Hagyma nélkül szinte elképzelhetetlen egy magyar háztartás, hiszen rengeteg ételünk alapját adja, de a nemzetközi konyha szerelmeseinél is alap hozzávaló. Viszont az tény, hogy a fogyasztása után (különösen, ha nyersen esszük) viszonylag nehéz emberek közé menni, a romantikus tervekről már nem is beszélve… Bármennyire is egészséges és finom a hagyma, az illata – már amit maga mögött hagy – biztosan nem jó. Ráadásul nagyon ragaszkodó is tud lenni: ha ettünk belőle, akkor elég nehéz megszabadulni az „emlékétől”, és egész nap hű társunkká válik. Szerencsére van néhány módszer, amivel úgy fogyaszthatunk belőle, hogy nem kergetjük ki a környezetünket (és magunkat is) a világból.
Mi okozza a hagymás leheletet?
A fokhagyma és a hagyma, különösen nyersen fogyasztva elég jellegzetes aromát hagy a szánkban. De miért is? A hagyma és a fokhagyma is az alliumfélék (vagyis hagyma) családjába tartozik, összetételük hasonló, és sok azonos kénvegyületet tartalmaznak. Ezek a kénvegyületek adják az ételek jellegzetes ízét. Vágáskor vagy pürésítéskor jellegzetes gázokat is kibocsátanak, amelyek gázkibocsátó baktériumokkal keveredve „illatos” leheletet okoznak, így a fokhagyma és a hagyma még órákkal az étkezés után is rossz leheletet biztosít. Az emésztési folyamat részeként melléktermékeik felszívódnak a véráramba, és a tüdőbe jutnak, így a rossz lehelet ráadást ad.
Azt is mindenki tudja, hogy amikor hagymát szeletünk, akkor nagyon gyakran könnyezni kezdünk. Erre is van azonban tudományos válasz: szeleteléskor ugyanis egy lachrymatory factor synthase (könnyfakasztó) nevű enzim szabadul fel, ami a hagyma aminosavaival reakcióba lépve szulfinsavvá alakul. Ez további átalakulással syn propanethial S-oxiddá alakul és a levegőbe kerül, ami ha eléri a szemet, ingerelni kezdi a szaruhártyát.
Büdös, de megéri
A rossz lehelet azonban nem ok arra, hogy kerüljük a fokhagymát és a hagymát. Egészségügyi előnyeik megérik, és a bűzös hatásuk ellen is lehet tenni. A hagymafogyasztás egészséges hatással lehet a szív- és érrendszerre, pontosabban a a hagymában található kvercetin nevű polifenol segít csökkenteni a magas vérnyomást és a trigliceridszintet. A sötétebb színű hagymák, például a vöröshagyma és a karmazsin hagyma tartalmazzák a legnagyobb mennyiségű kvercetint.
Az Amerikai Kémiai Társaság kutatása azt is megállapította, hogy segíthet a szívbetegségek elleni védelemben is. Ráadásul a hagyma tele van antioxidánsokkal (a Journal of Agriculture and Food Chemistry szerint pontosan 25 félével), amelyek segítenek helyreállítani és megvédeni a szervezet sérült sejtjeit. A hagyma az egyik legjobb forrása a flavonoidoknak, amelyek erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező fitokemikáliák. Érdekes kutatásokat végeztek arról is a tudósok, miszerint a hagyma fontos szerepet játszhat a rák megelőzésében. A Guelphi Egyetem egyik tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a vöröshagyma, különösen a lilahagyma a leghatékonyabb a vastagbél- és mellrákos sejtek csökkentésében. Ez ismét a magas kvercetin- és antocianin-tartalomnak (egy másik típusú antioxidáns flavonoid) köszönhető. Egy másik, a Cancer Prevention Research című szaklapban megjelent tanulmány megállapította, hogy a hagyma gazdag kénorganikus és flavonolokban, azaz olyan vegyületekben, amelyek bizonyítottan daganatgátló összetevőkkel rendelkeznek.
Finom, finom, de ami utána jön… (Fotó: Getty Images)
Így szabaduljunk meg a szagoktól
Ez a 8 tipp segíthet abban, hogy hagymaevés után mérsékeljük a belünk kipárolgó illatokat.
Igyunk zöld teát!
Igyunk naponta többször is mézzel kevert vagy üres zöld teát. A zöld tea gazdag polifenolokban, amelyek erős antioxidánsok, és amelyek képesek elpusztítani a nyers hagymában lévő kénes vegyületeket. Egy 2014-es tanulmányban 15 résztvevő használt zöldteát tartalmazó szájvizet, és azt találták, hogy a plakk elleni hatékonysága hasonló volt az antibakteriális szájvízhez. Egy másik tanulmány szerint pedig a zöld tea képes csökkenteni a rossz leheletet és megakadályozni a baktériumok szaporodását.
Maradjunk hidratáltak!
A sok folyadék fogyasztása nagyszerű stratégia lehet a rossz lehelet kordában tartására. Ez részben azért van így, mert a szájszárazság fokozhatja a kéntermelést, ami rossz lehelethez vezethet. Emellett a folyadékbevitel megelőzheti a kiszáradást, és biztosíthatja, hogy elegendő nyálat tudjunk termelni. Ráadásul a víz vagy más folyadékok fogyasztása segíthet kiöblíteni a száját, hogy eltávolítsa az ételmaradékokat és baktériumokat, amelyek mindketten hozzájárulnak a szag kialakulásához.
