Egy izgalmas városi séta nemrég engem is hazavitt, és túlzás nélkül szíven talált: gyerekkorom színhelyein, Újpesten jártam ugyanis a hosszúlépés.járunk csapatával, miközben egészen másképpen néztem a megszokott épületekre, és új jelentéssel teltek meg az utcák is.
Második könyvével jelentkezett a Koniorczyk Borbála urbanista és Merker Dávid szociológus alkotta szerzőpáros. A Hosszúlépés a körúton túl című kötet a Hosszlépés Budapesten tulajdonképpeni folytatása, de a szerzők ebben a részben a körúton jóval túl merészkednek: külvárosi, szélső, kieső kerületek/városrészek (Újpest, a Józsefváros, a Hegyvidék és Dél-Pest) különleges, egyedi, mégis minden ízében magyar történetei közé vezetik mindazokat, akiket érdekel a város, és az egyszer itt lakó régiek sorsa.
A könyvet bemutató séta – bár csak felvillantott valamit a városrészek történetéből – saját identitásomhoz vitt közelebb, azt segített megérteni, milyen történetek, érzések, illatok, komplexusok, és büszkeségek állhatnak össze a nehezen megragadható újpesti önmeghatározásban.
Bár nem tudtam, hogy Újpestet „gyakorlatilag sosem tervezték, csak úgy lett”, részemmé vált, hogy egy folyamatosan, néha esetlegesen fejlődő városrészben születtem. Gyerekkori emlékeim egyik kedves színhelyére, a Szúnyog-szigetre felnőttként is szeretek visszajárni, miközben sokszor tapasztaltam, hogy hiába magyarázom valakinek, miért is épp úgy, épp olyan elhagyatott-vadregényesen szép ez a hely. Most azt is megtudtam, milyen volt az a parti halászcsárda, amit rajongásig szerettek a hétköznap kimerülésig dolgozó munkások.
A Bőrgyár savanyú szaga meghatározó (kis)gyerekkori emlék, de átélhetőbb az illat, ha megtudom, hogy küzdötte fel szegény sorból a Mauthner Bőrgyár élére magát Wigner Antal, a Nobel-díjas Wigner Jenő apja, és bár viccesnek és túlzónak éreztem, amikor bő húsz évvel ezelőtt azt olvastam a Szusza Ferenc stadion átépítéséről, hogy „épül-szépül a megyeri úti ékszerdoboz”, a sétán megértettem, mit jelentett száz éve az akkor épp önérzetére ébredő Újpestnek a sikert hozó focicsapat.
Akármelyik pontján élünk, millió apró érdekességet rejt Budapest, ez a lassan 150 éves város, az épületek történetében elmélyedve pedig tragikus sorsok, szerelmek és üstökösszerű karrierek elevenednek meg: a Hosszúlépés a körúton túl ismert és kevésbé ismert emberek, kis és nagypolgárok, munkások, színészek és Magyarország első bankrablóinak sztorijain keresztül visz közelebb ahhoz, hogy megértsük az elmúlt évek, vagy akár a ma folyamatait és azt, miért vagyunk mi budapestiek sokféleségünkben is együtt olyanok, amilyenek.
Kedvcsináló városismereti kvíz a cikk végén, előbb pedig még egy kis könyves izgalom: megjelent és az alábbi linken megvehető A 100 legjobb könyv című Nők Lapja Bookazine, melyben hazai és külföldi kortárs regényeket, illetve gyermek- és ifjúsági könyveket ajánlunk olvasóinknak. Szükség van a szavakra – az olvasás élni segít.
Kiemelt kép: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár
A kvíz nyitóképe: Fortepan, Zsivkov Anita – Koós Árpád / Kocsis András fényképei