Az ENSZ migrációs ügynöksége, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM, vagyis International Organization for Migration) itthon Ne hagyd, ne tedd! címmel emberkereskedelem elleni információs kampányt indított még október 18-án, az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján. A tájékoztató kampány a leginkább veszélyeztetett csoportokat is szeretné megszólítani – ugyanis bár a szervezet kutatása arra jutott, hogy az utóbbi években tájékozottabbá váltak az emberek, a veszélyeztetett célcsoportba tartozó fiatalok még mindig keveset tudnak az emberkereskedelemről, valamint annak egyik fő típusáról, a fiatal lányokat és nőket a leggyakrabban érintő szexuális kizsákmányolásról.
A reprezentatív kutatás része a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított emberkereskedelem elleni kampánynak, és egy 2018-as kutatás megismétlése volt. Arra jutott, hogy minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében, illetve az is kiderült, hogy az emberkereskedelmet a magyarok leginkább a szexuális célú kizsákmányolással azonosítják. A legveszélyeztetettebbek, azaz fiatalok és alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuális vagy munka céljából zsákmányolnak ki. Nem véletlenül azonosítják tehát a magyarok az egyik legsúlyosabb problémaként az emberkereskedelemmel kapcsolatos jelenségeket. A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után harmadikként a szexuális célú kizsákmányolást, ötödikként a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel ez az összetett jelenség. (A Baptista Szeretetszolgálat úgynevezett védett házának vezetőjével, Toszeczky Renáta szociális munkással korábban készített interjúnkban erre a témára is kitértünk.) A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, a következő 1-2 évben nőni fog az áldozatok száma.
Sokan nem ismerik a csicskáztatás fogalmát
A 2018-as és az idei felmérés is az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta, egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve.
Kapcsolódó
A rabszolgák köztünk vannak
Az aktuális kutatás a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte. A kérdésre, hogy mi számít emberkereskedelemnek, a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést (76 %), a szexuális kizsákmányolást (62 %) és a szervkereskedelmet említették (58 %) – pedig az utóbbi az emberkereskedelem legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek (hanem embercsempészésnek). Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő megvalósulása, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik legtöbbek által említett típus (a megkérdezetteknek csupán 46 %-a azonosította emberkereskedelemként).
Kiderült: nagyon kevesen, a megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával
– ez az úgynevezett házi rabszolgaság, amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit jellemzően a ház körül. (Szerzőnk, Dobray Sarolta érzékeny riportot készített velük, róluk idén tavasszal.) A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai az átlagnál kevésbé bizonyultak tájékozottnak ebben a kérdésben, a munka célú kizsákmányolást például csupán 31 százalékuk sorolta az emberkereskedelem alá.
A fotó illusztráció: Getty Images
A gyerekek, közülük is a lányok a legkiszolgáltatottabbak
„Az adatokból egyértelmű, hogy a közvélemény nagyon érzékenyen reagál azokra az esetekre, ahol az áldozat kiskorú” – mondta el Janka Csilla Eszter, az IOM projektkoordinátora a szervezet sajtóbeszélgetésén, amelynek témája a gyerekek szexuális kizsákmányolása volt.
Az eseményen részt vett Dr. Sebestyén Árpád a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. pszichológusa, Oláh-Paulon László rendőralezredes, rendőrségi főtanácsos, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője, Keviczky Csilla rendőrhadnagy, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó BRFK XVIII. kerület, Dr. Hatvani Erzsébet a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon igazgatóhelyettese, valamint Gergely Anna Boglárka az IOM média- és kommunikációs munkatársa.
Janka Csilla Eszter elmondta, hogy
a szexuális célú kizsákmányolás összetett jelenség: akkor beszélhetünk róla, amikor valaki egy másik személy toborzásán, szállításán, eladásán vagy átvételén keresztül pénzügyi vagy egyéb hasznot húz, és az illetőt megtévesztés, erőszak vagy fenyegetés útján szexuális cselekedetekre kényszeríti.
A szakértő hozzátette, hogy „a szexuális célú kizsákmányolás áldozatai legtöbb esetben mélyszegénységből érkező, alacsony iskolázottságú, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élő, már gyermekkorban traumatizált, sokszor roma származású, gyakran már saját gyermekekkel rendelkező fiatal lányok és nők”. A gyermekek sérülékenységük miatt sokkal könnyebben hisznek a hamis ígéreteknek, a befolyásolásnak, szép szavaknak, függő helyzetük miatt pedig sokkal kiszolgáltatottabbak a felnőtteknél.
