Nyakunkon a fűtési szezon, a Google keresések közt egyre népszerűbb az elektromos kazán, a klíma, a hőszivattyú, és az infrapanel. Tény, hogy most jobban megéri most árammal fűteni, azonban – a szakértő szerint – ekkora szintű fogyasztásnövekedést a szolgáltatói hálózat nem tud kiszolgálni, ezért érdemes valamilyen alternatíván is gondolkoznunk. És persze az sem mindegy, hogy mennyi is lesz végső soron a számlánk.

„A reaktorok eleve csökkentett kapacitással működnek, mert az aszály miatt nincsen elég hűtővíz – árulta el Náhol Krisztián energetikai szakember, majd hozzátette: – Aki tudott, még időben elkezdett napelemeket telepíteni, amivel az elektromos fogyasztás radikálisan csökkenthető.”

Mit ér, ha nem tudjuk tárolni?

„A szakma kezdi felismerni, hogy egy napelemfarmnál a legnagyobb probléma az energiatárolás. Egy erőmű fel tud arra készülni, hogy este, amikor nem süt a nap megszűnik az energiaellátás, de ha napközben jön egy nagy felhő, ami 70%-ban kitakarja a napot, azt a rendszer jelenleg nagy költségek árán tudja csak kezelni. A hálózati anomáliák, és az áramszünetek kezelése egyre fontosabb, és többször szóba kerül az ellátás biztonsága is. Egyórányi áramkimaradás a bankszektorban óriási katasztrófát tud okozni – avatott be a szakember, aki szerint gyártó egységeknél, kórházaknál, telekommunikációs cégeknél is kiemelten fontos, hogy stabil legyen a hálózat. – Képzeljük csak el, hogy a kórházban elmegy az áram, és leállnak a lélegeztetőgépek. Az USA-ban egy hurrikán esetén elvárás hogy a kórház fennakadások nélkül is tudjon működni, mikor lekapcsolják az áramról.”

Itthon gyerekcipőben jár az energiatárolás, és az energiamenedzsment, a jelenlegi rendszerek csak maximum 1-2 napig tudják áthidalni az áramkimaradást.

A bankszektornál 72 óra a maximum amit az akkumulátor bír, a szervertermeknél ez csupán 3-4 óra. Létezik azonban egy magyarok által fejlesztett, konténerbe telepített szünetmentes rendszer, mely a hagyományos megoldásokkal ellentétben képes ötvözni a hálózati, a napelemek által termelt, az alternatív energiaforrások által előállított, és az aggregátor által termelt áramot. Mivel elsősorban zöldenergiát használ, csak akkor vesz hálózati áramot, amikor a napelemek nem termelnek elegendő mennyiséget a szünetmentes működés biztosításához. A napenergiát felhasználva folyamatos áramot tud biztosítani a cégeknek, intézményeknek és a lakosság egy részének is. „Egy Keszthely méretű város alapvető szolgáltatásaihoz (közigazgatás, egészségügy, közlekedés, üzemanyag ellátás, stb.) egy több napos áramszünet esetén, például energiakrízis miatti lekapcsolás, nagyjából 30 Cube tudna elegendő áramot termelni és tárolni” – árulta el a szakember. Egy ilyen rendszer a megfelelő napelemmel kb. 8 hónapig tudná tehermentesíteni egy 50-600 négyzetméter alapterületű családi ház hálózatát. Ez azt jelenti, hogy 8 hónapon át tudna a 4 tagú család minimális áramfelhasználással vagy anélkül élni, és csak a maradék 4 hónapot kellene áthidalni, amikor télen nem süt annyit a nap.

„A napelem beruházások az eddigi 20 év helyett most már 8 év alatt megtérülnek.

Jelenleg közel 300-400 Ft / kW-ba kerül a tiszta áram. A versenypiaci szegmens, akik ezen a díjon vásárolják az áramot olyan magas árakat fizetnek, hogy egy napelem beruházás az eddigi 20 év helyett kb. 5-8 év alatt térülne meg nekik. Ha időben észbe kapnak, minden évben 3-4 év díját megtakaríthatták volna. persze amíg 36 Ft-ért vették az áramot, addig nem foglalkoztak vele, mivel nagyon magas a megtérülési idő” – jegyezte meg a szakember.

Mit tehetünk mi?

Mit tehet a lakosság, akik nem tudnak átállni alternatív fűtési rendszerre? Egy átlagos családnál központi helyen van a termosztát, ami csupán az adott helyiség hőmérsékletét érzékeli. Náhol Krisztián elmondta, hogy a gázkazánok esetében ma már nagyjából 200.000 Ft-ért beszerezhető az automata termosz, így

ha elmegyünk otthonról és beállítjuk 19 fokra a hőmérsékletet, szobánkénti vezérléssel 10-15% gázt tudnánk megtakarítani havonta.

