Négy hónapja tart Iránban az a tüntetéssorozat, mely egy 22 éves nő, Mahsa Amini, rendőri őrizetben bekövetkezett halála után kezdődött. Aminit szeptemberben rabosította az erkölcsrendészet, mert állítólag nem viselte „megfelelően” a kötelező fejkendőt. Mint arról több korábbi cikkünkben is írtunk, a fiatal nő a hivatalos álláspont szerint spontán szívinfarktus miatt halt meg, a bizonyítékok  azonban arról tanúskodnak, hogy brutálisan összeverték az intézkedés során. A hatóságok az eset kapcsán kitörő zavargásokat „lázadásnak” minősítették, és erőszakos fellépésbe kezdtek a tüntetőkkel szemben. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights civil szervezet adatai szerint a biztonsági erők az elmúlt hónapokban már csaknem 500 tüntetőt öltek meg.

Iráni tüntetők égetik el fejkendőiket Teheránban, a tavalyi év őszén. (Fotó: Getty Images)

Rögtönítélő bíróság

Az iráni tüntetéshullám rég túlmutat az Iránban jelenleg regnáló rezsim által két lábbal tiport nőjogi kérdéseken, a rendszer igazságtalanságai ellen nemtől, kortól függetlenül tízezrek tüntetnek és csapnak össze a helyi rendfenntartó erőkkel, a válaszcsapás pedig nem várat magára: rendkívül rövid idő alatt, látszatperekben ítélik halálra az elfogott rendszerellenes tüntetőket. 

Mohammad Mehdi Karami 22 éves korábbi karatebajnokot január 7-én akasztották fel, mindössze 65 nappal letartóztatása után. Források a BBC-nek elmondták, hogy a sportolónak kevesebb mint 15 perce volt arra, hogy védekezzen a bíróságon. Története jól mutatja, hogy

Iránban a hatóságok hogyan használják a kirakatpereket arra, hogy félelmet keltsenek a tüntetőkben

és a klerikális rezsim megdöntését kívánó tömegekben. Karamit a Karaj városában, november 3-án tartott tüntetések során a félkatonai Baszidzs erő egyik tagjának meggyilkolásával összefüggésben tartóztatták le, november 30-án állt bíróság elé 16 másik emberrel, köztük három kiskorú gyermekkel együtt, akiket szintén a gyilkosságban való részvétellel vádoltak.

Bár Iránban a vádlottaknak elvben joguk van jogi képviseletre, de a mostanihoz hasonló kényes ügyekben nem választhatnak maguknak ügyvédet, ehelyett a bíróság jelöl ki egyet számukra az igazságszolgáltatás által jóváhagyott listáról. Sem újságírók, sem a vádlottak családtagjai nem lehetnek jelen a per során, így a zárt ajtók mögött zajló eseményekbe csak az igazságszolgáltatás által közzétett, erősen megvágott felvételek adnak betekintést.

Kényszervallatás

Az egyik ilyen videón Karami láthatóan kétségbeesettnek tűnik, amikor „bevallja”, hogy egy kővel fejbe vágta a Baszidzs félkatonai szervezet egyik tagját. A bíróság által neki kirendelt ügyvéd ehhez nem fűz kommentárt, ehelyett bocsánatot kér a bírótól. Karami ezután azt mondja, hogy „becsapták”, és leül. December 5-én Karamit halálra ítélték. Négy vádlott-társát szintén halálra ítélték, míg a gyerekek és nyolc másik vádlott hosszú börtönbüntetést kaptak. Bár a vádlottak családtagjai csak ritkán mernek megszólalni ezekben az ügyekben, Mohammad apja, Mashaalah Karami interjút adott az Etemad újságnak. Elmondta, hogy fia sírva hívta fel azon a napon, amikor halálra ítélték.

„Apa, közölték velünk az ítéletet. Halálra ítéltek. Anyának ne mondj semmit”

– emlékezett vissza fia szavaira az apa, aki szerint Mohammad ártatlan volt. Nem sokkal később egy ellenzéki aktivista csoport a közösségi médiában közzétett egy beszámolót, amelyben azt állították, hogy Karamit brutálisan megkínozták. Azt állítják, hogy egy börtönbeli találkozó során a fiatal férfi elmondta a családjának, hogy az őrök eszméletlenre verték, azt hitték, hogy meghalt, és Karaj külterületén kidobták a holttestét, de amikor távoztak, rájöttek, hogy még életben van. Karami azt is elmondta a családjának, hogy a biztonságiak a kihallgatások során „minden nap megérintették a nemi szervét, és azzal fenyegették, hogy megerőszakolják”. Karami apja az Etemadnak elmondta, hogy többször is megpróbált kapcsolatba lépni az állam által kinevezett ügyvéddel, de nem érkezett válasz, ezután megpróbálta felfogadni Irán egyik legjelentősebb emberi jogi ügyvédjét, Mohammad Hossein Aghasit.

