A karácsonyi időszak nemcsak a szeretet, de a hála ünneplését is jelenti – ennek kapcsán pedig joggal merül fel a kérdés, hogy miért csak ekkor kerül nagyobb fókusz arra, mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, és mennyit is számít, ha megbecsüljük egymást (ahogyan az is jó kérdés, miért csak ekkor adakozunk többet)? A Harvard Egyetem által végzett pszichológiai kutatások szerint az, aki a hétköznapokon is tudatosan törekszik a hála gyakorlására, érzelmileg sokkal kiegyensúlyozottabb lehet azoknál, akiknek ritkábban jut eszükbe köszönetet mondani valamiért. A hála kimutatásának szokása emellett nemcsak az egyénre nézve számít hasznosnak: a kutatások egyben azt is igazolják, hogy a hála érzése oxitocint, vagyis szerelemhormont szabadít fel a szervezetben – tehát azok a párok, akik rendszeresen kifejezik hálájukat a partnerük felé (itt írtunk korábban arról, hogy az igazán értékes dolgok ott vannak a szemünk előtt – csak észre kell vennünk őket), az átlagnál pozitívabban viszonyulnak egymáshoz, gördülékenyebben oldják meg a felmerülő problémákat, és erősebb kötelék alakul ki közöttük.
Dióhéjban: sokkal boldogabbak.
De mégis miért olyan nehéz kimondani?
Az anyagiakra és a szexre előbb tekintünk a párkapcsolati nézeteltérések elsődleges kiindulópontjaként, azonban a megbecsülés hiánya legalább ugyanennyire számít problémás tényezőnek. Persze nem arról van szó, hogy minduntalan tapsvihart várnánk a másiktól – a legtöbb esetben egy egyszerű „köszönöm” is megteszi. Az alkalmazkodásra és elvárásokra való emberi hajlamunk miatt nem meglepő, hogy gyakran természetesnek vesszük egymás jelenlétét. Hányszor mulasztunk el köszöntet mondani egymásnak, és hányszor panaszkodunk e helyett arról, amit kevésbé érzünk jónak az életünkben? Pszichológusok szerint az erős és szeretetteljes kapcsolat alapja a partnerek függetlenségének és kölcsönös függőségének egyensúlya, a hála lényege pedig magában foglalja annak elismerését is, hogy emberből vagyunk, és teljesen természetes, ha olykor valaki más segítségére szorulunk. Ha ez a valaki egy idegen, a tét nem számít nagynak, tehát könnyebben mondunk köszönetet például vásárlás közben, mint otthon a négy fal között. De miért nehezebb a hálánkat kifejezni azok felé, akik a legközelebb állnak hozzánk? Akár tudatosan, akár nem, egyesek azért kerülik ilyenkor a köszönetnyilvánítást, mert félnek beismerni a partnertől való függőség tényét, ami egyúttal a sebezhetőség érzését is keltheti egyik vagy másik félben – és ha mindehhez hozzáadjuk a párkapcsolati dinamikát, az előzményeket, a tudattalan tényezőket és a kulturális kontextust, akkor bizony megsokszorozódhatnak a bonyodalmak. Márpedig hálánk kifejezése felrázhatja a feleket a megszokásokból, hiszen az,
ha figyelemmel követjük partnerünk erőfeszítéseit, és időnként megköszönjük neki még a legapróbbnak tűnő dolgokat is, sokkal láthatóbbá teszi egymás számára a feleket
– arról pedig nem is beszélve, hogy a kutatást végző pszichológusok szerint azok a házasságok nevezhetők igazán tartósnak, ahol egyik fél sem ódzkodik kifejezni a köszönetét. A kutatás eredményeiből egyébként az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy egyszerű „köszönöm” hogyan generálhat bűntudatot egyesekben – hiszen vannak, akik nem azért kerülik a köszönetnyilvánítást, mert nem veszik észre, mennyi mindent tesz a másik, hanem azért, mert időközben rájöttek, mennyivel többet tesz a partner, mint ők maguk. A hallgatás pedig nem oldja meg a problémát, sőt, csak halmozza a sérelmeket (ezek lehetnek a leggyakoribb okai annak, hogy kiszeretünk egymásból), ami összeegyeztethetetlen azzal a kölcsönösséggel, ami egy igazán életképes kapcsolathoz szükséges (itt írtunk arról, milyen jelek árulkodhatnak egy kapcsolat végéről).
Fotó: Getty Images
Egy, a Journal of Social and Personal Relationships című szaklapban közzétett új kutatás eredményei szerint az érzékelt hála – vagyis az, ha nem csak mondjuk, de érezzük, érzékeltetjük is – növelheti a kapcsolat ellenálló képességét mind a belső, mind a külső stresszhatásokkal szemben (ami – valljuk be – az ünnepek alatt kifejezetten előnyös).
Melyik a jobb? A kifejezett vagy az érzékelt hála?
A 15 hónapig tartó vizsgálatban a kifejezett hála (a „köszönöm”) és az érzékelt hála (a partner általi megbecsülés érzése) hatásait vizsgálták 316 olyan pár körében, kiknek többsége középkorú, Georgia vidéki kisközségeikben laknak, és az átlagnál nehezebb körülmények között élnek.
