a nevét Szász-Coburg-Gotháról (vagyis Saxe-Coburg-Gotháról), hogy kevésbé hangozzék németesen, és azért választották a Windsort, mert kötődésük volt az angol városhoz, így a család brit nemzetiségű ága 1917 óta létezik Windsor-ház néven.
4. Mit használtak régen WC-papír helyett?
A toalettpapírt hajlamosak vagyunk természetesnek venni, azonban nem volt ez mindig így a világban. Minden nemzetnek megvolt a maga sajátos módszere: ruhadarabokat, leveleket, szivacsokat, sőt az ókori görög-rómaiak még agyagdarabokat is használtak ürítés utáni tisztálkodás gyanánt. Külön érdekesség,
hogy az amerikaiak kifejezetten e célból nyomtatott újságpapírokat is alkalmaztak.
A Farmers Almanach magazin lapszámai az 1800-as években például direkt lyukakkal az oldalán érkeztek a nyomdából, hogy gond nélkül lóghassanak a mellékhelyiségek falain. Abba pedig belegondolni is fájdalmas, hogy a gyarmatosítás idejéről – ha tudnának beszélni – még a kukoricacsutkák is mesélhetnének… Szerencsére azonban 1890-ben színre lépett Seth Wheeler, aki szabadalmaztatta ötletét, azaz a mai napig is használatos toalettpapír tekercset.
5. A történelem legrövidebb háborúja 38 percig tartott
Az angol-zanzibári háború egy katonai konfliktus volt, amelyet az Egyesült Királyság és a Zanzibári Szultánság vívott 1896. augusztus 27-én. A háború közvetlen oka a britbarát Hamad bin Thuwaini szultán 1896. augusztus 25-i halála, valamint unokaöccse, Khalid bin Barghash erőszakos trónigénye volt. A szóbeszéd úgy járta, hogy Barghash közrejátszhatott a szultán váratlan halálában, az akkor angol befolyás alatt lévő Zanzibár trónját pedig a brit hatóságok figyelmeztetése ellenére foglalta el. Barghash nem fogadta el az ultimátumot, a brit csapatok válaszul pedig elindították az ostromot. Az angol erőfölénynek köszönhetően az akció gyors volt és sikeres, Khalid elűzése után pedig Hamoud bin Muhammed lépett a trónra.
6. A világ legnagyobb vízesése tenger alatt található
Kapásból ugyan a Niagarára tippelnénk, pedig utóbbi meg sem közelíti a Dánia-szoros vízesését az Északi-tenger alatt. Itt a tenger vize sokkal sűrűbb, mint például az Irminger-tenger meleg vize, így másodpercenként 123 millió köbláb (3 482 972 köbméter) süllyed csaknem két mérföldre a víz alá, a különböző sótartalmú és hőmérsékletű víztömegek pedig eltérő sebességgel találkoznak egymással, vagyis víz alatti vízesés formájában válnak elkülöníthetővé egymástól.
7. Michelangelo verset írt arról, mennyire gyűlölte a Sixtus-kápolnát
Joggal feltételeznénk, hogy ami ennyire monumentális és gyönyörű, az a valóságban szenvedélyből és odaadással született. Pedig jelen esetben a művész nem volt elragadtatva a feladattól, hiszen nem annyira volt jártas a freskófestészetben, amikor megbízást kapott II. Gyula pápától. Michelangelo Buonarroti a hosszú munkát egyedül, vázlatok nélkül végezte, nem véletlen tehát, hogy lenyúzott bőrével önmagát is ráfestette az Utolsó ítélet című jelenetre, és még verset is írt a megpróbáltatásairól, amely Faludy György fordításában alább olvasható:
Szonett Giovanni da Pistoiához
A kizsigerlő nehéz munkában
golyvám támadt, akár a kutak poshadt
vizeitől a lombárd parasztoknak
meg macskáknak; tenyészik a szakállam
s az ég felé nő; felsebez az állvány;
mellem, mint hogyha hárpiáé volna;
szemembe festék csöpög, s a kápolna
padlóján ezerszínű tavat táplál;
ágyékom csüggedten tapad hasamra;
tarkóm iga, kútgémnél nehezebb;
semmi sem megy, nem jutok magasabbra;
a bőr feszül és hámlik kezemen;
hátam csomós; szeretnék elrohanni,
s mint görbe íj, csak fekszem mereven.
