Kiderült: így hat valójában az antidepresszáns ránk

A tudósok szerint kulcsfontosságú folyamatokat is befolyásolhat a gyógyszeres kezelés.

Az antidepresszánsok sajnos a legkeresettebb vénnyel kapható orvosságok közé tartoznak hazánkban is, és kétségtelenül az egyik legvitatottabb gyógyszernek számítanak az orvoslásban. Ha mindent elhinnénk, amit olvasunk vagy hallunk róla, egyszerre gondolnánk, hogy csak placebo az egész, vagy rendkívül hatékony, esetleg épp az ellenkezője, és függőséget okoz, amit a társadalmi betegségek széles skáláján mozogva fűnek-fának felírhatnak az orvosok. Pedig az antidepresszánsok a klinikai depresszió, valamint az ahhoz kapcsolódó problémák kezelését szolgálja (itt például a szülés után depresszióról írtunk), amit senkinek sem írnak fel pusztán csak azért, mert néha napján rossz a kedve, amit időről időre mindannyian érezhetünk egy-egy stresszesebb időszak során. Antidepresszánsokat 1957 óta alkalmaznak a gyakorlati orvoslásban, azóta pedig újra és újra bebizonyosodott a klinikai tesztek során, hogyan is működnek valójában, és annak ellenére, hogy sokan elítélik a használatát, mégis rendre kiderült, hogy a legtöbb érintett számára bevált. A manapság is használt kedélyjavító gyógyszerek ugyanis képesek arra, hogy növeljék az agy szerotoninszintjét, melynek révén a depresszióban szenvedő betegek tompábbnak érezhetik a lelki fájdalmat, és pozitívabban képesek feldolgozni az információkat, például könnyebben idéznek fel boldog emlékeket a múltból.

Egy új kutatás szerint viszont ennek is lehetnek hátulütői

Barbara Sahakian professzor, a Cambridge-i Egyetem pszichiátriai tanszékének munkatársa – aki egyben a tanulmány egyik vezető szerzője is – elmondta a Neuropsychopharmacology tudományos szaklapnak, hogy az úgynevezett SSRI gyógyszerek (vagyis azok a széles körben használt antidepresszánsok, amelyek szerotonin segítségével fokozzák az örömérzetet), bizonyos értelemben nemcsak a fájdalmat, de a belső motivációt is tompíthatják.

A kutatók 66 önkéntest toboroztak a kísérlethez, akik közül 32-en SSRI készítményt, míg a többiek placebót kaptak. Ezután 21 nappal tesztelték a résztvevők kognitív (azaz a megismerési és gondolkodási) funkciót, beleértve a tanulási folyamatokat, észlelést, figyelmet, memóriát és döntési képességeket. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy az SSRI-t szedők csoportjában két feladatnál is csökkenést mutattak ezek a funkciók, és a placebót szedőkhöz képest kisebb valószínűséggel reagáltak a jutalmazásra, vagyis csökkent a motiváció, ezzel együtt pedig a megfelelő válaszadás képessége. Az új eredményekre Carmine Pariante, a londoni King’s College Pszichiátriai Intézetének pszichiátria professzora is reagált (aki egyébként nem vett részt a kutatásban): „Ez egy érdekes és jól kivitelezett, egészséges alanyokon végzett vizsgálat, de azt azért fontos lenne leszögezni, hogy nem változtatja meg teljesen az antidepresszánsokkal kapcsolatos ismereteinket.

Ezek a gyógyszerek hatékony kezelési formát jelentenek az életminőségüket károsan befolyásoló, depresszióban szenvedő emberek számára, ahol más kezelési tervek, például az egyéni pszichoterápiás és csoportterápiás módszerek már nem segítenek.

A negatív érzések tompítása segíthet abban, hogy ezek az emberek a gyógyulás útjára léphessenek. Az orvosoknak mindig meg kell beszélniük betegeikkel a gyógyszeres kezelés lehetséges kockázatait és előnyeit, hiszen tudjuk, hogy egyénileg is eltérő lehet a hatékonyságuk – éppen ezért nem javaslom, hogy e kutatás alapján bárki is abbahagyja a gyógyszer szedését orvosi beleegyezése nélkül” – figyelmeztet Pariante.

Fotó: Getty Images

Emellett pedig fontos leszögezni azt is, hogy a gyógyulás során nem elég kizárólag gyógyszeres kezelésre támaszkodni, hiszen az antidepresszánsok fizikai úton szüntetik meg a tüneteket, míg a mély lelki eredetű problémák csakis pszichoterápiás kezeléssel kiegészülve kezelhetők sikeresen. És bár igencsak elterjedt tévhit, hogy a gyógyszer függőséget okoz, azonban a szakemberek szerint senkinek sem kell ettől tartania, amennyiben betartja a kezelőorvos által előírt mennyiséget.

Ha úgy érzed, hogy te is érintett vagy (itt írtunk a mentális egészségünket veszélyeztető jelekről), de nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre. Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket, és ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!

Kiemelt kép: Getty Images