Egyslágeres előadók jönnek-mennek, de akadnak azért olyanok is, akik időről időre eszünkbe jutnak, még ha csak egy emblematikus daluk volt is. Ilyen volt például Gotye, akit a Somebody That I Used To Know című slágere után mintha a föld nyelt volna el (hogy vele mi történt, azt ebben a cikkünkben taglaltuk.)
Immár több mint tíz éve szintén hasonló dolog történt, a zenei világ örökre megváltozott: 2012. július 15-én töltötték fel a YouTube-ra azt a klipet, ami gyakorlatilag azonnal gigaslágerré vált, a klip védjegyévé vált lovacskás tánc pedig paródiák ezreit szülte. Maga a szám egy dél-koreai neologizmusból származik, amely lényegében a dél-koreai Szöul Gangnam kerületéhez kapcsolódó életmódra utal, ami egy olyan negyed, amely hihetetlenül trendi és menő, de éppen emiatt nagyon felületes is. A dalt Psy, az akkor otthonában már népszerű dél-koreai K-pop slágergyáros adta elő és Psy 6 (6 szabály) című albumának bevezető kislemezeként írta és vette fel. A Gangnam Style volt az első olyan dal, amelyik elérte a videómegosztó platformon az egymilliárdos nézettséget (azóta 4,6 milliárdnál tart), és Psy ezzel elérte azt, amit az előtte lévő K-pop előadók nem: a globális elismerést. Népszerűségének csúcsán mindenhol ott volt: Madonnával osztozott a színpadon, flashmobot vezetett az Eiffel-torony előtt, és fellépett Barack Obama akkori amerikai elnök előtt. Aztán mintha elvágták volna, (látszólag) teljesen eltűnt a nemzetközi porondról. Mi történt vele az elmúlt egy évtizedben?
Fény és árnyék
A Gangnam Style sikere kétélű kard volt: a hírnévvel együtt járt az a pokoli nyomás is, hogy újabb nagy slágereket szállítson, és sokan kárörvendve várták, hogy mikor bukik bele. Psy az AFP-nek adott interjúban élete egyik legnehezebb szakaszaként írta le ezt az időszakot. „A dolgok egyre nehezebbé és nehezebbé váltak, mert… minden alkalommal egy ilyen erős dalt kellett előadnom – magyarázta a zenész cégének székhelyén, Gangnamban, a számban szereplő szöuli előkelő negyedben adott interjújában. – Elképesztően függtem (a) daltól… De tudod, ez már 10 éve történt, úgyhogy most már tényleg szabad vagyok.”
A művész azóta 60 millió dolláros vagyonra tett szert, amivel az egyik leggazdagabb K-pop sztárrá vált. A Business Insider szerint Psy-nek csak a YouTube-nézettségből sikerült 10 millió dollárt keresnie, emellett milliókat zsebelt be a reklámokból, az eladásokból, a turnézásból, és természetesen a következő dalából, a Gentlemenből, amely bár jóval kisebb visszhangot váltott ki, mégis 1,4 milliárd megtekintést ért el a YouTube-on. A Gangnam Style azonban nemcsak Psy karrierjét, hanem a zeneipart is átformálta, megmutatva, hogy egy olyan művész, aki nem egy domináns nyelven, például angolul lép fel, is elérheti a nemzetközi közönséget az interneten keresztül. A zenei listák összeállításának módját is megváltoztatta, mivel ennek a nótának köszönhetően a Billboard figyelembe vette a YouTube-nézettséget és a streameket is. Psy szerint a K-pop előadók most már „nagyon népszerűek a YouTube-on, kiemelkedő nézettséget érnek el. Ha a Billboard nem változtatott volna, akkor nem lenne ilyen egyszerű” – tette hozzá a most 44 éves zenész. Nyugodtan vehetjük úgy, hogy ő taposta ki a mára hihetetlen népszerű koreai zenészek előtt az utat, amely a fényes sikereikhez vezetett, és Psy úttörő szerepét K-pop előadók legnagyobbjai is elismerik. „Mindig is hálás voltam neki – nyilatkozta Suga, a BTS együttes tagja egy a múlt hónapban készült videóban. – A Gangnam Style-lal ő egyengette a K-pop útját az Egyesült Államokban, így könnyedén tudtuk követni a nyomdokaiba lépni.”
Az új Freddie Mercury
Psy, vagy valódi nevén Park Jae-sang, már jóval a Gangnam Style előtt is szupersztárnak számított Dél-Koreában. Legkorábbi inspirációjaként a Queent említi; még középiskolás korában látott egy videót a brit zenekar híres 1986-os Wembley-koncertjéről, és eldöntötte, hogy olyan akar lenni, mint Freddie Mercury, az együttes frontembere. „Abban a pillanatban még nem voltam túl jó a zenében, nem voltam túl jó énekes… Csak egy vicces táncos voltam” – emlékezett vissza.
Később nemcsak a rockzene, hanem más stílusok is alakították az ízlésvilágát. Miközben az 1990-es évek végén az Egyesült Államokban járt egyetemre, megismerkedett azzal, amit sokan a hip-hop egyik aranykorának neveztek, többek között Tupac Shakur és The Notorious B.I.G. rapperek zenéjével. „Szó szerint minden nap hallottam hip-hopot a rádióban. Azt gondoltam, ha nem tudok jól énekelni, akkor rappelnem kell. És akkor lehetek én is frontember.”
Hazájában 2001-ben debütált, és humoros és kirobbanó színpadi produkcióival gyorsan hírnevet szerzett magának, majd több díjat is nyert. A koreai popsztárhoz képest szokatlanul megosztó és szókimondó személyiség, emiatt több korábbi dala és klipje 18+-os minősítést kapott, nyelvezete miatt. És bár nemzetközi sikereit nem ismételte meg, zenészként a Gangnam Style óta sem tétlenkedik, három albumot is kiadott. A legutóbbi, a Psy 9th idén áprilisban jelent meg a P NATION – az általa 2019-ben alapított lemezkiadó és művészügynökség – gondozásában.
Azóta sem állt le
Psy ragaszkodik ahhoz, hogy a karrierjének még messze nincs vége, idejét saját zenéje és koncertjei, valamint a P NATION fellépőivel való munka között osztja meg. A Gangnam Style-ra pedig egyáltalán nem csalódásként gondol, hanem továbbra is hatalmas büszkeséggel tölti el. „Ez életem legszebb és legnagyobb trófeája. Minden fellépésen ez a legerősebb fegyverem.”
Nyáron a szöuli Korea Egyetemen tartott előadásán a tomboló tömeg minden szót együtt énekelt vele, pedig felcsendültek dalok a több mint két évtizeddel ezelőtti első albumáról, és a legújabb lemezéről is. Psy-t elmondása szerint nagyon megérintette, hogy a javarészt fiatal közönség olyan dalok szövegeit ismerte, amik még azelőtt jelentek meg, hogy megszülettek volna.
„Manapság is azt mondom magamnak: »Hű, haver, nagyon népszerű vagy. Imádnak téged!« Nagyon szerencsés vagyok művészként. Mostanában boldogabb vagyok, mint valaha.”
Kiemelt kép: YouTube / Psy