Az IOM külföldön azonosított, magyar áldozatok körében szerzett tapasztalatai alapján az érintettek többsége már egészen fiatalon belekerül abba a környezetbe és helyzetbe, amely végül a kizsákmányolásához vezet. Annak ellenére, hogy szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak többsége lány vagy nő, egyre gyakoribb a gyermekotthonok tapasztalatai szerint a kisfiúk behálózása is. Az ő esetükben pedig nem a hagyományos „loverboy” felállásról, tehát szerelem színleléséről, van szó, hanem jellemzően idősebb férfiak figyelemmel és törődéssel vagy ajándékokkal és egyéb haszonnal kecsegtetik a gyermekeket.
Könnyű a becserkészés az online térben
Az okostelefonok és socialmedia-csatornák térnyerésével új front nyílt az elkövetők elleni küzdelemben, akik a szakértő szerint jellemzően bűnszervezetben, kijelölt feladatok alapján dolgoznak, és könnyű dolguk van, mert a gyermekek számára az online tér (Facebook, Instagram, TikTok) is valóságos. „A kapcsolatfelvétel bárhol, bármikor megtörténhet, a loverboy pedig akár egyszerre több befűzést, toborzást is végezhet, és többé nem feltétlenül kell jóképűnek vagy sármosnak lennie, mert az interneten bármilyen álcát felvehet” – mondta Janka Csilla Eszter.
A szülők és a nevelők számára szinte lehetetlen utánkövetni az online kommunikációt,
a gyerekek ráadásul sok esetben túl sok információt osztanak meg magukról, például azt, hogy mi érdekli őket, milyen zenét szeretnek, aktuálisan hogyan érzik magukat lelkileg.
Ezekkel az információkkal pedig jelentősen megkönnyítik az elkövetők dolgát, akik kezdetben megértéssel, figyelemmel, ajándékok, szebb jövő ígéretével édesgetik magukhoz az áldozatokat, majd ezt követi a megfélemlítés, fenyegetés, erőszak szakasza.
Összefogás indul
Az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatai és a potenciális áldozatok sok esetben az iskolákban, valamint a szociális és kórházi ellátásban is jelen vannak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek is minél hatékonyabban képesek legyenek azonosítani a jelek alapján az áldozatokat.
Janka Csilla Eszter szerint továbbá az általános társadalmi edukáció és érzékenyítés is létfontosságú, ezért is nagyon fontos a Ne hagyd, ne tedd! kampány, amelynek célkitűzése, hogy felhívják a lakosság figyelmét az emberkereskedelemre – azon belül többek között a szexuális célú kizsákmányolás veszélyeire. Mert csak így lehet csökkenteni az áldozattá válás kockázatát, illetve mérsékelni az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon.
Az induló médiakampánnyal széles körben szeretnék elérni az embereket: közösségi média-tartalmak, YouTube-on megjelenő edukációs kisfilmek, tematikus honlap, valamint podcast műsor és kültéri kampány is készül. Emellett kiemelten fontosnak tartják, hogy gyermekkortól kezdve az oktatási programba is beépüljön a tájékoztatás: drámafoglalkozások, interaktív osztályfőnöki óra keretén belül legyen lehetőség beszélni társadalmi problémákról.
Drámapedagógiával a prevencióért
Az IOM a projektpartnerekkel közösen interaktív prevenciós foglalkozásokat tart iskolákban, melynek keretében bemutatják az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet. Emellett az órákon szóba kerül az is, kihez fordulhatnak a diákok segítségért, ha bajba kerülnek, és hogyan ismerjék fel, ha családtagjaik vagy barátaik az érintettek. A gyermekotthonok lakói számára az IOM drámapedagógiai foglalkozásokat is tart tapasztalt drámatanárok bevonásával, melynek fókusza a szexuális kizsákmányolás.
Mi történik az áldozatokkal?
„Három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről – világít rá Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni egységének vezetője. – Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal. Mindennek célja – a harmadik elem – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között.” A toborzási, bekerítési technikákkal kapcsolatban meglepően tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat pl. hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési technikát is említett pl. elrablást, függőség kialakítását stb.
A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság (54 és 64 százalékos a technikák ismertsége).
A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez a szám csak 60 százalék volt, a durvább eszközöket (kábítószerfüggővé teszik, adósságba verik stb.) 79, illetve 65 százalék azonosította.
Kiemelt képünk illusztráció: Getty Images
