Azok, akik erőszakos és diszfunkcionálisan működő családokban nőttek fel, gyakran szenvednek az ünnepek alatt. A gyermekkori bántalmazás és egyéb családi traumák elszenvedői számára nehéz ünnep a karácsony, hiszen ilyenkor nemcsak a fájdalmas emlékek törhetnek felszínre, de a szorongást kiváltó családtagokkal is nagyobb eséllyel találkozhatnak. Ebben az időszakban – bármerre tekintünk – minden irányból a boldogság, a jókedv, a békesség és a meghittség ömlik ránk, a valóságban azonban merő erőlködés a mosolygás, ha kénytelenek vagyunk mérgező légkörben tölteni az ünnepeket. Azok a problémák, amelyekkel a mindennapokban küzdünk, nem válnak semmivé csak azért, mert karácsony van: a gyerekkori traumákat okozó családtagok nem változnak kis angyallá, és mi sem tudjuk egyetlen csapásra meg nem történtté tenni a velük kapcsolatos sérelmeinket. Például az LMBTQ közösség tagjai számára, akik közül sokan nőttek fel kirekesztettségben, az ünnepi időszak az elszigeteltség időszakát is jelentheti, és már maga az ünnepi készülődés is fájdalmas emlékeket idézhet fel azokban, akiket valami miatt elutasított a család.
Az érintettek ebben az időszakban gyakran érezhetik úgy, hogy hatékony és sikeres terápia ide vagy oda, 15 perc is elég az ünnepi asztalnál ahhoz, hogy újra részesei legyenek annak az őrült dinamikának, amiből anno menekülni szerettek volna (például akkor, ha egyik vagy másik szülő alkoholista). Az egészségtelenül funkcionáló családokban történő jelenlét éppen ezért olyan megküzdési stratégiákat igényel, amelyekkel a lehető leghatékonyabb módokon húzhatjuk ki magunkat a kényes helyzetekből. Ha tudod, hogy mire kell felkészülnöd, eloszlathatod magadban azt a hamis reményt, amit az ünnepi reklámok és negédes karácsonyi filmek sulykolnak beléd („a szeretet ünnepén minden más és szép lesz”) – ennek kapcsán összegyűjtöttük, mivel és hogyan érdemes felvértezni magunkat, ha érintettek vagyunk, hogyan védhetjük ki a kellemetlen rokonok megjegyzéseit, és milyen módszereket javasolnak a szakemberek arra az esetre, ha elkerülnénk a felesleges feszültséget.
Tervezd meg előre, hogy hogyan fogsz kommunikálni!
Hiszen már tudod, hogy mibe érkezel majd, és milyen jellegű témák azok, amelyekre nagyobb fókusz kerül a családban: például eszel-e rendesen, mert nagyon vékony/duci vagy, miért vagy már megint/még mindig egyedülálló, miért a Kiss Jóskával/ miért nem a Hufnágel Pistivel vagy együtt, kire szavaztál tavasszal/miért arra szavaztál tavasszal, miért nincs még gyereked/minek annyi gyerek – és még sorolhatnánk. Bár pillanatnyilag jó érzés lehet visszavágni a bántó kérdésekre, és bebizonyítani, hogy mennyire káros is tud lenni egyesek viselkedése, azonban sok esetben rengeteg energiát emészt fel, ha tovább generáljuk a feszültséget. Melody Beattie, társfüggőséggel foglalkozó amerikai pszichológus szerint úgy kerülhetjük el a nagyobb bajt, ha nem csatlakozunk ahhoz a kártékony dinamikához, ami a diszfunkcionálisan működő családtagjaink mozgatórugója:
„Kapcsolódj ki a rendszereikből azzal, hogy nem próbálod meg irányítani őket. Ne sértsd meg a saját értékrendedet, és ne pazarolj energiát arra, hogy megpróbálod megváltoztatni a látásmódjukat (egy pár órás karácsonyi ebéd egyébként sem alkalmas időpont arra, hogy megpróbáljuk feloldani a családban uralkodó, évek óta problémát okozó feszültségeket – a szerk.). Ha már tudod, hogy az édesanyád rólad alkotott képe káros, ahogyan a nagyszüleid bigottsága és a nagybátyád alkoholizmusa is, tartsd ezt az igazságot a szívedben, függetlenül attól, hogy a családtagjaid egyetértenek-e veled. Érezd, amit érzel, tudd, amit tudsz, és engedd szabadon a rokonaidat, hogy ugyanezt tehessék –
és ne engedd, hogy a családod diszfunkciója uraljon téged.