„Minden párnak szembe kell néznie kihívásokkal, egyes kapcsolatok azonban a legnagyobb nehézség közepette is erősek maradnak.
Meg akartuk érteni, hogy mi teszi őket igazán ellenállóvá” – meséli a Healthline magazinnak Allen W. Barton kutató, az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem családtudományokra szakosodott professzora. A hála mindkét típusa – a köszönetnyilvánítás és a partner megbecsültség-érzése – összefügg a párkapcsolati elégedettség magasabb szintjével, de különösen az érzékelt hála bizonyult hatásosnak a stresszfaktorokkal (például az anyagi feszültségekkel) szemben. A vizsgálatban azok a résztvevők, akik a partnerük részéről érzékelt hála magasabb szintjéről számoltak be, kisebb mértékű csökkenést tapasztaltak a kapcsolat minőségében azokhoz képest, akik magas stresszről és alacsonyabb szintű megbecsültség-érzésről beszéltek.
Hosszú távú hatások
Míg a pénzügyek miatti stressz és a civakodás megviselheti a kapcsolatokat, a hála bizonyos fokú ellenállóképességet biztosíthat. A tanulmány szerint az érzékelt hála erősebb fokú védelmet nyújthat az eredménytelen vitatkozás hatásaival szemben – mind a jelen pillanatban, mind pedig a későbbiekben. De még ha egy párnak hosszú távon kommunikációs nehézségei is vannak, a kapcsolatukra kevésbé van negatív hatással, amíg mindketten megbecsülve érzik magukat. Arra a kérdésre, hogy a hála hogyan képes ellensúlyozni a kapcsolat negatív aspektusait, Barton elgondolkodtató választ adott:
„Minden kapcsolatban vannak nehézségek. Bár a jelenlegi adatokból nem lehet pontosan megállapítani az egyéni mechanizmusokat, az az egy viszont biztos, hogy
a megbecsültség érzése segíthet megelőzni (vagy megakadályozni), hogy a stresszes események negatívan hassanak a kapcsolat későbbi alakulására.”
Fotó: Getty Images
A hála kifejezése pedig különösen a stresszes időszakokban lényeges. Az ünnepi szezon mindannyiunk számára megterhelő; elég egyetlen szúrós pillantás, hanglejtés vagy sóhaj, és már robban is a bomba. „A legjobb, ha azokra az apróbb dolgokra helyezzük a fókuszt, amelyek általában észrevétlenül maradnak. Még ha csak a sótartót is nyújtja felénk az ünnepi asztalnál, akkor is köszönjük meg a partner fáradozását. A karácsonyi hajtás kellős közepén kifejezetten érdemes erre nagyobb figyelmet szentelni, hiszen nemcsak a stressz-szintünket csökkenthetjük, de hosszútávon a kapcsolatunk minőségére, ezzel együtt pedig a szexuális életünkre is jó hatással lehet. Ha az egyének erőfeszítéseit kölcsönösen értékelik és megbecsülik, akkor az egyéb kihívások kevésbé befolyásolják a kapcsolat minőségét, és még az ünnepi hajtás közepette is megőrizhető marad a békesség” – tanácsolja Barton.
Bár a hála érzékeltetése sok előnnyel járhat, mégis nehéz lehet megtalálni a módját annak, hogy ezt tartalmasan és őszintén tegyük. Íme néhány tipp, amely segíthet rendszeressé tenni a hála gyakorlását:
- Ne félj bókolni!
Előfordult már, hogy a partnered külsejét csodáltad, vagy azt, ahogyan az emberekkel bánik? Ahelyett, hogy magadban tartanád ezeket a gondolatokat, mondd ki hangosan a partnerednek! - Tehermentesíts!
Könnyen előfordulhat, hogy észre sem vesszük, mennyi feladatot vállal magára a másik – akár a munkahelyen, akár otthon. Éreztesd a másikkal, hogy tudatában vagy ennek, és segíts neki többet, mint amennyit előtte. - Vond be a gyerekeket is!
Ha vannak gyerekeitek, akkor családi körben is jó szokássá válhat, ha ezen a szinten is odafigyeltek egymásra. Segíts a gyerekeknek felismerni a hála erejét, és lepjétek meg egymást cetlikre írt kedvességekkel, üzenetekkel, gyerekrajzokkal (itt írtunk arról, milyen módszerekkel taníthatjuk meg a gyerekeket hálát adni). - Légy hálás akkor is, ha nincs jelen!
Ha például arról beszélnek a barátaid, mennyi minden zavarja őket a partnereikben, könnyen magával ragadhat a csordaszellem. Természetesen érdemes megosztani a hozzánk közelállókkal a problémáinkat, azonban ha csak hétköznapi dolgokról van szó (például arról, hogy milyen hangosan horkol), felesleges lenne panaszkodásra fecsérelni az együtt töltött időt. A partner hibáinak kibeszélését inkább alakítsd át, és irányítsd a fókuszt azokra a tulajdonságokra, amelyekért hálás vagy – ami jó eséllyel a beszélgetőpartnerekre is átragadhat.
Kiemelt kép: Getty Images
