Nagyon halvány emlékeim vannak a gimnáziumi „művtöri” oktatásról: rémlik, hogy diavetítőn néztünk képeket műalkotásokról az elsötétített tanteremben, és… És kábé ennyi. Biztosan elhangzottak közben mindenféle stílusirányzatok és híres alkotók nevei, amelyekből a legismertebbeket megjegyeztem, de hogy összefüggésében nem láttam a művészettörténet rendszerét és a művészek egymásra hatását, a kortárs képzőművészetről pedig nem is hallottam, az is biztos. (Kvízünkből kiderül, ti mennyire vagytok jók művészettörténetből!) Manapság sincs túl jó bőrben a művészettörténet-, illetve tágabb értelemben véve a vizuális kultúra iskolai oktatása, ezért (is) hiánypótló az a minden korosztály számára élvezhető, otthoni és iskolai használatra egyaránt alkalmas művészettörténeti böngésző, amely most jelent meg a Csimota Könyvkiadó gondozásában.

Irodalom – művészettörténet 1:0

Míg a legtöbbünk számára evidenciának tűnik, hogy az irodalom és az olvasás milyen fontos, mennyi mindent fejleszt és micsoda világokba repít, mindez a vizuális kultúrával, a képzőművészettel és a művészettörténettel kapcsolatban valahogy sokkal kevésbé épült be a köztudatba, és ez tükröződik az oktatásban is. „A művészettörténeti tudás Magyarországon nagyon csekély. Amíg az egyértelmű, hogy egy kultúrember tisztában van az Iliásszal, Az ember tragédiájával vagy Ady költészetével, ugyanez nem egyértelmű a vizuális kultúra kapcsán.

A magyar kultúra egy irodalomcentrikus kultúra, míg a vizualitással szemben mindig is volt egy távolságtartás vagy ódzkodás.

A nagyon csekély számú iskolai rajz és vizuális művészeti órába leginkább a képalkotás, a rajzolás fér bele, és nagyon minimálisan a művészettörténet. Ráadásul manapság a rajztanárok egyre kevesebb elméleti felkészültséget kapnak. Tizenöt éven át tanítottam a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol a sok reform eredményeképpen elég radikálisan sikerült lecsökkenteni a művészettörténeti órák számát. Attól még lehet valaki nagyon jó festő, hogy kevés művészettörténetet tanult, de abban a pillanatban, ahogy katedrára áll, már erősen aggályos, mit tud átadni a gyerekeknek. Mindez azért is szomorú, mert egy nagyon erősen képközpontú világban élünk, az ezredforduló és a 21. század egyértelműen a vizualitás kora” – mondja Révész Emese művészettörténész, aki mindezeket a hiányosságokat igyekezett pótolni a Grela Alexandra festőművész-illusztrátorral közösen megalkotott Hol készül a művészet? című művészettörténeti böngészővel.

Forrás: Csimota Kiadó

Nézd más szemmel a világot!

A szövegcentrikusság és a vizualitás másodhegedűs szerepe a gyerekkönyvek világában is tetten érhető. Míg például külföldön régóta nagyon népszerű a szöveg nélküli képkönyv, a silent book műfaja, itthon még mindig nem terjedt el széles körben, mivel továbbra is él az a sztereotípia, hogy minél több a szöveg egy könyvben, az annál jobb, illetve, hogy a képeskönyv kisgyerekeknek való.

„Az az általános gond itthon a könyvillusztrációkhoz és a képeskönyvekhez való viszonnyal, hogy ha a gyerek már olvasó korba lép, akkor a szülők úgy gondolják, hogy innentől kezdve olvasson és ne képeket nézzen.

Márpedig a képek bevezetést nyújtanak a képzőművészet birodalmába, tehát ugyanúgy fejlesztik a gyerek képzőművészeti ízlését, mint ahogy egy jó könyv az irodalmi szöveg iránti érzékenységet” – mutat rá Révész Emese. De miért fontos ez a mindennapok során?