Ezen kívül a kazáncsere is sokat tud javítani a felhasználáson. Ha a régi atmoszférikus gázkazánt lecseréljük (ami kb. 75-79% hatásfokkal működik) egy kondenzációs gázkazánra, mely 105-112% hatásfokkal bír, szintén spórolhatunk a gázfelhasználáson.

Fotó: Pexels

„Már azzal nyerünk, ha változtatunk a gondolkodásunkon. Még mindig azt látom, hogy sokan feleslegesen égetik a folyosókon a villanyokat és éjjel-nappal járatják a klímát. Nem mindenkinek van költségvetése napelemre, de addig el kellene jutni hogy ahol égve szokott maradni a villany oda legalább teszünk egy mozgásérzékelőt, vagy egy idő kapcsolót. Sok múlik a hozzáállásunkon, és ha most még sötéten látjuk is a dolgokat, remélhetőleg ez az időszak segít abban, hogy a jövőben tudatosabban tervezzünk.”

Így is spórolhatunk a fűtésen

A szeptemberi lapszámunkban Pryma Zoltán energiaoptimalizálásért felelős menedzsertől kértünk néhány tippet, amivel szerinte érezhetűen csökkenthetjük a fűtés költségeit.

• Mielőtt munkába indulunk, ne felejtsük el lejjebb kapcsolni a termosztátot. Amíg nincs otthon senki, az 5 °Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is tökéletesen elég.
• Sok kicsi sokra megy. Nem biztos, hogy közismert tény: minden egyes Celsius-fok 5 százalékkal növeli az energiafelhasználást. A különböző helyiségeknek különböző az optimális hőmérsékletük, van, ahol alig töltünk időt, mint például az előszobában/folyosón, ott elegendő a 18 fok is.
• Apróságnak tűnhet, de nem az. Idővel minden fűtőtestbe kerül egy kis levegő, ami sajnos csökkenti a fűtés intenzitását, légtelenítéssel viszont akár 10 százalékkal is növelhető a teljesítmény.
• Mivel a legtöbb hő az ablakoknál szökik el, érdemes a redőnyöket leengedni, ezzel is javítható kicsit a ház szigetelése, amikor hajnalban nagyon lehűl a levegő. Ha nincs redőny, a vastag sötétítőfüggöny is jobb a semminél.
• Ahol érezni a huzatot, ott úgynevezett D-profil szigetelőcsíkkal, henger alakú huzatfogó párnákkal lehet lefedni az ablakok gyenge pontjait. Ezek megakadályozzák, hogy kintről bejusson a hideg, és bentről kiszökjön a meleg.
• A radiátorfólia nagyszerű találmány, hiszen egyfelől a szoba felé tereli a hőt, másfelől megakadályozza, hogy a hideg fal elnyelje azt.
• A hőszigetelő, hővisszaverő festékcsalád az űrkutatás mellékterméke. A kenhető hőpajzs azaz a hőszigetelő festék anyagában apró, szabad szemmel nem is látható, üreges kerámiagömbök találhatók, ezek gondoskodnak a hővédelemről. 

Felesleges eszközökkel vagyunk tele

Ahogy ebben a korábbi cikkünkben is írtuk, nagyon sokan nagyon sok felesleges elektromos kütyüt használunk, ami szintén növeli a villanyszámlát. Az Eurostat adatai szerint a háztartásokban használt világítás és elektromos berendezések energiafogyasztása 2020-ban már 13,2 százalékára nőtt a teljes háztartási fogyasztásnak, ez az arány 2016-ban még csak 9,2 százalék volt.

A rengeteg háztartási gép mellett az is gondot jelent, hogy a legtöbbet fogyasztó háztartási nagygépek, pl. fagyasztó, hűtő, mosógép között elég sok a kevésbé hatékony. Egy 2017-es hazai felmérés szerint (Applia Magyarország Egyesülés és GFK Hungária felmérése) ezeknek a nagygépeknek a 43%-a 8 évnél idősebb, azaz valószínűleg létezik már sokkal takarékosabb modell az adott gépből. Az energiahatékony termékek használatával a fogyasztásunk és kibocsátásunk csökken, és az új gép beszerzése előbb-utóbb megtérül, de az új gépek gyártása és szállítása is jelentős karbon-kibocsátással és erőforrás-felhasználással jár, nem is beszélve az elektronikai hulladékok újrahasznosításának növekvő problémájáról. Mielőtt cserére adnánk a fejünket, érdemes mérlegelni olyan alternatívákat, mint a helyes karbantartásból fakadó energiacsökkentés, készenléti állapotok kiiktatása, ritkán használt gépek megosztása, és nem utolsó sorban a javíttatás.