Az emberi vércsoportok a vörösvérsejtjeink felszínén megjelenő vegyi anyagok sokféleségét jelölik, ezért a főbb vércsoportokon (A, B, AB vagy 0) belül is léteznek finom, a felelős gének mutációiból eredő eltérések. Arról már sokat olvashattunk, hogy egyes feltételezések szerint vércsoportunk és például emésztésünk sajátosságai között kapcsolat lehet, de arra, hogy vércsoportunk kimutatható összefüggésben lehet egészségkilátásainkkal, még kevesebb példát láthattunk. Eddig! Génkutatások most ugyanis kapcsolatot tártak fel az A1 alcsoport és a B csoport génje és a korai sztrók között.
A sztrókról, vagyis az úgynevezett agyi érkatasztrófáról korábban mi is hosszabban írtunk, ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk azzal a ténnyel, hogy az érelzáródás (ha gyakoribb is a hatvan feletti korosztályban), szinte bármelyik életkorban bekövetkezhet, ismerőseink, akár családtagjaink vagy ismert emberek eseteiből pedig azt is tudjuk, micsoda óriási pusztítást tud végezni egy ilyen érkatasztrófa. A megelőzés mindannyiunk közös ügye, ahhoz pedig nagyon fontos, hogy a lehető legjobban megértsük a betegség működését.
A vizsgálat
A Maryland Egyetem kutatói 48 korábbi genetikai vizsgálat adatait vetették össze és vizsgálták meg vércsoport és sztrók-kockázat szempontjából. Ezekben a korábbi kutatásokban nagyjából 17 000 sztrókon átesett ember, és közel 600 000, azt el nem szenvedő személy vett részt, és minden résztvevő 18 és 59 év közötti volt. Az érintettek vércsoportgénjeinek elemzése során kiderült, hogy
azoknál az embereknél, akiknek a genomja az A csoport valamelyik variációját kódolta, 16 százalékkal nagyobb volt az esélye a 60 éves kor előtti stroke kialakulásának,
mint a más vércsoportú populációnál, míg például a 01 csoport génjével rendelkezők esetében a kockázat 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint más vércsoportúak esetében.
„Pontosan még nem tudjuk, hogy az A vércsoport miért járhat magasabb kockázattal – kezdi a kutatás vezetője, Steven Kittner érsebész-neurológus 2022-es közleményében. De a jelenségnek valószínűleg köze van a véralvadási faktorokhoz, például a vérlemezkékhez és az ereket bélelő sejtekhez, melyek mind szerepet játszanak a sztrókot is okozó vérrögök kialakulásában” – teszi hozzá.
A tanulmány másik fontos megállapítása abból eredt, hogy összehasonlították azokat az embereket, akik 60 éves koruk előtt szenvedtek agyvérzést azokkal, akik 60 éves koruk után élték át azt. Ehhez a kutatók egy olyan adathalmazt használtak, amely körülbelül 9300, 60 év feletti, sztrókon átesett emberből, és mintegy 25 000 fős, 60 év feletti kontrollcsoport információiból állt, akiknek nem volt sztrókjuk. Azt találták, hogy az A vércsoportban megnövekedett kockázat a késői sztrókok esetében jelentéktelenné vált, ami arra utal, hogy
a korai életszakaszban bekövetkező sztrókoknak más mechanizmusa lehet, mint a későbbiekben lesújtóknak, a vércsoportnak pedig előbbiek esetében lehet valamiféle szerepe.
A fiatalabb embereknél bekövetkező sztrókot ez alapján kisebb valószínűséggel okozza az artériákban felhalmozódó zsírlerakódás (az úgynevezett érelmeszesedés), és nagyobb valószínűséggel a vérrögképződéssel kapcsolatos tényezők, állítják a szerzők. A tanulmány emellett azt is megállapította, hogy a B vércsoportú embereknél – életkoruktól függetlenül – szintén emelkedettebb (valamivel csekélyebb mértékben, mint az A vércsoportúaknál) a sztrók valószínűsége a sztrókot el nem szenvedő kontrollcsoporthoz képest. Ezt erősíti meg egy korábbi vizsgálat, melyben az A és B vércsoport genetikai szekvenciáját a vénákban kialakuló vérrögök, illetve az úgynevezett vénás trombózis kissé magasabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
Kezdhetünk félni?
A kutatók mindazonáltal óva intenek attól, hogy ismerve A vagy B vércsoportunkat, máris a korai sztrók eshetőségét latolgassuk. A fenti adatokat egyrészt kontextusuknak megfelelően kell kezelni, figyelembe véve például azt, hogy a mintában kevésbé fejlett országokban lakó, és ezzel párhuzamosan rosszabb egészségügyi ellátást kapó, illetve és sok esetben kevésbé egészégtudatos alanyok is részt vettek, emiatt nehezen számszerűsíthető, hogy az esetükben megnövekedett sztrók-kockázat mennyiben függ össze vércsoportjukkal, és mennyiben életmódszokásaikkal. Aggodalom helyett ezért érdemes olyan életmódot folytatni (rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás, kellő pihenés), amivel vércsoportunktól függetlenül mérsékelhetjük az érkatasztrófák kockázatát.
Kiemelt kép: Getty Images