Nők, akik úttörőként történelmet írtak – az első orvosnőtől a milliomos fekete vállalkozóig

202 éve ezen a napon született Elizabeth Blackwell, a világ első orvosnője, akit 1849-ben avattak doktorrá, 1875-re pedig már nők számára létesített orvostudományi intézetet hozott létre Londonban. Évfordulója napjainkban is emlékeztet rá, úttörő nőként milyen elképesztő bátorságra és elhivatottságra van szükség ahhoz, hogy megküzdhessünk azért, amit akarunk és amit jog szerint megérdemlünk. Ez alkalomból (a teljesség igénye nélkül) felidézünk néhány kivételes nőt, akik megküzdve az akadályokkal az egész világ számára világossá tették, akárki akármit mond, nekik bizony az elsők között van a helyük.

Szükség is volt erre a kivételes elszántságra egy olyan korban, ahol a nők a patriarchális társadalom folytonos ellenállásába ütköztek, s ha nagy nehezen áttörték az üvegplafont, úttörő munkájukat anyagi lehetőségeik hiányában vagy nemükre, bőrszínükre hivatkozva aligha ismerték el férfitársaik. Szerencsére még így is akadtak köztük olyanok, akik a közvélemény ellenére tisztában voltak saját értékeikkel, hittek önmagukban és képességeikben, példát mutatva ezzel a jövő lányainak, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy számtalan, ma is élő modern nőalakra felnézhetnek.
Marie Curie, aki vitathatatlanul a leghíresebb női tudós, ráadásul Nobel-díjas, Amelia Earhart, az Atlanti-óceánon első nőként átrepülő pilóta vagy Ada Lovelace matematikus, számítógép-programozó, akinek a világ első gépi algoritmusát köszönhetjük, a maguk területén mind világhírű úttörők voltak. De a jelenben is bőven van kitől tanulnunk, a nehéz gyerekkort megélt, bántalmazott kislányból televíziós legendává vált Oprah Winfrey, Stéphanie Frappart, a férfi világbajnokság első női játékvezetője vagy Hillary Clinton és Victoria Woodhull női elnökjelöltek munkásságukkal ugyancsak azt erősítik bennünk, igenis van létjogosultsága eredményeinknek. 

De nem kell a tengerentúlra mennünk, elegendő a saját történelmünkben körbe pillantanunk ahhoz, hogy lenyűgöző magyar nőkről olvashassunk. Ott van Ungár Margit, aki utat nyitva nőtársainak elsőként szerzett itthon jogi diplomát és lépett ügyvédi pályára. Hugonnai Vilma orvosként, Steinschneider Lilly repülőversenyzőként, Torma Zsófia az ország úttörő régésznőjeként, Bédy-Schwimmer Rózsa pedig a világ első női nagyköveteként írta be magát a történelembe, és alkotott maradandót a most következő rendkívüli hölgyekkel egyetemben. 

A hegymászó, az űrhajós és a filmrendező

Fotók: John van Hasselt – Corbis / Hulton Deutsch/ Jason Merritt / Getty Images

Az alig 150 centiméteres Tabei Dzsunko (Junko Tabei) volt az első nő a világon, aki feljutott az Everest csúcsára 1975-ben, egy 15 nőből álló csoport vezetőjeként. A legendás hegymászó azonban nem érte be ennyivel, a Seven Summits követelményeit teljesítve mind a hét földrész legmagasabb csúcsát meghódította, elnyerve ezzel a Hópárduc címet, melyet egyébként egyedüli magyarként Erőss Zsolt birtokol.

Ami a magyar vonatkozást illeti, történetesen a mi első hegymászónőnk, a kor ünnepelt alpinistája, Tauscher-Geduly Hermina is járt a világ egyik legmagasabb hegycsúcsán, a Mont Blanc-on – a további ötven nevezetes expedíció mellett –, túráiról pedig előszeretettel publikált tudósításokat külföldi és hazai szaklapokban.