Jöjj és segíts, Giovanni.
Becsületemnek vége. Elhagyott
a tehetségem. Rossz festő vagyok.
8. A bálnák éneke segít az óceánfenék feltérképezésében
A közönséges barázdásbálnák lényegében az óceánok operaénekes szupersztárjai. Mély, mindent betöltő hangjukat a legerőteljesebbnek tartják a tenger élőlényei közül, és akár 1000 kilométerrel messzebb is hallani lehet őket (megfelelő mérőműszerek birtokában). Énekük 2,5 kilométeres mélységig is eljuthat a víz alá, így az óceánfenékről visszaverődő hanghullámaik pontos mérésekkel segítik a kutatók munkáját, vagyis
a hanghullámok elemzéséből még a tengeri üledékrétegek vastagsága is kikövetkeztethetővé válik.
Egy 2021-es tanulmány ennek kapcsán pedig azt is kimutatta, hogy barázdásbálnák éneke nemcsak hatásosabb, de a tengeri ökoszisztémára nézve is kíméletesebb módszer a tudósok által használt mérőműszereknél.
9. A globális felmelegedés hatására a virágok színei is megváltoznak
Nyugi, imádott vörös rózsáid nem fognak egyik pillanatról a másikra türkizkékké válni, az azonban szomorú tény, hogy a megnövekedett UV-sugárzás még a növények pigmentációjára is hatással van. A Clemson Egyetem tudósai által vezetett 2020-as tanulmány megállapította, hogy a virágok UV-pigmentációja az elmúlt évtizedekben növekedésnek indult, ami hosszútávon a virágpor minőségének romlását is eredményezheti.
Bár a színváltozás szabad szemmel aligha látható, a méhek számára azonban komoly problémát okozhat a beporzás során.
10. A világ legcsendesebb szobájában hányingered lehet
Zajos világunkban néha aranyat ér egy kis csend – bár nem minden esetben éreznénk tőle jól magunkat: a Washington államban található, Microsoft által kifejlesztett laboratóriumi szoba például 20 decibellel esik az emberi hallásküszöb alá, ezzel megdöntve a bolygó legcsendesebb helyének tartott terek korábbi rekordjait. Hundraj Gopal beszéd- és halláskutató szerint döbbenetes, szinte leírhatatlan érzés a helyiségben tartózkodni: „A legtöbb ember talán fülsiketítőnek és nyomasztónak érezné, hiszen testünk hangjai sokkal halhatóbbá válnak a környezeti zajok kiiktatásával, és a lélegzetvételünk is meglepően hangosabb, mint ahogyan azt megszokhattuk” – nyilatkozta egy korábbi interjúban. A szoba visszhangmentes, falai szigetelt acélból és betonból készültek, az emberi fül számára pedig olyannyira számít természetellenesnek, hogy idővel szédülés, hányinger és erős fülzúgás is jelentkezhet.
11. A cápabébik már az anyaméhben is „harapósak”
A homoki tigriscápának két méhe van, és jellemzően több hímmel is párosodik alkalmanként. Általában hat-hét embrióval képes megtermékenyülni (akár több hímtől is egyszerre), azonban kettőnél több utódot ritkán hoz a világra. Tekintve, hogy az embriók más és más időpontokban fogannak meg, fejlődésük és növekedésük sem egyforma ütemben zajlik. Embrionális kannibalizmusnak hívják a jelenséget, amikor a legidősebb (és egyben legnagyobb) embrió – körülbelül öt hónappal a 12 hónapos vemhesség után – felfalja a legkisebbeket, magyarán már az anyaméhen belül is működésbe lendülnek a vadászösztönei. Hátborzongatóan hangzik, ugye? A kutatók emellett azt is megfigyelték, hogy a jelenség mindkét anyaméhben lezajlik, és így lehet, hogy a nőstény hat-hét embrióból összesen csak kettőt képes világra hozni.
Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu
