Hamarosan kezdetét veszi a 2022-es katari FIFA-világbajnokság (november 20. és december 18. között), a világbajnokság döntőjére érkező futballszurkolók pedig olyan luxusszállodákban szállnak meg, és olyan stadionokból nézhetik majd a mérkőzéseket, amelyeket több tízezer vendégmunkás épített – ennek kapcsán pedig – amióta Katar 2010-ben elnyerte a világbajnokság rendezési jogát – emberi jogi csoportok százai bírálják az ország munkavállalókkal kapcsolatos bánásmódját.
Katar összesen hét stadionnal készül az eseményre, emellett új repülőteret, metrórendszert, utakat, és mintegy 100 új szállodát – mondhatni, egy egész várost épített a stadionok köré. Katar kormánya szerint csak a stadionok építéséhez 30 000 külföldi munkást alkalmaztak: a legtöbben Bangladesből, Indiából, Nepálból és a Fülöp-szigetekről érkeztek. 2021 februárjában a Guardian szerint pedig 6500 indiai, pakisztáni, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás halt meg az országban azóta, hogy elnyerték a világbajnoki pályázatot (a szám az országok katari nagykövetségei által szolgáltatott adatokon alapul). A katari kormány szerint a számadat azonban félrevezető, szerintük a halottak közül sokan már a stadionok építése előtt is az országban dolgoztak, és az időskor, valamint más természetes halálokok állhatnak a háttérben. A kormány baleseti nyilvántartás szerint 2014 és 2020 között 37 haláleset történt a világbajnokság stadionjainak építkezésein dolgozó munkások körében, és ebből csak háromra mondták azt, hogy munkahelyi baleset volt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azonban cáfolja az adatokat, mivel Katar nem számolja a szívroham és a légzési elégtelenség okozta haláleseteket a munkálatok következtében elhunytak közé – annak ellenére sem, hogy ezek a hőguta leggyakoribb tünetei, amelyeket a magas hőmérsékleten és tűző napon végzett nehéz fizikai munka okoz. A szervezet ennek kapcsán vizsgálatot indított a világbajnoksággal kapcsolatos incidensekről, az információkat pedig a katari állami kórházaktól és mentőszolgálatoktól gyűjtötte össze. Az ILO szerint csak 2021-ben 50 külföldi munkás halt meg és több mint 500-an sérültek meg súlyosan, míg további 37 600-an szenvedtek enyhe vagy közepesen súlyos sérüléseket a munkálatok következtében, emellett a BBC Arabic olyan bizonyítékokat is talált, amelyek arra utalnak, hogy a katari kormány nem jelentett minden halálesetet a külföldi munkások köréből.
Az Amnesty International 2016-ban azzal vádolta a katari vállalatokat, hogy kényszermunkát alkalmaznak, a legtöbb munkavállalót nyomortanyákon szállásolják el,
emellett nemcsak magas toborzási díjakat fizettettek velük, de a bérüket is több esetben visszatartották, útleveleiket pedig elkobozták.
Katarban az emberi jogok ezek felül is sokféle módon sérülnek: a hatóságok továbbra is korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát és visszaélésszerű törvényeket alkalmaztak a kritikus hangok elfojtására. A nőket továbbra is hátrányos megkülönböztetés érte a jogban és a gyakorlatban egyaránt (például ha elválnak, nem nevelhetik gyermekeiket). A gyámsági rendszerben a nők továbbra is a férfi gyámjukhoz, általában az apjukhoz, testvérükhöz, nagyapjukhoz vagy nagybátyjukhoz, illetve a házas nők esetében a férjükhöz kötődnek. A homoszexualitás pedig illegális és halállal büntetendő. A 77 éves Sir Rod Stewart – aki egyébként nagy focirajongó hírében áll – is kifejtette véleményét a világbajnokságot övező botrányokról, és óvatosságra inti az utazni készülő homoszexuális szurkolókat. A The Sunday Times interjújában elmondta:
„Rengeteg pénzt, több mint egymillió dollárt ajánlottak azért, hogy koncertet adjak a világbajnokságon, de visszautasítottam. Nem lenne helyes odamenni. Nagyon vigyázzon magára minden szurkoló!”
