Az elmúlt két hónapban hatalmas változáson ment keresztül az Egyesül Királyság; II. Erzsébet királynő szeptemberi halálát követően III. Károly király lépett a trónra, Vilmos herceg első lett a trónutódlási sorban, 9 éves kisfia, György herceg pedig a második – egy provokatív királyi szakértő szerint azonban György herceg trónra lépéséig nem biztos, hogy kitart a királyság intézménye.
Az idén szeptemberben, 70 éves korában elhunyt Hilary Mantel kétszeres Booker-díjas író világszerte híres volt aprólékos kutatómunkával írt regényeiről és bestsellereiről, amelyekben a Tudor-korszak bonyolult viszonyait elemezte (melynek ötödik és egyben legutolsó tagja I. Erzsébet angol királynő volt).
Hilary Mantel az FT Weekend Oxford Irodalmi Fesztiválon 2017-ben (Fotó: David Levenson/Getty Images)
Miközben a monarchia egykori tagjairól írt, addig a mai királyi családról alkotott szókimondó nézeteivel került a címlapokra. A néhai írónő és történész kutatásainak fényében azt mondta tavaly a The Times magazinnak, hogy szerinte György herceg soha nem jut el a trónig, és apja, Vilmos herceg lesz a monarchia utolsó királya. „Nagyon nehéz megérteni a monarchia mögötti gondolkodást a modern világban, amikor az embereket hírességként kezelik. Szegény György herceg… Szerintem ez egy kiszámítható jóslat, de persze benne van a pakliban az is, hogy másként fog történni. Szeretném, ha mindannyian kevesebbet találgatnánk erről, hogy legyen esélyük megoldást találni” – nyilatkozta akkor.
Az ellentmondásos szerzőt a Katalin hercegnéről alkotott nézetei miatt is kritizálták, mivel korábban kijelentette, hogy Cambridge hercegnéje nem rendelkezik szabad és önálló személyiséggel. Példaként a Katalinról és Vilmosról készült első hivatalos portréfestményre hivatkozott, amelyen szerinte „egy olyan feszült nő mosolya látható, aki azt üzeni tekintetével, hogy elege van az egészből”. Szerinte Katalint a „monarchia géppel készítette”, és „egy olyan nőt kreáltak belőle, akinek egyetlen célja a szülés.” A szókimondó szerző Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt sem kímélte, és többször is antifeministának nevezte.
Hogy mennyire és milyen mértékben fog beigazolódni az írónő monarchiával kapcsolatos nézete, az egyelőre még a jövő zenéje. A közhiedelemmel ellentétben a monarchia eltörlésének joga nem csak az éppen hatalmon lévő uralkodó kezében van. Valójában a brit királyi család tagjai nem sok mindent tehetnek az alkotmányban meghatározott mandátumuk keretein túl (ami elsősorban olyan feladatokat foglal magában, mint a miniszterelnökök kinevezése, új törvények jóváhagyása, külföldi méltóságok fogadása, valamint a parlament megnyitásának és feloszlatásának elnöksége).
II. Erzsébet királynő 70 éves uralkodása alatt valószínűleg több ezer megbeszélést tartott a miniszterelnökökkel, akikkel együtt dolgozott, több száz minisztert nevezett ki, és megszámlálhatatlanul sok törvény futott át a kezén, miközben gyakorlatilag alig volt beleszólása az ország jogalkotási programjába. II. Erzsébet királynő esetében ezt talán az illusztrálta a legjobban, amikor többször kellett vendégül látnia olyan vezetőket, mint az orosz Vlagyimir Putyin, a zimbabwei Robert Mugabe, valamint a román Nicolae Ceaușescu – amibe minden bizonnyal nem sok beleszólása lehetett.
Egy régebbi pletyka szerint II. Erzsébet a Buckingham-palota kertjében egy bokor mögé bújt el, hogy ne kelljen újra beszédbe elegyednie Ceaușescuval, aki a ház vendége volt akkoriban.
A királynő 1957-ben, az országhoz intézett első televíziós beszédében elismerte a korlátokat: „Nem alkotok törvényeket, és nem szolgáltatok igazságot sem. De van valami más, amit viszont megtehetek: átadhatom Önöknek és nemzetünk testvéreinek a szívemet, valamint az elkötelezettségemet.”
Robert Hazell, a University College London kormányzati és alkotmánytudományi professzora egy interjúban elmondta, hogy a hagyományok, a pompa, a királyi családtagok iránti fokozott érdeklődés és médiafigyelem, valamint a család hosszú és legendás történelme kétségtelenül szerepet játszik a brit monarchia szüntelen vonzerejében, és talán segít megmagyarázni, hogy hogyan maradhat fenn ilyen sokáig egy mára már elavultnak nevezhető intézmény, amelyre sokszor csak a „Cég” vagy a „Monarchia Rt.” szavakkal utalnak gazdasági szakemberek. A királyi család hatalmas PR-értéket jelent, egyes elemzők szerint az országba látogatók akár tíz százalékát is kitehetik azok, akik miattuk választják úti célul az Egyesült Királyságot. Hogy mennyire megéri az országnak a monarchia fenntartása, arról Bus István írt tavaly a Nők Lapjába.
Kiemelt kép: Vilmos herceg 2015. december 7-én Birminghamben, Angliában (Richard Stonehouse/Getty Images)
