A francia Matthieu Ricard a molekuláris genetika területén szerzett doktori címet, majd feladva karrierjét és egész addigi életét, a Himalája felé vette az irányt. Az egykori tudósból azóta buddhista szerzetes lett, aki egyedülálló módon „a világ legboldogabb embere” címet is kiérdemelte. Történt ugyanis, hogy a Wisconsini Egyetem idegtudósai egy szórakoztató kísérlet során összesen 256 érzékelőt helyeztek a 76 éves szerzetes koponyájára, miközben meditált. A vizsgálat bebizonyította, hogy meditáció közben Ricard agya a tudatossághoz, a figyelemhez, a tanuláshoz és a memóriához kapcsolódó gamma-hullámokat produkált – olyan magas szinten, amit előtte soha nem tapasztaltak a téma kutatásai során. Sőt, a vizsgálatok során az is kiderült, hogy
Ricard bal prefrontális agykérgében szokatlanul magas aktivitást tapasztaltak, magyarán a boldogság iránti képessége jóval nagyobb volt az átlagnál.
Egyszóval tud egy-két okosságot a boldog életről – a gyakorlatait szem előtt tartva pedig szívesen meg is osztotta tapasztalatait az újságírókkal. A Business Insidernek nyilatkozva kiemelte, mennyire fontos, hogy ne önző célok vezéreljenek a gondolkodásban, és ha igazán boldogok akarunk lenni, nem kell nagy dolgokra gondolnunk:
bőven elég, ha megpróbálunk jóindulatúak lenni.
„Ez nem kifejezetten az erkölcsösségről szól. Egyszerűen csak arról, hogy ha folyamatosan magunkra gondolunk, és a saját érdekeinket tartjuk szem előtt, előbb élhetjük meg fenyegetőnek a minket körülvevő világot. Ha az elméd tele van jóindulattal, szenvedéllyel és szolidaritással, akkor vagy igazán egészséges, és ha mentálisan is jobb állapotban vagy, a tested is sokkal kiegyensúlyozottabb lehet” – mondta az interjúban.
Matthieu Ricard szerint mindennek kulcsa a jóindulat (Fotó: Mike Pont/WireImage/Getty Images)
Természetesen a társadalomban – különösen a nyugati világban – az embereket arra programozták, hogy individualista értékek szerint éljenek. Sokunkat érintő probléma, hogy a negatívumokat hajlamosabbak vagyunk előbb észrevenni, mint a jó dolgokat, és kevesebb türelmünk van kiküszöbölni a hibákat – példának okán gondoljunk csak a válások és szakítások magas számára. Matthieu Ricard szerint azonban nincs veszve semmi, hiszen a boldogság szerencsére tanulható:
„Némi odafigyeléssel és mentális tréninggel javíthatunk a boldogságszintünkön. Gondoljunk csak arra, hogy ez is olyan, mint a futás: ha edzek, lehet, hogy képes leszek lefutni egy maratont. Lehet, hogy nem leszek ugyan olimpiai bajnok, de mégis hatalmas különbség van edzés és nem edzés között. Vajon miért ne lehetne igaz ugyanez az elménkre, gondolatainkra is? A jóindulat, a figyelem, az érzelmi egyensúly és a rugalmasság tanulható készségek, amelyeket kivétel nélkül képesek vagyunk gyakorolni.” A világ legboldogabb embere szerint
az a legjobb irány, ha naponta 10–15 percet tudatosan töltünk számunkra kedves gondolatok, emlékek felidézésével
(feltéve, ha nincs súlyos mentális betegségünk, amikor szakember segítségére szorulnánk). Persze lehet, hogy valakinek az számít kellemesnek, ha képzeletben bosszút állhat az ellenségein, azonban ennél sokkal hatásosabb, ha megpróbálunk jót cselekedni másokért, vagy egy olyan örömteli időszakot idézünk fel a múltból, amit újra szívesen átélnénk. Ha néhány másodpercnél többet töltesz ezekkel a pozitív gyakorlatokkal, az eredmény nem marad el (itt írtunk arról, hogy nem kell drasztikus változásokra gondolni, már apróságok is csodára képesek), ha pedig tartósan folytatod őket, nos, láttuk, mi történt a francia szerzetessel, aki a világ legboldogabb emberévé vált – ugyan nem egyik napról a másikra, de mégis sikerült neki.
Kiemelt kép: Getty Images
