Egyre inkább a bőrünkön érezzük az inflációt, hiszen bár a KSH adatai szerint tavaly éves szinten „csupán” 14,5 % volt, csak decemberben 24,5%-ról beszélhetünk, az élelmiszerek pedig csaknem 45%-kal drágultak. Ez azt jelenti, hogy átlagosan másfélszer annyit hagyunk a boltokban, mint egy évvel korábban.
Ezt a harminc éve nem látott drágulást sok minden magyarázza (és sok minden nem…), közrejátszott benne például a Covid miatti gazdasági visszaesés, a 2022. február 24-én kitört háború következtében akadozó globális ellátási láncok, Kína takarmány- és energiaigénye, majd tovább fokozta a drágulást a mezőgazdasági termelésben a pokoli szárazság. (Ne felejtsük el azonban, hogy nem tavaly kezdődött az infláció, hanem már 2001-ben is megcsapott a szele, amikor a csirkemell kilója 2000 Ft fölé emelkedett.)
Viszont ha minden igaz, akkor nemzetközi és hazai szinten is mérséklődni fog az infláció mértéke idén, de továbbra is meg kell húznunk azt a bizonyos nadrágszíjat: az MNB 2023-ra „mindössze” 15-19,5%-os drágulást vár (és hogy még mi mindenre számíthatunk, ebben a cikkünkben írtunk bővebben). Mint írták a szeptemberi jelentésükben:
„az infláció várhatóan az idei évben még emelkedik, majd a következő év első felében egyre markánsabban jelentkezik a globális nyersanyagárak csökkenésének és a hazai fogyasztás mérséklődésének árleszorító hatása.
Átmenetileg jelentősen lelassul a gazdasági növekedés az emelkedő költségek és elhalasztott beruházások miatt. Az idei évre áthúzódik a 2022. második félévében bekövetkező lassulás, de az év második felében már gyorsul a gazdasági teljesítmény. 2024-ben a nyersanyagárak várható normalizálódásával és az élénkülő világgazdasággal párhuzamosan a hazai növekedés visszatér a 4 százalék körüli szintre.” Decemberben viszont már egy kicsit borúlátóbbak voltak: Balatoni András MNB-elnök várakozásai szerint 2023-ban nagy mértékben csökkennek a reálbérek, visszaesik a fogyasztás, a korábbinál jóval magasabbra szalad az infláció, az élelmiszerek áremelkedése 2023-ban továbbra is körülbelül 30 százalékos lesz. Az elnök elmondása szerint nem lenne megoldás az ársapkák megszüntetése, mert az azokat helyettesítő drágább termékek ára nem menne vissza csak úgy. Tehát a szakemberek várakozásai szerint 2023 még mindig megterhelő lesz (bár elvileg kevésbé, mint a tavalyi év), a helyzet pedig 2024-re fog normalizálódni – addig tehát ki kell bírnunk valahogy.
Nemzetközileg is hasonló a helyzet
Azonban nem csak nálunk alakultak így az árak a tavalyi évben, sőt. Nemzetközi szinten bár az elmúlt hetekben valamennyire optimista volt a hangulat, azt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke valamennyire le is törte. Ahogy az Infostart is beszámolt róla, január 23-án a Deutsche Börse éves értekezletén arról beszélt, hogy „2023 leginkább aggasztó kihívását a magas infláció jelenti, ezért a jegybankoknak továbbra is jelentősen és egyenletes ütemben kell emelnie a kamatokat.” Lagarde azt is hangsúlyozta, hogy „a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, ebben a gyorsan változó világban Európának meg kell találnia a legjobb módját érdekei védelmének.” „A kereskedelemre nyitott és a globális ellátási láncokba mélyen integrálódott gazdaságként sebezhetőek vagyunk a geopolitikai ellenszéllel szemben” – mondta, és úgy jellemezte, hogy jelenleg a geopolitika gyakorolja a legnagyobb hatást a világgazdaságra.
Ahogy már mi is beszámoltunk róla, a tavalyi év hihetetlen megterhelő volt: 2023-ban 43,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, ezen belül pedig leginkább az azóta már hatósági áras tojás drágult 102,9 százalékkal, a kenyér ára 81,8 százalékkal, a tejtermékeké 79,0 százalékkal, a sajté 78,8 százalékkal, a vajé, vajkrémé 77,3 százalékkal, a száraztésztáé 70,8 százalékkal, az édesipari lisztesárué 69,1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A margarin 60,3 százalékkal, a baromfihús 54,4 százalékkal, a péksütemény 54,0 százalékkal és a tej 52,9 százalékkal emelkedett. A legkisebb mértékben a liszt és az étolaj ára nőtt 8,7, illetve 3,2 százalékkal. De nem csak az ételek lettek brutálisan drágák, hanem az energia is ( 28,3 százalékkal), tartós fogyasztási cikkek (14,4%-kal), szolgáltatások (9%-kal).
Mit tehetünk a pénzünkért?
Mindenképpen érdemes tehát valahogy védekeznünk az infláció ellen, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy a párnacihába gyűjtögessük a megtakarításunkat, hiszen az már a fentiekből is kiderült, hogy szó szerint megesszük a különbséget. Érdemes helyette állami támogatással rendelkező nyugdíjmegtakarításban, infláció felett kamatot fizető állampapírban és befektetési alapokban gondolkodni, akár egy szakember segítségével is. Hitelek közül keressük a fix kamatozásúakat, hiszen akkor pontosan látjuk, mennyit is kell fizetnünk minden hónapban, míg a nem fixek törlesztőrészlete rövid távon csábító lehet, azonban később nagyon megbánhatjuk, ha a többszörösére emelkednek a havi részletek. Ezekkel azt érhetjük el, hogy a pénzünk értéke nem, vagy nem olyan mértékben csökken, mintha nem csinálnánk vele semmit.
Kiemelt kép: Getty Images
