Nemzetközi összehasonlításban Magyarország évek óta az EU legelhízottabb lakosságú országai közé tartozik. Mindez (többek között) a nem megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékok fogyasztásának, az alkoholizmusnak, és annak a mozgáshiányos életmódnak is köszönhető, ami a magyar lakosság legnagyobb részét jellemzi. Évről évre sokan nekifutnak azonban, hogy (ha már más miatt nem is, akkor legalább) szív- és érrendszeri egészségük, és az emiatt vélhetően hosszabb, jobb minőségben eltöltött életük érdekében leadjanak néhány kilót, és ehhez az internet segítségét kérik (mi is sorra vettük nemrég a kétezres évek nagy fogyókúrás őrületeit). Jó hír azok számára, akik már rég beleszédültek a tutibbnál tutibb módszerek felkutatásába, hogy egy régóta tartó vita végére tehetett most pontot egy a Journal of the American Heart Association-ben közzétett új kutatás. Ez a tanulmány ugyanis kimutatta, hogy

az étkezések gyakorisága és a bevitt kalóriák száma sokkal nagyobb hatással van a súlygyarapodásra, mint az első és az utolsó étkezés között eltelt idő hossza.

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Wendy L. Bennett szerint, bár az időszakos böjt egyre nagyobb népszerűségnek örvend, valójában még nem sikerült bizonyítani ezen fogyókúrás módszer hatékonyságát.

A böjtnél fontosabb a kalória

A kutatás során mintegy hat éven át vizsgáltak közel 550 felnőttet, akiknek étkezési szokásait egy mobilalkalmazás segítségével követték. A résztvevők az applikáción keresztül valós időben jegyezhették fel, hogy mikor aludtak el, mikor ébredtek, és mikor étkeztek egy-egy nap során, a tudósok pedig ezen adatok alapján azt vizsgálták, hogy átlagosan mennyi idő telt el az egyes alanyok esetében az ébredéstől az első étkezésig; a nap első étkezésétől az utolsó étkezésig; valamint hogy mennyi idővel az utolsó étkezés után szenderültek álomba a résztvevők. Ezután az adatokból megállapították, hogy az étkezések időzítése nem állt összefüggésben a súlyváltozással, azaz teljesen mindegy volt, hogy ezek között mennyi idő telt el, vagy hogy mennyi idővel ébredés után/elalvás előtt történtek. Ellenben az elfogyasztott ételek kalóriatartalma nagyon is nagy hatással volt a súlygyarapodásra:

az ötszáz kalóriánál magasabb energiatartalmú fogások rendszeres fogyasztása mindig a testsúly növekedésével, míg a kevesebb alkalmú, kis étkezéses (500 kalória alatti) táplálkozás a testsúly csökkenésével járt.

Bár a tanulmány megállapította, hogy a kalóriabevitel és az étkezések gyakoriságának szabályozása nagyobb valószínűséggel okoz súlygyarapodást, a tanulmány vezető szerzője, Dr. Di Zhao szerint az eredmények nem értékelhetőek a közvetlen ok-okozati összefüggés bizonyítékaként. Így az American Heart Association a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére továbbra is a teljes kalóriabevitel korlátozását, jó minőségű, magas tápanyagtartalmú ételek rendszeres (minden nap nagyjából ugyanakkor történő) fogyasztását és a fizikai aktivitás növelését javasolja.

Kiemelt kép: SCIENCE PHOTO LIBRARY/Getty Images