„A képzőművészet látni tanít. Ami annyit jelent, hogy ha az esküvőmre készülök, és készítem a meghívómat, akkor az egy ízléses meghívó lesz, ha sok jó képet láttam azelőtt. Ha tervezem a website-omat, akkor jobb template-eket fogok kiválasztani. Aki jó zenéket hallgat, annak jobb lesz a zenei ízlése, aki jó képeket nézeget, az vizuálisan kifinomultabb lesz. Mindez segít a saját valóságunkban eligazodni, például tudatosabban nézni egy kirakatot, egy városképet. Ha csak kibámulok a villamos ablakán, mást fogok látni a városból akkor, ha előttem vannak az impresszionisták városképei, mintha csak úgy bámulnék bele a világba. Új színek tűnnek föl. Amikor az ember elkezd tudatosan nézni, akkor jobban észreveszi a dolgok együttállását, a színeit. Más ízléssel fogja berendezni a lakását, másképp fogja összeállítani a ruhatárát” – magyarázza a művészettörténész.

Francia impresszionisták – részlet a Hol készül a művészet? c. könyvből (Forrás: Csimota Kiadó)

Iránytű a képek tengerében

Ma sokkal könnyebb a hozzáférés a képekhez, mint bármikor. Pont az a baj, hogy túl sok kép zúdul ránk mindenfelől. „Ha az embernek van művészettörténeti tudása, az segíti eligazodni ebben a hatalmas képzuhatagban. Hogy egy mindenki számára megélhető példát mondjak: ha az ember viszonylag kevés művészettörténeti tudással betéved a British Museumba vagy a Louvre-ba, akkor 15 perc múlva forogni fog vele a világ. Mert nincs meg az a vezérelv, az a belső tudás, ami segítene neki szelektálni. Ez a fajta tudás abban segít, hogy jobban föl tudjuk ismerni a remekműveket, vagy ismerjük azokat a híres műveket, amelyeknél érdemes megállni, és tudjuk, hol lehet nyugodtan keresztülmenni csukott szemmel, amíg a következő fontos alkotásig elérünk” – világít rá Révész Emese.

A kortárs művészethez is kulcsot adhat a történeti összefüggések ismerete. A kortárs képzőművészettel kapcsolatban gyakran tapasztalható tévhitekről, előítéletekről és távolságtartásról mi is írtunk korábban – ezeknek a falaknak a lebontásában tud segíteni az is, ha ismerjük az alkotások mögött húzódó művészettörténeti összefüggéseket és kapcsolódásokat. „A közönségét veszíti el a művészet azzal, ha a közönség tájékozatlan a művészettörténetben. Hiszen egy összefüggésrendszerről van szó. Ha bemegyünk egy kortárs művészeti kiállítótérbe, ahol nem képeket látunk a falon, hanem elsőre értelmezhetetlen tárgyakat szétdobálva a padlón, akkor ahhoz, hogy ezt megértsük,

nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mi minden vezetett ahhoz a gondolkodásmódhoz a 20. század művészetében, ami miatt már nem csak festményként képzeljük el a képzőművészetet.

A kortárs művészet pokoli izgalmas. Hozzánk szól, rólunk szól. Aki bemerészkedik a múzeumba (sokan egyszerűen nem merik átlépni a múzeum küszöbét), az azzal fog találkozni, hogy a kortárs művészet szórakoztató, érdekes, emészthető” – hangsúlyozza a művészettörténész.

Művészettörténet másképp

A művészettörténeti böngésző megalkotásával Révész Emese azt szeretné elérni, hogy a képzőművészet egy barátságos, izgalmas, kalandokra hívó térként jelenjen meg a gyerekek (és a velük együtt olvasó felnőttek) számára. De hogyan lehet a művészettörténetről úgy mesélni, hogy az ne legyen unalmas egy kisgyerek számára, és lekössön egy kamaszt is? Hogyan lehet az egyes művészettörténeti korok és stílusirányzatok különbözőségeit és hasonlóságait, egymásból építkezését és egymásra hatását egyszerűen és érthetően bemutatni? Révész Emese szerint a műterem jelensége az, amely a legizgalmasabb a gyerekek számára, és kapcsolódási pontot jelent a művészettörténet egyes állomásai között. A műterem az a hely, ahol megszületnek a művek, vagyis ahol a varázslat történik: titokzatos és felfedezésre váró terület.

