Mindannyian megtapasztaltuk, hogy 2022 a szélsőséges időjárási események tekintetében is rekorddöntőnek bizonyult. A változó éghajlat kontinensenként vezetett egyre gyakoribb és súlyosabb viharokhoz, hőhullámokhoz, aszályokhoz, erdőtüzekhez és más pusztító eseményekhez, amelyek nemcsak emberi életeket tettek tönkre, de az infrastruktúrát és az ökoszisztémát is negatívan befolyásolták. A National Trust arra figyelmezteti a világot, hogy a 2022-es szélsőséges időjárás a globális felmelegedés előrehaladtával még ennél is súlyosabb problémák forrása lehet. A viharos időjárás – beleértve a fákat ledöntő viharokat, az árvizeket, a szokatlanul meleg- és hidegfrontokat – kihívást jelentett a vadvilág számára is, arról nem is beszélve, hogy a méhek (itt írtunk arról, mekkora szerepet játszanak a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában) és pillangók száma is meredek csökkenésnek indult (erről pedig itt olvashatsz bővebben).
A számok elrettentőek
És hogy mire számíthatunk ezután? „Kegyetlen erdőtüzek, rekordhőmérséklet és aszály pusztította el az élőhelyeket, ami a ritka állatok szaporodását is megzavarta – és ez később is meg fog ismétlődni, ha nem történik előrelépés. A 2022-es év jól szemlélteti, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az élővilágnak, ha nem teszünk többet az emelkedő hőmérséklet mérsékléséért és a természeti katasztrófák elkerüléséért” – figyelmeztet Keith Jones, a természetvédelmi szervezet éghajlatváltozással foglalkozó szakértője.
Erdőtüzek, hőség és aszály Európában
Portugáliát, Franciaországot, Olaszországot és Romániát augusztusban pusztító erdőtüzek sújtották, a szélsőséges szárazság következtében pedig Horvátországban és hazánkban is élesen megugrott az erdőtüzek száma. Az Euronews beszámolója szerint Luxemburg háromszorosának megfelelő, vagyis 700 000 hektár méretű terület vált a tűz martalékává. A hőség, a szárazság és a szél ideális körülményeket teremtett a tűzesetekhez, ezzel súlyosbítva az európai energiaválságot, az aszály pedig súlyosan érintette a terméshozamot is, különösen az olaszországi rizstermelésre vonatkozóan: egyes gazdák több mint 60%-os veszteséget jósoltak az évre. A hőhullám és aszály az Egyesült Királyságot sem kímélte, júliusban 40,3 fokos hőmérsékletet mértek, amire korábban nem volt még példa a nedves óceáni éghajlatú, hűvös szigetországban (ahol az évszázad legmelegebb éve volt 2022). A hőség és szárazság következtében megszaporodtak a tűzesetek, a folyók és víztárazók szintje lesüllyedt, az évi átlagos halálozási ráta pedig 2800-al mutatott többet a rekord hőmérsékletet megelőző évekhez képest.
Erdő- és bozóttűz Magyarországon (Fotó: Varga József Zoltán/Getty Images)
Hatalmas károk Ázsiában
Júniustól augusztusig a monszuneső okozott árvizeket és földcsuszamlásokat. 1,7 millió ember otthona vált semmivé Pakisztánban, ahol több mint 32 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, 1700-an pedig sajnálatos módon életüket is vesztették az áradásokban. A Világbank becslése szerint a teljes kár meghaladta a 14,9 milliárd dollárt, az újjáépítéshez és helyreállításokhoz pedig mintegy 16,3 milliárd dollárra lesz szüksége az országnak – a pangó árvizek által terjesztett betegségekről pedig nem is beszélve, ami a becslések szerint több mint 8 millió embert érinthet országszerte. Szeptemberben pedig Japánt sújtotta a valaha volt egyik legerősebb vihar, ami 4 millió ember evakuálásához vezetett, és több tízezer otthon maradt áram nélkül.
Pakisztáni árvízkárosultak Matiariban, Szindh tartományban 2022. augusztus 29-én (Fotó: Shakeel Ahmad/Anadolu Agency/Getty Images)
Rekord mennyiségű esőzés Ausztráliában
Március első hetében Dél-Queensland és Új-Dél-Wales északi részén egyetlen hét leforgása alatt több mint egy évnyi csapadék esett, míg Ausztrália keleti partvidékén több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az extrém csapadékmennyiség miatt. Áprilisban ismét özönvízszerű esőzések sújtották a keleti partvidéket, Sydney-ben pedig egy éjszaka leforgása alatt alatt közel egyhavi csapadékmennyiség hullott – és akkor még csak a tavalyi év első három hónapjáról beszélünk: júliusban például az új-dél-walesi Hawkesbury régióban élőket negyedszerre sújtotta árvíz alig egy éven belül.