Valentyina Tyereskova, aki 1937-ben született a Szovjetúnióban még ennél is messzebbre merészkedett. Fiatal gyári munkásként arról álmodott, hogy egy napon majd ejtőernyős ugró lesz, de a sors többet szánt neki, és 26 éves korára egészen az űrig repítette. Valentina ekkor – ejtőernyős tapasztalatai miatt tesztrepülés nélkül – egyedül irányította azt a Föld körüli Vosztok-6 űrhajót, mely negyvennyolc kört tett a bolygó körül, majd három nap után sikeresen földet ért. (Vannak összeesküvés-elméletek, melyek szerint nem is ő volt az első…) Azóta egyetlen nő sem hajtott végre önálló űrrepülést, és maga Tereshkova sem repült többé, férfi űrhajósok kiképzésével folytatta karrierjét és a légierőnél vezérőrnagyi rangra emelkedett.

A festékgyári munkás és könyvtáros gyermekeként felcseperedő Kathryn Bigelow bár csak a filmvásznon élhetett át hasonló kalandokat, ez is bőven elegendő volt ahhoz, hogy történelmet írjon, és első női rendezőként 2010-ben Oscar-díjat nyerjen. A filmvilág minden elismerését bezsebelő A bombák földjén című háborús drámával Kathryn mindössze a negyedik női rendező volt a világon, akit egyáltalán jelölt az akadémia. Ugyanebben az évben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta az íróként és producerként is működő rendezőt, akit, filmográfiáját tekintve, nem vádolhatunk azzal, hogy megriadna a rázós témáktól. Rendezései között a Bin Láden hajszát feldolgozó háborús thriller, horror és bűnügyi dráma egyaránt megtalálható.

Az elnök, a vállalkozó és a rekorder teniszező

Fotók: Bettmann / Gado / Al Bello / Getty Images

Napjainkban már egyre gyakoribb tendencia, hogy nők töltik be a kormányfő szerepét – jelenleg többek között Skócia, Észtország, Szerbia, Dánia és Franciaország vezetője is nő – , de Vigdís Finnbogadóttir korában ez egyáltalán nem volt még ilyen természetes. A világ első demokratikus úton megválasztott női elnöke 1980 júniusától 16 éven át szolgálta hazáját, Izlandot, melyet egyébként jelenleg is nő, a hatalmas népszerűségnek örvendő – és krimiírásban is verhetetlen – Katrín Jakobsdóttir vezet. A politikában, kultúrában és művészetekben egyaránt otthonosan mozgó Vigdís Finnbogadóttir jelenleg az UNESCO jószolgálati nagyköveteként tevékenykedik.

Madam C.J. Walker a rabszolgasorsot hátrahagyva lett az Amerikai Egyesült Államok első fekete női milliomosa, aki kivételes rátermettségét inkább az üzleti világban kamatoztatta.

Az úttörő vállalkozóként függetlenné vált Walker a hányattatott sorsból kitörve, oktatás és támogatás nélkül, saját erejéből alapította meg szépségipari vállalkozását, hajápolási termékeivel pedig a sűrű afrofrizurájukat vagy hajhullásukat kezeltető fekete nőknek igyekezett támogatást nyújtani.

Az első selfmade nőként is számon tartott Walker aktivistaként is sokat tett nőtársai gazdasági függetlensége érdekében. Pénzügyi sikereit követően kozmetikai iskolát alapított, ösztöndíjakat finanszírozott, és árvák, idősek valamint bevándorlók szociális ellátását támogatta.

Serena Williams profi sportolónő 2022 augusztusában jelentette be visszavonulását, miután az elmúlt harminc évben történelmet írt a teniszpályán. A négyszeres olimpiai bajnok, korábbi világelső teniszező pályafutása során egyedüliként nyert egyéniben és párosban is Golden Slam-díjat, ami azt jelenti, hogy az Australian Open, a Roland Garros, a Wimbledon valamint a US Open tornák mindegyikéről győztesen tért haza. Serena ötéves korában kezdett teniszezni, ütéseit pedig mára a legerősebbek között tartják számon a női mezőnyben, de elképesztő teljesítményének szinte minden további számadata – az aranyérmektől az ütések számáig – szerepel valamilyen rekorderlistán2011 óta ő is a UNICEF jószolgálati nagykövete, ahol minden erejével az újszülötthalálozások megelőzéséért fáradozik.

Kiemelt kép: Getty Images/noklapja.hu