Nir Barzilai izraeli-amerikai öregedéskutató közel 30 éve tanulmányozza az öregedésgátlás tudományát – és most nem a hidratáló krémekről beszélünk. Szerinte ennyire közel még sosem álltak a kutatások ahhoz, hogy olyan gyógyszerek szülessenek, amelyek megakadályozhatják az öregedés és az idős kor hatásait. Hosszú tudományos pályafutása során Barzilai számos olyan mutációt fedezett fel az emberi génekben, amelyek a hosszú élettartam biológiai funkciójáért is felelhetnek. A vizsgált gének közül néhány a növekedési hormonok lassabb termelődésével áll összefüggésben, melyet leginkább a kifejezetten magas életkort megéltek körében tapasztalt a tudós és csapata.
„Köztudott, hogy kistestű kutyák tovább élnek, a pónilovak tovább élnek, és ha egy laborban végzett manipuláció eredményeként törpének születnek az állatok, akkor valamivel hosszabb életük lesz az átlagnál.
És rájöttünk, hogy ez az emberekre nézve is igaz lehet
– mostanra pedig végeztünk a reménnyel és az ígéretekkel. Jelenleg az ígéret és a megvalósítás közötti ponton áll a folyamat” – nyilatkozta a tudós a Financial Times pénzügyi napilapnak.
Kevesen rajongnak az ötletéért
Az egészséges életmód létfontosságú, kiváltképp azok számára, akiket nem áldott meg a százévesek génjeivel a sors (itt olvashatsz például egy 110 éves nagyiról, aki mindig is aktív életet élt). De Barzilai kutatásaiból kitűnik, hogy bizonyos helyzetekben nem sokat számít maga az életmód. Könyvében például elmeséli páciense, Helen Richter történetét, aki 100 évesen is dohányzott (és 110 évesen halt meg), mégsem betegedett meg a rossz szokás következtében.
Kapcsolódó
Százévesek titkai – A hosszú élet nyomában
„Ez persze nem jelenti azt, hogy a testmozgás és az egészséges életmód nem adhatott volna még több évet az életéhez. Ha abbahagyja a dohányzást, talán még ennél is tovább élhetett volna. Szerencsés genetikája annyira lelassította az öregedést, hogy nagyrészt védetté vált a környezet hatásaival szemben. Tegyük fel, hogy erős a szervezetben az Alzheimer-kór genetikája. Néhány nő 60 éves korára meg is tapasztalja a tüneteit egy bizonyos genetikai variáns miatt. De 10, 20 vagy 30 éves korukban nem jelenik meg a betegség, igaz? Tehát az öregedés szükséges ahhoz, hogy a gének kifejtsék hatásukat. Vannak olyan százévesek, akik hajlamosak ugyan az Alzheimer-kórra, de mégsem jelentkeznek esetükben a tünetek. Például a Laron-szindrómában, egyfajta növekedési rendellenességben szenvedők körében ritkábban fordulnak elő életkorral összefüggő betegségek (például rák és cukorbetegség – a szerk.), de voltak olyan 100 éves kort is meghaladók, akiknél szokatlanul alacsony növekedési hormonszintet tapasztaltunk” – nyilatkozta a tudós egy korábbi interjúban, aki jelenleg azt tervezi, hogy kísérletet indít a metformin nevű cukorbetegség elleni gyógyszer tesztelésére. Reményei szerint évekkel lenne meghosszabbítható az élettartam – azonban a legtöbb tudós nem szívesen támogatná Barzilai tervét. A kutató jelenleg finanszírozókat keres a projekthez, és bízik benne, hogy tervét olyan tech-milliárdosok elé terjesztheti, mint Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa, Jurij Milner izraeli vállalkozó, valamint Larry Page és Sergey Brin, a Google társalapítói.
A kísérlet sikere az élettartam növelésével segíthetne ugyan az emberiségnek, de a kritikusok szerint az elit bevonása a gazdagok és a szegények közötti, már amúgy is hatalmas szakadék szélesítését jelentené. Christopher Wareham bioetikus, a holland Utrechti Egyetem munkatársa az öregedés etikájának tanulmányozása után nyilatkozott a szóban forgó kutatásról, és arra igyekszik felhívni az esetleges támogatók figyelmét, hogy a lehetőség a diktátorok életének meghosszabbítását is jelentené: „Tegyük fel, hogy létezik egy vakcina az öregedés ellen.
Ez potenciálisan súlyosbítaná az összes létező egyenlőtlenséget, hiszen nem mindenki lenne képes megfizetni a kezelést. És minél tovább élsz, annál nagyobb vagyonra tehetsz szert, és minél gazdagabb vagy, annál nagyobb politikai befolyással rendelkezel”
– nyilatkozta a The New York Timesnak.
Joggal merül fel a kérdés ennek kapcsán, hogy mit tennénk vajon, ha több pénzünk lenne, mint amennyit képesek lennénk elkölteni? Ha elég sokáig élünk ahhoz, hogy valóban felhasználhassuk ezt a vagyont, az valószínűleg értelemszerű válasz lehet a kérdésre. No de nyilvánvaló, hogy a Föld lakóinak többsége soha nem fogja megtapasztalni, milyen érzés dollármilliárdok birtokában lenni, és az is jó kérdés, akarunk-e egyáltalán „örökké” élni? Wareham szerint minden kormánynak távol kell tartani magát az efféle kísérletektől, az egészségügyi kutatásokra szánt pénzeket érdemesebb lenne ennél ésszerűbb kutatási területekre felhasználni, és arra is rámutatott, hogy „a milliárdosok megengedhetik maguknak, hogy hibázzanak, a kormányok azonban nem”.
Ha Barzilai kísérletei finanszírozókra találnak – amely szerinte valahol 50-75 millió dollárba fog kerülni – a kutató arra számít, hogy négy-hat éven belül megoldást találhat az öregedés lelassítására.
Kiemelt kép: Getty Images
