Kezdjük a legelején: az ünnepi időszak nem kell, hogy a fogyókúrázásról szóljon! Nemcsak most és nemcsak azért, mert az elmúlt hónapok nehézségei után a legtöbben úgy érezzük, igazán jár már egy kis nyugalom, de azért is, mert tulajdonképpen az évnek egyetlen szakaszában sem kellene sanyargatnunk magunkat.

Két hét vs. 50 másik

Ha egészségesebb testre, és ezzel párhuzamosan kicsit alacsonyabb, vagy épp magasabb testsúlyra vágyunk, célunk eléréséért kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres mozgással tehetjük a legtöbbet. Egész évben érdemes és kell is erre figyelnünk, mivel a kampányszerű fogyókúrák sosem tesznek jót, a hosszú távon betartható és rugalmas étrend viszont annál inkább. Azt pedig aztán egészen könnyű belátni, miért épp az ünnepi időszak az, ami minden más periódusnál kevésbé alkalmas a megszorításokra. Egyrészt, mert soha máskor nincs ekkora kísértés, ennyi finom falat és ennyi unalomig ismert, mégis otthonos tévéfilm, ami mellé kanapén heverészés és a bejglivégek rágcsálása dukál. Más időszakban jóval ritkábban látogatunk azokhoz a kedves rokonokhoz is, akiknek – mit ad isten – épp az etetés a szeretetnyelvük, és máskor ritkábbak az alkoholban és snackekben is bővelkedő bulikba szóló invitálások. Másrészt pedig: ha egész évben egészségesen éltünk, odafigyeltünk arra, hogy változatosan együnk és mozogjunk is, pár nap, de még 1-2 hét se számít sokat. És szóról-szóra ugyanez a helyzet akkor is, ha egész évben egészségtelenül éltünk. Más szóval:

Nem karácsonykor kell vigyázni, és egy évben egyszer a tányérunkra kerülő falatokat visszautasítani, hanem a többi ötven hétben érdemes ügyelni a mértékletességre. 

Jó, de mégis

Ezzel együtt persze sokunkat érdekel, mégis mennyi lehet az a többlet, amit az év végi időszakban magunkra kapunk, ha idén is úgy nassolunk-falunk, mint előző évben. A becslések igen sokfélék, jellemzően egy és négy kiló közötti gyarapodásról szólnak, és ha kellő alapossággal magyarázzák el az embernek, miért is ennyi az annyi, hajlamos készpénznek venni, amit mondanak neki. 

A karácsonyi súlygyarapodással kapcsolatos egyik népszerű – egyébként brit – elmélet szerint egy átlagember mintegy 6000 kalóriányi ételt pusztít el a karácsonyi vacsorán (nálunk szenteste, az angolszász kultúrában inkább karácsony napján van a legnagyobb lakoma), ráadásul az ünnepi időszakban – amely itthon is úgy látszik, minden évben egyre korábban kezdődik –  napi 500 kalóriával  is többet fogyaszthat a szokásosnál. Ez a kettő együtt mintegy 5 font (körülbelül 2, 5 kiló) hízásnak felelhet meg, mire elérjük az újév kezdetét. Nem rettentően sok, de ennyi gyarapodást már bőven megérzünk a nadrágunk derekán és a szilveszteri csőruhán is. Az elmélet pedig első olvasatra elég meggyőző is. Az ünnepek előtti időszakban tényleg könnyebben csúszik be egy-egy plusz szelet süti (az ötszáz extra kalória így máris pipa), és el lehet hinni azt is, hogy amikor egész nap azért nassol az ember, hogy este még egy gigantikus adagot egyen, akár mindenféle itallal körítve, akár hatezer kalóriát is realizálhat. 