„Mohammad háromszor hívott fel a börtönből, és megkért, hogy képviseljem őt” – emlékszik vissza az ügyvéd, aki írt a helyi bíróságnak, majd a Legfelsőbb Bíróságnak is, de leveleit minden alkalommal figyelmen kívül hagyták vagy elutasították. A Legfelsőbb Bíróság döntése elleni fellebbezést pedig szintén elutasította egy bíró. A hatóságok többször is elmondták, hogy a tüntetők gyorsított bírósági tárgyalása és a kiszabott szigorú ítéletek elrettentő hatásúak.

Demonstráció Teheránban. (Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images)

Mi mindannyian Mohammad családja vagyunk

Seyed Mohammad Hosseinit, egy 39 éves önkéntes gyermekedzőt január 7-én szintén felakasztottak, miután Karami mellett ugyanezért a bűncselekményért bíróság elé állt. Mivel az ő szülei meghaltak, így az ítélethirdetés után nem indult családja által vezetett kampány a közösségi médiában életének megmentéséért. Sok iráni azonban megosztott egy posztot, amelyben ez állt: „Mi mindannyian Mohammad családja vagyunk”. A bipoláris zavarokkal küzdő Hosseininek sikerült független jogi képviseletet szereznie, miután a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a halálos ítéletét. Ali Sharifzadeh Ardakani ügyvédnek decemberben sikerült meglátogatnia őt a börtönben, és erről később tweetelt is.

„A látogatás alatt végig sírt. Beszélt a kínzásokról és arról, hogy megbilincselve és bekötött szemmel verték, fejbe rúgták, amitől elvesztette az eszméletét. Vallomásait kínzással szerezték, ezért nincs jogi érvényük.”

– számolt be a megrázó találkozóról az ügyvéd. Ardakani  benyújtotta a Legfelsőbb Bíróság döntése elleni fellebbezéshez szükséges iratokat, ennek kapcsán felszólították, hogy január 7-én menjen be a bíróságra. Épp oda tartott, amikor értesült róla, hogy Hosseinit felakasztották. Az ügyvédet később a hatóságok őrizetbe vették, és jelenleg óvadék ellenében szabadlábon van. Egy forrás a BBC Persian-nak elmondta, hogy a karaji ügyészség feljelentést tett ellene a Hosseini megkínzásáról beszámoló tweetjével kapcsolatban.

Nincs kihez fordulni

Emberi jogi csoportok többször és határozottan elítélték az iráni igazságszolgáltatási rendszert, amiért az „kényszerített vallomásokra” támaszkodik. Egy forrás azt mondta a BBC Persiannak, hogy az állam által kinevezett ügyvédek a tárgyalások során gyakorlatilag vallatóként működnek, és inkább nyomást gyakorolnak a vádlottakra, mintsem védik őket. Az Iran Human Rights jelentése szerint jelenleg is legalább 109 tüntetőt fenyeget a kivégzés veszélye, többségében fiatal, harminc alatti emberekről van szó, akik között három 18 év alatti is van. Seyed Mohammad Hosseini és Mohammad Mehdi Karami felakasztása után nyugati országok és emberi jogi csoportok követelték, hogy Irán azonnal állítsa le a kivégzéseket, egy héttel később azonban az iráni igazságszolgáltatás bejelentette, hogy felakasztotta Alireza Akbari brit-iráni kettős állampolgárt, az iráni védelmi minisztérium volt vezető tisztviselőjét, akit az Egyesült Királyságnak való kémkedésért ítéltek el. Egy hangfelvételen, amelyet a BBC perzsa nyelvű honlapja szerzett meg a múlt héten, Akbari azt állította, hogy megkínozták és arra kényszerítették, hogy „bevallja” azokat a bűncselekményeket, amelyeket nem követett el.

Közben a tiltakozó mozgalom újabb szívszorító szimbólumát osztották meg a közösségi médiában. Egy videón Karami apja, Maashalah látható, amint fia sírjánál térdel, és valószínűleg a fia sárga pulóverét viseli. Látható, ahogy egyik kezében a fia fényképét tartja, másik kezével pedig a saját torkát szorongatja, egy hurkot utánozva.

Merre tovább?

Noha a nyugati világ számos emberi jogi szervezete, aktivistája és ismert embere kiállt az Iránban tapasztalható embertelenség ellen, egyelőre nem látszik enyhülni a tüntetőkkel szembeni szigor, folyamatosan érkeznek hírek a rezsim egyre erőteljesebb túlkapásai miatt, ráadásul az iráni helyzet világszintű kihatásokkal lehet. Az Európai Parlament nemrégiben felszólított arra, hogy az iráni Forradalmi Gárda (az iszlám tanításainak betartatásáért felelős katonai szervezet) kerüljön feketelistára Európában. A gárdával szembeni és további szankciók alkalmazásával vitathatatlanul az EU megnehezítené az iráni rezsim támogatóinak pénzszerzését, ugyanakkor egyes nyugati politikusok szerint ez arra késztetheti Iránt, hogy kilépjen a 2015-ös nukleáris megállapodás felújításáról szóló tárgyalásokból.

Kiemelt kép: Egy tüntető a Mohammad Mehdi Karami ügye miatt kirobbant tüntetésen. Vuk Valcic/SOPA Images/LightRocket via Getty Images