Az énekesnek nem ez volt az egyetlen aktivista megmozdulása, és többször is nyilatkozta már, hogy szabadidejét is ennek szellemében szeretné eltölteni: idén márciusban, harlow-i háza közelében egy mentőautót látott elakadni a kátyús úton, és ezért döntött úgy, hogy saját maga fogja befoltozni az utat, ezután pedig szállást és munkát is biztosított egy hétfős menekült ukrán család számára. „Lovagi címet szereztem, és kötelességem, hogy ennek megfelelően cselekedjek. Úgy gondoltam, ha mindezt nyilvánosságra hozom, talán mások is követik majd a példámat. Még talán Sir Mick Jagger is” – mesélte az interjúban.
Vannak, akiket nem érdekel
Sir Rod álláspontja szöges ellentétben áll számos brit hírességgel, akik elvállalták a világbajnokságon történő szereplést: a 48 éves Robbie Williams a Qatar Live koncertsorozat keretében december 8-án, 10 nappal a világbajnokság döntője előtt lép fel a dohai golfklubban (akit korábban azért is értek támadások, mert olyan orosz oligarcháknak adott koncertet, akiket később az Egyesült Királyság kormánya sújtott szankciókkal, miután Moszkva megszállta Ukrajnát). Az 59 éves Fatboy Slim, vagyis Norman Cook a katari MDLBeast Aravia fesztivál egyik headlinere lesz Jorja Smith-szel együtt, Calvin Harris, Craig David és Tinie Tempah is fellépnek a világbajnokság alatt, David Beckham pedig 175 millió euróért vállalta, hogy nemcsak a vb arca lesz, de egyben az országot is népszerűsíti személyével. A fellépő hírességeket számos kritika érte, többek között Peter Tatchell, a melegek jogaiért küzdő 70 éves aktivista is felszólalt a katari pénzeket elfogadó zenészek ellen:
„Felháborító és képmutató, hogy azok a hírességek, akik mindig is kiálltak az emberi jogok mellett, egy kegyetlen és homofób diktatúra rendezvényein lépnek fel”
– nyilatkozta.
A világsztárok egyébként gyakran egészítik ki alapvetően is magas gázsijukat különböző rendezvényeken történő részvétellel – nagy felháborodást keltve ezzel a rajongók körében. Mariah Carey például 2007-ben borzolta a kedélyeket, amikor a korábbi diktátor, a líbiai Moammer Kadhafi családjának adott szilveszteri magánkoncertet – amiért az énekesnő később nyilvánosan is bocsánatot kért a rajongóktól.
A 2011-ben meggyilkolt egykori diktátor magánrendezvényein Beyoncé, Usher, Nelly Furtado és 50 Cent is vendégeskedett egykor
(Beyoncé szóvivőjén keresztül az eset kapcsán azonban elmondta, hogy a fellépésből származó összeget a haiti földrengés túlélőinek megsegítésére ajánlja fel). 2009-ben Sting is fellépett Gulnara Karimova, az ellenségei élve megfőzéséről ismert iszlám Karimov üzbég elnök lányának rendezvényén, Jennifer Lopez pedig Gurbanguly Berdimukhamedov türkmenisztáni elnöknek adott koncertet születésnapja alkalmából. Az énekesnő a koncert után elmondta, hogy nem vállalta volna a fellépést, ha előbb szerez tudomást a türkmén kormány diktatúrájáról.
Mit mondanak a világbajnokságon résztvevő csapatok?
A FIFA nyilvános közleményben kérte a csapatokat, hogy csak és kizárólag a sportra koncentráljanak, amit nem érdemes összemosni az ideológiai vagy politikai csatározásokkal. Válaszul azonban tíz európai labdarúgó-szövetség – köztük Anglia és Wales – azt reagálta, hogy
„az emberi jogok egyetemesek és mindenhol érvényesek”,
az ausztrál labdarúgó-válogatott egy videót is közzétett, amelyben Katart bírálta a vendégmunkásokkal való bánásmód miatt, a dán játékosok pedig tiltakozásuk jeléül tetőtől talpig fekete mezben lépnek majd a pályára, hiszen megtiltották nekik, hogy az „Emberi jogok mindenkinek” felirat hirdesse mezeiken a véleményüket.
Kiemelt kép: Rod Stewart a Sun’s Who Cares Wins Awards 2021-es díjátadóján a The Roundhouse-ban szeptember 14-én Londonban (Fotó: Samir Hussein/WireImage/Getty Images