Nem azt javaslom, hogy vállald magadra a teljes felelősséget, hanem azt, hogy csakis neked van lehetőséged arra, hogy a fájdalom és trauma fokozása helyett másképp, azaz egy kevésbé káros és romboló módon reagálj az elhangzottakra. Bármi is álljon a probléma hátterében, ha tisztában vagy mindezzel, gyorsabban gyógyulsz majd az általuk okozott régi sérelmekből, határozottabban húzod meg a saját határaidat, és könnyebben véded ki a kellemetlen megjegyzéseket” – javasolja Beattie egy korábbi interjúban.
Keress magadnak elfoglaltságot!
Ha a kényes témák elkerülhetetlenek, szívünk joga odébb állni, és megnézni, kell-e valamiben segíteni a konyhában, mit csinál odakint a kutya, mit lökött le már megint a macska, vagy mivel játszanak a gyerekek a nappaliban. A tennivalók kifejezetten jól jönnek, ha elkerülnéd a kellemetlen beszélgetéseket: próbálj meg tehát az az ember lenni, aki megterít, aki felvágja a bejglit, aki elmosogat, és aki a gyerekeket felügyeli. Ha dolgod van, csökkentheted az ücsörgésre szánt üres időt, és kevésbé leszel célpontja a zavaró beszélgetéseknek.
Fotó: Getty Images
Húzz határvonalat!
Vannak olyan rokonaid, akiket egyszerűen nem tudsz elviselni? Vannak olyanok is, akik társaságban kedvesek veled, de négyszemközt, esetleg 1-2 pohár bor után már sértegetnek? Mennyi idő elég a családoddal, és mennyi az, amennyi már túl sok neked? Rendkívül fontos, hogy ezekre a kérdésekre a családi összejövetel előtt, és ne pedig közben próbáld megtalálni a választ. A találkozó előtt mérlegeld a lehetőségeidet, és készíts terveket arra az esetre, ha nem bírnál pár óránál több időt tölteni a társaságukban. Szakemberek szerint, az olyan családokban, ahol nem volt szokás figyelembe venni az egyéni határokat és intim szférát, gyakran küzdenek bűntudattal azok, akik felnőttként mégis megpróbálják kialakítani a saját határaikat. Pedig mindez elengedhetetlen, ha védeni szeretnénk a mentális egészségünket. Ha például legfeljebb csak két órát tudsz békességben eltölteni a családoddal, akkor legyen ez az egyik határ.
Ha jobban ki tudsz kapcsolni a saját otthonodban, mint a rokonaid társaságában, bármikor megteheted, hogy odébb állsz egy idő után,
esetleg szobát bérelsz valahol a városban. Lehet, hogy ehhez félre kell tenned némi pénzt, és nem esik jól karácsonykor a plusz kiadás sem, hosszútávon azonban megmentheted vele a mentális egészségedet – akár tetszik a családnak, akár nem.
Fotó: Getty Images
Semmi sem kötelező
A legtöbb pszichológus egyetért abban, hogy vannak helyzetek, amikor kár lenne erőltetni a találkozást. Egyesek számára a diszfunkció kezelhető (és kibírható) némi belső finomhangolással, ami attól is függ, mennyire súlyos az otthoni helyzet, és milyen szintű traumával állunk szemben. Sokan vannak, akik olyan súlyos megrázkódtatásokat szenvedtek el gyerekként, amelyekből szakemberi segítséggel is nehéz út vezet a gyógyulásig. Ilyen és ehhez hasonló esetekben nem feltétlenül ajánlatos együtt tölteni az ünnepi időszakot –
hiszen senki sem köteles olyat tenni, ami miatt mentálisan és érzelmileg tovább sérülhet, és ami káros hatással lehet nemcsak a lelki, de a fizikai egészségére nézve is.
Ha nincs kihez fordulnod
A karácsonyt, aki csak teheti, a szeretteivel tölti. Azonban sokan vannak, akiknek ilyenkor sem adatik meg a társaság – vagy azért, mert egyedül élnek, és nincsenek hozzátartozóik, esetleg a családban uralkodó mérgező légkör miatt döntenek amellett, hogy magányosan töltik az ünnepeket (itt írtunk arról, mit tehetünk, hogy enyhítsük a magányosság-érzést, itt pedig arról is olvashatsz, hogy bizonyos helyzetekben jobb egyedül élni, mint párkapcsolatban). Ha a magánytól reménytelennek érzed magad, és nincs kihez fordulnod a környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre, akiket az ünnepekkor is hívhatsz:
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Kiemelt kép: Getty Images