A Hol készül a művészet? című könyvben 25 műterembe, illetve alkotói folyamatba pillanthatunk be és csodálkozhatunk rá, milyen körülmények között és milyen eszközökkel dolgoztak a művészek az őskortól napjainkig.

A kötet hatalmas időszakot ölel fel, így csak a kiemelkedően fontos korszakok és alkotók kaptak benne helyet a barlangfestészettől Leonardo da Vincin és a francia impresszionistákon át Frida Kahlóig, illetve külön öröm, hogy a mai világ és a kortárs képzőművészet is megjelenik benne, például Andy Warhol, vagy Banksy és a street art révén. Mindez nem reprodukciókon, hanem Grela Alexandra festőművész-illusztrátor csodálatos képein jelenik meg, aki kicsiben újrafestette a szóban forgó alkotók leghíresebb műveit és elhelyezte azokat az adott korra jellemző közegben.

Minden képhez tartozik egy szöveges magyarázat, amely visszarepít bennünket az időben és összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat művészről, stílusról, alkotási technikáról és eszközről, anélkül azonban, hogy olyan kifejezésekkel sokkolná az olvasót, mint az „absztrakt expresszionizmus”. Ne száraz ismeretterjesztő szövegre gondoljunk: az információkat a könyv elején egy műterembe betévedő kislány és az ott dolgozó illusztrátor beszélgetéséből tudjuk meg, így sokkal könnyebben fogyaszthatóvá válik a dolog. „A párbeszédes formájú szövegek révén igyekeztük élvezetessé tenni az olvasást, egy picit azt sugallva, hogy kérdezzen a gyerek. Nem direkt ismeretanyag átadásról van szó, hanem folyamatos kérdésfeltevésről. Miért így, miért ezzel, miért ezt festette, rajzolta, faragta, csinálta a művész?” – avat be Révész Emese.

Az ókori Egyiptom művészete – részlet a Hol készül a művészet? című könyvből (Forrás: Csimota Kiadó)

Böngésszünk együtt!

Az aktivitást és a szülő-gyerek párbeszédet szolgálja a könyv böngésző jellege is. Minden képen található három oda nem illő tárgy, amit meg kell keresni. Ezek olyan történetileg hiteltelen dolgok, amelyek nem lehettek ott és akkor azon a helyen: egy részüket a nagyobb gyerekek maguktól kiszúrják, néhányhoz viszont a szülő szemfülessége és magyarázata is szükséges (például, hogy az adott korban még nem létezett a bikini).

A böngésző műfajára jellemző részletgazdagság és zsúfoltság, valamint a humoros jelenetek és gegek itt is megjelennek, ezáltal élvezhetővé téve a könyvet a kamaszok, sőt még a felnőttek számára is.

Révész Emese szerint a szülők aktív közreműködése egyébként is ajánlott az ideális könyvélmény megszületéséhez: „Ez a könyv igényel némi felkészültséget a szülőtől. Érdemes előre elolvasni a szövegeket, utána pedig hagyni böngészni és kérdezni a gyereket: az olvasottak alapján aztán meg lehet beszélni a felmerülő kérdéseket. Ez nem egy esti elalváshoz való könyv, már csak a nagy mérete miatt sem. Inkább amolyan padlóra lerakós vagy asztalra lefektetős, amit körbe lehet ülni és közösen nézegetni, adott esetben akár rögtön papírt, ceruzát elővenni és rajzolni a látottak-hallottak alapján. Álmaimban megjelenik egy olyan iskolai rajzterem is, ahol a könyvben szereplő képekről készült nyomatok vannak kirakva a falra, és azokról beszélget a tanár a gyerekekkel. Egyébként több olyan visszajelzés érkezett már rajztanároktól, hogy örömmel üdvözlik a könyvet ,és be tudják építeni az oktatásba is”.

Gyerekkönyvet ajándékoznál karácsonyra? A Nők Lapja A 100 legjobb könyv bookazine-ja tele van jobbnál jobb ötletekkel. Ide kattintva most 20% kedvezménnyel és ingyenes házhoz szállítással rendelheted meg.

Kiemelt kép: Részlet a Hol készül a művészet? című könyvből (Forrás: Csimota Kiadó)