Árvíz Outbackben, Ausztráliában (Fotó: Getty Images)
Súlyosbodó élelmezési válság, extrém szárazság és vihar Afrikában
Afrikában idáig soha nem tapasztalt módon súlyosbodik az élelmezési válság, a kontinens országainak 2022-ben olyan szintű szárazságot kellett elszenvednie, ami emberek millióit – köztük 10 millió gyermeket – taszított létbizonytalanságba. Az UNICEF felmérései szerint az aszály miatt Szomáliában 3,7 millió, Etiópiában pedig 4,2 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az Ana vihar ezután pedig hatalmas pusztítást végzett a kontinens déli részén, százezrek kényszerültek elhagyni az otthonukat, 80-an pedig életüket vesztették. A Batsirai trópusi ciklon Madagaszkárra és Mauritiusra csapott le, megsemmisítve ezzel 124 ezer ember otthonát.
Éhínség és aszály Kenyában (Fotó: Geerte Verdujin/Getty Images)
Hurrikán, hatalmas hóvihar és mínusz 50 fok az Egyesült Államokban
Szeptemberben Kaliforniában regisztrálták a legerősebb hőhullámot, az Egyesült Államokat mindeközben pedig a valaha volt egyik legpusztítóbb vihar is sújtotta. Az Ian hurrikán kiiktatta Florida áramellátásának mintegy negyedét, majd a part mentén haladva Észak- és Dél-Karolinát is elérte. A vihar legalább 114 ember halálát okozta Floridában. Emellett a meteorológusok 2022-ben mérték az elmúlt évtizedek leghidegebb telét is, decemberben pedig még a legmelegebbnek számító államokban is fagypont alá esett a hőmérséklet. Kanadában sarkvidéki hidegfront akadályozta a közúti forgalmat.
Több ezren maradtak áram nélkül, Buffalo városában és a környező külvárosokban pedig huszonnyolcan vesztették életüket az extrém hóviharban (Fotó: John Normile/Getty Images)
„A szemünk láttára tűnik el a természet”
Tavaly decemberben csaknem 200 ország kötött mérföldkőnek számító megállapodást a természetvédelemért az ENSZ biodiverzitási konferenciáján, vállalva, hogy 2030-ig egytől egyig megóvják a világ szárazföldjeinek és óceánjainak 30 százalékát (jelenleg a szárazföldi területeknek 17 százaléka, a tengeri területeknek pedig 10 százaléka védett a világon).
Amennyiben sikerülne megvalósítani az egyezményben foglaltakat, mérsékelhetővé válnának a globális felmelegedés, valamint az emberi tevékenységek következtében fellépő káros környezeti hatások.
Philip Lymbery ornitológus és természettudós, a Compassion in World Farming állatjólléti szervezet vezérigazgatója szerint szívszorító látni, ahogy a szakadó esőzések és tüzek a kihalás szélére sodornak egyes állatfajokat, ami nem utolsó sorban a civilizációnkat is veszélyezteti. „Szerencsére egyre többen felismerik, hogy együtt vagyunk benne, és globálisan is együtt felelünk az emberiség létfenntartó rendszeréért. Bízom benne, hogy ezen keresztül születnek majd természetbarátabb életmódra vonatkozó törvénykezések és megoldások. A kormányok léphetnek, ha akarnak, de egyelőre még nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mindenkit rávettünk volna a sürgős és szükséges intézkedések megtételére” – mondta Lymbery a brit The Independentnek.
A szakértők véleménye szerint Magyarország klímapolitikája az elmúlt években jelentősen romlott. Tavaly novemberben 64 vizsgált országból hazánk az 53., az EU tagállamai közül pedig a legutolsó helyen végzett – állapította meg akkor az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (CCPI). A CCPI 2023-at a Germanwatch német civil szervezet állította össze, célja pedig annak értékelése, hogy az érintett államok mennyit tesznek az éghajlati átalakulás ellen. A szervezet egyébként egyetlen országot sem sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három helyen Dánia, Svédország és Chile végeztek, a legrosszabbak pedig Irán, Szaúd-Arábia, Kazahsztán és Dél-Korea lettek – írta meg akkor a 24.hu.
Magyarán 2023-ban is bőven van még hova fejlődnünk globálisan (is).
Kiemelt kép: Paul Souders/Getty Images
