Egy skót és egy holland tanulmány szerint az, hogy császármetszéssel vagy hüvelyi szüléssel születünk, megváltoztatja azt, hogy immunrendszerünk hogyan reagál a vakcinákra. Ez alapján a hüvelyi úton született csecsemőknél kétszer annyi védő antitest termelődött a gyermekkori oltások után., mint akik császármetszéssel jöttek a világra. A kutatók szerint a különbséget a jó baktériumtípusok okozták, amelyek születéskor megtelepednek a szervezetünkben. És bár a császármetszéssel született babák is kapnak védelmet, ezt lehetséges, hogy probiotikumokkal vagy extra oltásokkal kell majd jobban feltornázni.
A kutatók szerint fontos az első találkozás
A születésünk pillanatában az anyaméh steril világából egy mikroszkopikus élettől hemzsegő világba lépünk. A mikrobák – beleértve a baktériumokat, gombákat és vírusokat – a testünkben és bőrünkön találnak otthonra, és végül felülmúlják az emberi sejtjeink számát (mindegy, mennyit mosakodunk, az emberi sejtek a szervezet teljes sejtszámának mindössze 43%-át teszik ki, a többi mikroszkopikus „telepes”).
Ezt a rejtett felünket mikrobiomnak nevezzük, és egyik szerepe az immunrendszerünk korai életünkben történő kiképzése.
Ha az édesanyánk szülőcsatornáján keresztül születünk, akkor az első mikrobák, amelyekkel találkozunk, azok, amelyek az ő hüvelyében élnek. A császármetszés során viszont a testünk első kolonizálói az emberek bőrén, a kórházban vagy otthon élő baktériumok lesznek. (Egyébként a tévhitekkel ellentétben lehetséges császármetszés után is a hüvelyi szülés.)
Az Edinburgh-i Egyetem, valamint a hollandiai Spaarne Kórház és az Utrechti Egyetem Orvosi Központjának kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mindez milyen hatással van a védőoltásokra. Ennek érdekében 120 csecsemő bélmikrobiomját követték nyomon a mekóniumtól (más néven magzatszurok, ami a baba első széklete, egy zöldesfekete színű, ragadós szurokszerű massza, ami a magzat bélrendszerében, még az anyaméhben keletkezik) egészen egyéves korukig. A vizsgálatban résztvevő összes baba egészséges volt, és fejlettségben is elérte a végső vizsgált egyéves kort, az eredményeket nem befolyásolták más betegségek vagy koraszülés, csakis a szülés módja volt a különbség. A Nature Communications című folyóiratban közzétett eredmények szerint a hüvelyi úton született gyermekeknél magasabb volt a Bifidobacterium és az Escherichia coli fajok (a röviden E. colinak is nevezett baktériumnak csak néhány törzse veszélyes) szintje.
Fotó: Getty Images
Mint írták, ezek a jótékony baktériumok mintegy kétszeres antitestszintet eredményeztek a pneumococcus és meningococcus elleni vakcinákra adott válaszként. Más vakcinákról, köztük az influenza és a tuberkulózis elleni BCG elleni vakcinákról már korábban kimutatták, hogy a mikrobiom befolyásolja őket. „A korai években az immunrendszer és a mikrobák közötti kommunikáció nagyon fontos” – mondta a BBC-nek Debby Bogaert, az Edinburgh-i Egyetem gyermekgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, hogy a bélbaktériumok olyan vegyi anyagokat, úgynevezett rövid láncú zsírsavakat bocsátanak ki, amelyek jelzik az immunrendszernek, hogy ideje bekapcsolni. Ezek nélkül kevesebb B-sejt (más néven B-limfociták az adaptív immunrendszer nyiroksejtjei, melyek alapvető szerepet játszanak a humorális immunválaszban) fejlődik, amelyek az antitesteket termelő sejtek.
Figyelemre méltó, hogy az oltás után minden gyermek termelt antitesteket, tehát a császármetszéssel született babák nem védtelenek. A kutatók szerint azonban az eredmények különösen fontosak a genetikai rendellenességekben szenvedők vagy koraszülöttek számára, mivel az ő immunrendszerük nem teljesen fejlett.
Lehet tenni a mikrobiomért?
A császármetszésre gyakran orvosi okból van szükség az anya vagy a baba egészségének védelme érdekében, tehát a mikrobiom érdekében senki ne ragaszkodjon a hüvelyi szüléshez. A közelmúltban viszont megjelent egy új trend, amelynek során a császármetszésen született babákat az anya hüvelynedveivel kenik be, egy nemrégiben készült tanulmány pedig arról számolt be, hogy székletátültetést is végeztek, amivel az anya bélbaktériumait juttatja be a gyermek szervezetébe, mindkettő célja a hiányzó mikrobák pótlása. Bogaert professzor szerint azonban ennek nincs sok értelme. „Elméletileg ideális lenne a hiányzó mikrobákat visszaadni a császármetszéssel született gyermeknek, de a gyakorlatban ez elég bonyolult, és meg kell győződni arról, hogy nem veszélyes.” A szakember úgy véli, hogy a császármetszéssel született csecsemők számára a jótékony baktériumok pontos koktéljának, azaz probiotikumoknak a beadása jóval biztonságosabb út lenne. Alternatív megoldásként pedig extra adag vakcinát is be lehetne adni ezeknek a kicsiknek.
Kiemelt kép: Getty Images