Pedig ha közelebbről megnézzük, sántít a dolog. Ha a brit átlagpolgár hatezer kalóriáját abba a megvilágításba helyezzük, hogy Nagy-Britanniában mennyien nem is tartják a karácsonyt, és hozzávesszük azt is, hogy vannak, akiknek anyagi ok miatt, vagy akár azért, mert gyerekek, vagy éppen ilyenkor fogyókúráznak, jóval szerényebb a fogyasztásuk, mint másoknak, az jönne ki, hogy viszonylag sokan akár 10.000 kalóriát is elpusztítanak a nagy napon. 11 duplaburgernek megfelelő kalória egy nap alatt? Nos, ez azért kicsit túlzásnak tűnik, nem igaz? A valóság ezzel szemben az, hogy egy óriási lakomától még senki nem hízik el, a napi ötszáz többletkalória pedig heti körülbelül fél kiló pluszt jelenthet, azaz egy kéthetes időszak alatt mindössze egy, egy egész hónap kitartó extra nassolással is maximum két kiló hízást realizálunk. 

Mit kezdünk vele?

Akkor meg lehet nyugodni? Na azt azért nem. Amikor a karácsony alakunkra és egészségünkre gyakorolt hatását vizsgáljuk, nemcsak a felszedett kilók számát érdemes megnézni, de számolni kell azzal, mennyire, zsírosan, cukrosan eszünk ilyentájt, és azzal is, hogy mi lesz a felszedett súllyal az ünnepek után. Jellemzően rajtunk marad ugyanis. Az amerikai Nemzeti Gyermekegészségügyi és Emberi Fejlesztési Intézet tudósai által végzett, az ünnepi súlygyarapodásról készül kutatás például megállapította, hogy a felnőttek februárban és márciusban jellemzően többet nyomnak, mint az előző év szeptemberében és októberében, és arra jutottak, hogy az éves súlygyarapodás egy jelentős része az ünnepi időszaknak tulajdonítható.

Utánkövetéses vizsgálatokkal azt is megállapították, hogy a télen felszedett plusz az esetek többségében marad is.

A probléma tehát nem is az ilyenkor felszedett 1-2-3 kiló, hanem az, hogy ez a többlet rendszerint ott is marad, ahová felszaladt, és a következő ünnepi időszakban hasonló gyarapodás figyelhető meg. Így egy évtized alatt azon kaphatja magát az ember, hogy 15-20 kilóval gyarapodott a súlya. Nemcsak kaphatja, jellemzően kapja is: egy az American Society for Nutrition című folyóiratban megjelent írásban publikált kutatási eredmény szerint az amerikai felnőttek ma átlagosan 8,6 kg-mal többet nyomnak, mint 1970-ben, és sajnos nem legyinthetünk, hogy jó, de az Amerika, hiszen a magyar lakosság átlagos testsúlya is gyors ütemben emelkedik. Súlyunk ilyen gyarapodása messze nem esztétikai kérdés. Azt, hogy a túlsúly milyen sok szálon függ össze a különböző anyagcsere- és keringési betegségekkel, hormonális problémákkal, mi is többször elemeztük már, és szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy testsúlyuk kordában tartásával mennyit tehetnek egészségükért. 

Mit kellene tenni? 

Nem kell beletörődnünk abba, hogy súlyunk évről-évre több lesz, és pláne nem foghatjuk mindezt pusztán az ünnepi időszakokra. Egészséges testsúlyunkért viszont egész évben tehetünk, és jó tudni, hogy hízás és fogyás (hozzátéve, hogy természetesen sok egyéb tényező is befolyásolja a folyamatokat) lecsupaszítva matematika.

Ahogy két hét alatt napi plusz ötszáz kalóriával egy kilót szedhetünk magunkra, ugyanennyi mínusszal (persze nem a karácsonyi túlevéshez, hanem valós szükségletünkhöz képest) ugyanennyit fogyhatunk is. Sőt ugyanilyen jó eredményt érhetünk el akkor is, ha napi aktivitásunkat turbózzuk fel, és így nyerünk ötszáz kalóriányi egérutat. Ami pedig a karácsonyt illeti: nehéz, de nem lehetetlen megtalálni az arany középutat sem. Nem visszautasítani, hanem mértékkel fogyasztani a finomságokat, kirándulásokkal, kiadós sétákkal emelni a kalóriafelhasználást, a nehéz sülteket sok zöldséggel kompenzálni, a sütit csak addig enni, amíg valóban jól esik: néhány ilyen apró trükkel a végén még még jól jövünk ki a mérlegelésből is. 

Nézegess karácsonyi DIY videókat nassolás helyett!

Kiemelt kép: Getty Images