Akinek volt már macskája, az pontosan tudja, milyen lehetetlen küldetés sűrűn ciccegve és a nevén szólítgatva magunkhoz hívni egy kis dögönyözésre őfelségét, amit Cirmi lesajnáló pillantások közepette vagy nagy kegyesen megenged – vagy nem (legtöbbször). Közkeletű tévhit, hogy a cicák nem hallgatnak a nevükre, amit nemrég tudományosan is megcáfoltak. 

Tudja, csak nem érdekli

A Science Report című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a macskák valójában felismerik a nevüket, amikor kimondjuk, bár ugyanakkor azt is állítják a szerzők, hogy a legtöbb macska nem vesződik azzal, hogy válaszoljon. A vizsgálatban a tulajdonosok elismételtek egy listát a macska nevéhez hasonlóan hangzó szavakból, majd kimondták a macska nevét is. Míg az első, majdnem helyes név hallatán megmozdult a cicák füle, a reakciók elhalványultak, amíg a macska meg nem hallotta, hogy a tényleges nevét mondták ki. Ekkor a reakciók a fülük, fejük és farkuk mozgatásától kezdve a beszélő felé való nyávogásig terjedtek.

A kísérlet egy másik részében a kutatók több macska tulajdonosaival próbálták ki a tesztet az összes macska jelenlétében, és megfigyelték, hogyan reagált a megszólított macska, valamint a család többi macskája az elhangzó névre.

A macskák egyértelműen megkülönböztették a saját nevüket a többi macskáétól, akikkel együtt éltek, ennek ellenére néha mégis úgy döntöttek, hogy akkor is odajönnek, amikor egy másik nevét említették a gazdik.

A tudósok feltételezése szerint ez annak köszönhető, hogy a viselkedést gyakran jutalmazták valamivel, például simogatással vagy jutalomfalattal. De hogy ez a viselkedés féltékenységből vagy csak pozitív megerősítésből fakad-e, még nem tudni. A macskatudomány területe az elmúlt években fellendült, ami nemcsak az egyik kedvenc háziállatunk lelkivilágába enged betekintést, hanem magába a háziasítás folyamatába is. De jöjjön néhány érdekesség az elmúlt évek tudományos felfedezéseiből!

Ismerik a gazdájuk hangját is

A japán Sophia Egyetem egy másik tanulmánya bebizonyította, hogy a macskák erősebben reagálnak a gazdájuk hangjára, mint egy idegen hangjára. A kutatók azt vizsgálták, hogy a macskák hogyan reagálnak arra, ha a nevüket a gazdájuk hangja mondja ki, szemben egy ismeretlen hangjával. Míg a macskák pozitívan reagáltak a gazdájuk hangjára, addig az ismeretlenére inkább semlegesen vagy negatívan.

Nem értik annyira a hangsúlyt, mint a kutyák

Bár a macskánk határozottan megkülönbözteti a hangunkat más hangjától, az érzelmi tónusra nem sokat ad. A tudósok feltételezése szerint ez a kutyák szociális viselkedésének köszönhető, szemben a macskákkal, amelyek a vadonban magányosan éltek. Az, hogy az emberek háziasították a kutyákat, és szelektíven tenyésztették őket a taníthatóság érdekében, szintén része ennek. A macskák viszont körülbelül 8000–10 000 évvel ezelőtt saját magukat háziasították. Az emberek és a macskák között egyfajta szimbiózis alakult ki: a macskák élvezték a kártevők bőséges kínálatát az emberi települések környékén, az emberek pedig hasznot húztak a kártevők elpusztításából.

Alapvetően még mindig vadállatok

Ugyanez a fenti tanulmány kimutatta, hogy a macskák felépítése az idők során nagyon keveset változott. Több mint 200 macska DNS-mintájából származó adatot hasonlítottak össze az ókortól napjainkig. Ez azt jelenti, hogy ha egy ókori egyiptomi macskamúmiát felélesztenénk, az gyakorlatilag megkülönböztethetetlen lenne egy modern házi macskától. Ellentétben a kutyákkal, amelyeket különleges munkára, megjelenésre és temperamentumra tenyésztettek ki, a macskáktól sosem kértünk többet a kártevők elleni védekezésen és az alkalmi cukiskodáson kívül. A tanulmány egy másik érdekes megállapítása szerint az emberek csak a középkorban kezdték el a macskákat különleges szőrszínre tenyészteni, és a jellegzetes cirmos szőrzet az Oszmán Birodalom macskáitól származik.

Így nevezzük a macskánkat!

Egy másik, 2017-es tanulmány szerint a macskák az emberi hangok széles skáláját hallják, és a dallamos humán hangokat részesítik előnyben. Tehát a kutyákkal ellentétben, akiknek a rövid és egyszerű név a legjobb, a cica figyelmét jobban felkelthetjük egy hosszabb, sok hangmagasság-variációval rendelkező névvel.

Így reagál jobban

Adott a kérdés, hogy mégis mivel vehetjük rá arra macskánkat, hogy jobban figyeljen, amikor szólítjuk. A szakértők szerint a macskák szocializációja már 17 napos korukban elkezdődhet. Emiatt fontos, hogy már fiatal koruktól kezdve gyengéden kezeljük és gyakran szólítsuk meg, hogy később elkerüljük a félelmet vagy a félénkséget. Amint a kiscicák kipróbálják a szilárd táplálékot, elkezdhetjük nevelni őket arra, hogy hallgassanak a nevükre, és a pozitív asszociáció kialakításához táplálékjutalmakat használhatunk.