Használjunk citromot!
Öblítsük ki a szánkat citromos vízzel naponta kétszer-háromszor. Egy evőkanál citromlé egy csésze vízben elkeverve segíthet semlegesíteni a hagymás leheletet. A citromban lévő citromsav antibakteriális anyagokat tartalmaz, amelyek elpusztíthatják a rossz leheletet okozó baktériumokat. Csak arra vigyázzunk, hogy ne maradjon a citromsav a fogakon hosszabb ideig, ugyanis az hozzájárulhat a zománc eróziójához és a fogszuvasodáshoz.
Rágjunk egy kis kardamomot!
A kardamom egy ízletes indiai fűszer, amelynek rengeteg egészségügyi előnye van. Meglepő tulajdonsága azonban az, hogy képes megszabadulni a hagymás lehelettől is. Ha szeretjük a fűszer ízét, de a hagymaszagot nem, akkor érdemes kipróbálni ezt a megoldást, mert erős aromája segít elfedni a hagymaszagot, és felfrissíti a leheletünket. Hasonló alapon működik a mustár is, amely bár nem szünteti meg a hagymás szagot, de sikerül elfednie.
Napi egy alma
Az alma az egyik legsokoldalúbb gyümölcs a világon. Nemcsak finom, hanem számtalan felhasználási lehetősége és előnye van. – például gyorsan megszabadít a hagymás lehelettől. Ez azért van, mert az almában lévő természetes enzimek lebontják a hagyma kénvegyületeit. Az almaecet is működhet: keverjük össze vízzel és öblögessünk. Ez segít semlegesíteni a szagokat, és elpusztítja a rossz leheletet okozó baktériumokat a szájban.
Tej és sajt
A tejtermékekben található anyagok és a zsírtaltalom semlegesíti a hagymában található ként. Az is elég, ha a tejjel csak öblögetünk kicsit. Ha erre nincsen módunk, akkor pedig kapjunk be egy darab sajtot, joghurtot vagy kefírt, és máris jobb lesz a helyzet.
Mentolos cukorkák és rágók
Klasszikus megoldás valamilyen mentolos termékhez fordulni. A menta ugyanis klorofillt tartalmaz, ami segít felfrissíteni a leheletedet, miközben elfedezi a hagymaszagot. Emellett enyhe fertőtlenítő tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek felveszik a harcot a baktériumok okozta rossz lehelet ellen. valódi mentát is beszerezhetünk erre a célra: elég csal lecsippenteni néhány levelet és étkezés után elrágcsálni, vagy a némileg összezúzott leveleket vízzel leforrázni és teaként fogyasztani. Ez egyébként az emésztésre és puffadásra is jótékonyan hat
Fogmosás, fogselyem!
Ha minden más kudarcot vall, mossunk fogat bőséges fogkrémmel. A rendszeres fogtisztítás elengedhetetlen a megfelelő fogászati egészséghez, de nagyszerű módja annak is, hogy felfrissítsük a leheletünket. Ugyanis a rossz leheletet okozó baktériumok nagy része az ínyvonal alatt és a fogakon lévő lepedékben él. A hagyma vagy fokhagyma fogyasztása utáni fogmosás és fogselyem használata segíthet a szagot okozó baktériumok, valamint az ételmaradékok eltávolításában. Az elektromos fogkefe is nagy segítséget nyújthat az ínyvonal alatti fogmosásban és a lepedék csökkentésében, ami által hosszabb ideig frissebb marad a lehelet. Az is hasznos, ha finoman megmossa a szájpadlást és a nyelvet, amennyire a fogkefe hátraér. Kutatások szerint a klór-dioxidot tartalmazó szájvizek is hatékonyak a rossz lehelet ellen. Ha még biztosabbra akarunk menni, akkor használjunk nyelvtisztítót is (kefét vagy kaparót), amivel a nyelvünkre rakódott plakkot is el tudjuk távolítani.
Lehet, hogy fogászati probléma?
A rossz lehelet általában a szájban keletkezik, ahol a baktériumok állandóan jelen vannak. Amikor eszünk, az ételdarabok a fogaink közé ragadnak, a baktériumok pedig ezeken az ételdarabkákon szaporodnak, és bűzös szagú kénvegyületeket bocsátanak ki. Pont emiatt a rossz lehelet leggyakoribb oka a rossz foghigiénia. Ha nem mosunk rendszeresen és alaposan fogat, és nem használunk fogselymet, a szájban lévő baktériumok tovább szaporodnak, és a fogakon egy vékony baktériumréteg, úgynevezett lepedék képződik. Ha ezt nem mossuk le legalább naponta kétszer, az kellemetlen szagot termel, és egy másik bűzös folyamathoz, a fogszuvasodáshoz vezet.
Bár a rossz lehelet eseteinek több mint 90 százaléka a szájból ered, esetenként a probléma forrása a szervezet más része is lehet. Okozhatja savas reflux, ami a rossz ízű folyadék részleges felböfögéséhez vezet. Más lehetséges okok közé tartoznak a fertőzések, a cukorbetegség szövődményei és a veseelégtelenség. Egy új diéta, például a keto elkezdése is okozhat bizonyos leheletszagot. Néhány esetben komoly fogászati probléma jele is lehet: ínybetegség, fogszuvasodás vagy fertőzés tünete gyakran a bűzös szag. Érdemes azonban utánajárni, mert sokkal nagyobb bajt előzhetünk meg vele.
Kiemelt kép: Getty Images