Fotó: Getty Images

Igenis szeretnek minket

Gyakori tévhit az is, hogy macskák nem kimondottan érzelmes lények. Igaz, hogy nem mindig könnyű elnyerni a szeretetüket, de annál jobb érzés, amikor elkezdik kimutatni felénk. Szőrös kollégáik, a kutyák sokkal nyíltabban mutatják ki szeretetüket a nyalogatás, a farkcsóválás, az állandó és néha túlzó figyelem és a nyilvánvaló „gyere játszani velem” testbeszéd révén, de ez nem azt jelenti, hogy a cicáknak ne lennének ilyen jelei. Vannak, csak sokkal finomabbak. Azt sem jelenti mindez, hogy a macskák és az emberek közötti közös kötelék kevesebbet érne, mint a kutyákkal való kapcsolat. Csak azt, hogy a bizalom kiépítése érdekében keményebben kell dolgoznunk azon, hogy megértsük a macskánk szeretetnyelvét és határait. Íme néhány gyakori jel:

Lassú pislogás

Azt mondják, hogy a szem a lélek tükre. Egyes állatfajoknál kerülni kell a szemkontaktust, mivel azt agresszivitásként lehet értelmezni, a macskák viszont a szemkontaktust a szeretet kifejezésére is használják, és gyakran csak azoknak néznek közvetlenül a szemébe, akikben megbíznak és szeretik őket. A szemkontaktust gyakran lehúzott szemhéjakkal és egyenletes, lassú pislogással teremtik meg. Ezt a csók macskaváltozatának tekintik a tudósok.

Lefejelés

Ha a macskánk hozzánk csapja a fejét, vagy a miénkhez dörzsöli az arcát, akkor azzal a szeretetét mutatja ki. Ez a viselkedés még kiscicakorban alakul ki, amikor az anyjuk is így bökdöste őket. Ez gyakran kísérlet arra is, hogy az illatukkal megjelöljenek, hogy ezáltal sajátjuknak tekintsenek. 

Kényeztetés

A macskák a szeretet kifejezéseként ápolják egymást, és ez a viselkedés a bizalom kialakulásakor az emberre is kiterjed. A macskák gyakran megnyalják az emberüket, vagy megengedik neki, hogy kikeféljék a bundájukat. A nyalogatás hasonlít ahhoz az ápoláshoz, amit a macskatársaikon végeznének, és lehetővé teszi egymás megjelölését is. Csak arra ügyeljünk, hogy figyeljünk a gyors farokcsóválásra, a morgásra vagy sziszegésre, mert az ápolás, különösen a bundakefélés, túlstimuláló lehet, ha erőteljes vagy túl sokáig tart.

Gyúrás

A macskák szeretnek a mellső mancsaikkal gyúrni. Ez egy olyan viselkedés, amely cicakorban kezdődik és a szoptatáshoz kapcsolódik. Úgy tartják, hogy a gyúrás a szoptatás befejezése után vigaszt és talán endorfint juttat az agyba. A nyugodt macskák, amelyek gyúrnak, elégedettségüket fejezik ki, ilyenkor megsimogathatjuk őket. (Néha  viszont csak puhább alvóhelyet készítenek így.)

Megmutatják a hasukat

Ezt gyakran a bizalom végső jelének tekintik a macskáknál, mivel csak akkor fekszenek a hátukra és mutatják meg ezt a testrészüket, amikor a legnyugodtabb hangulatukban vannak. Ez azonban nem felkérés arra, hogy megsimogassuk vagy dögönyözzük őket! Egyszerűen csak azt kommunikálják, hogy elég kényelmesen és biztonságban érzik magukat ahhoz, hogy felfedjék testük egyik legérzékenyebb részét. Ha mégis simogatnánk, akkor azt csak óvatosan, különben harapással vagy karmolással torolhatja meg.

Dorombolás

A macskák gyakran dorombolnak elégedettségük kifejezésére, amikor a közelünkben pihennek, vagy amikor simogatjuk őket. De akkor is dorombolhatnak, ha idegesek, viszont ilyenkor a dorombolás gyakran párosul valamilyen testbeszéddel, például a fülük hátrahajtásával, a fejük lehajtásával, gyors farokcsóválással, vagy elbújással.

Az ajtóban üdvözölnek

A macskánk így próbálja jelezni, hogy hiányoztunk neki. Ezt gyakran követi az, hogy besétál a lábaink közé, és a farkát a lábaink köré tekeri, és néha nyávogás is kíséri. Az is lehet, hogy valami fontosabb dolgot üzen, például hogy készen áll az evésre, friss vízre van szüksége, vagy az alomtálcáját ki kell tisztítani, ezért ezeket mindenképpen ellenőrizzük. A macskák gyakran követik azokat, akiket szeretnek és akikben megbíznak (a szabadban is érvényes ez, ha a kinti macskáról van szó). 

Ajándékokat hoznak

A macskák a szívük mélyén vadászok, ezért a szabadba engedett macska folytatja ezt a vadászó viselkedést azzal, hogy rágcsálókat és madarakat öl, és a maradványokat „ajándékként” visszahozza a gazdájának. Bár ettől felfordulhat a gyomrunk, ez valójában a szeretet és a büszkeség jele. A macskánk meg akarja jutalmazni a szeretetünket, és megköszönni a gondoskodásunkat ezzel a gesztussal. A benti macskák ezt gyakran játékokkal vagy tárgyakkal teszik, mivel nincs lehetőségük élő vadra vadászni.

A közelünkben alszik

Az a macska, amelyik úgy dönt, hogy rajtunk vagy a közelünkben alszik, az irántunk érzett szeretetét és bizalmát mutatja ki ezzel. Még ha pont kartávolságon kívüli távolságban is fekszik, ez azt jelenti, hogy biztonságban érzi magát, és bízik abban, hogy megvédjük (vagy ő minket), ha veszély jelenik meg.

Kiemelt kép: Getty Images